Több alkalommal is foglalkoztunk már azzal, hogy a kormányközeli lapok, illetve a köztévé hogyan torzítják a valóságot (ezt, ezt, ezt és ezt a cikkünket ajánljuk). Ezúttal azt vizsgáltuk, hogy az ellenzéki oldalon hogyan működnek egyes online médiumok, amik jellemzően pártközelinek vannak elkönyvelve:: egy konkrét példán keresztül néztük meg, hogyan számolnak be közügyekről, mennyire céljuk az objektív tájékoztatás, és mennyiben szolgálnak pártérdekeket.
Cikkünkben olyan oldalak anyagait néztünk meg, amelyek valamely módon (és nem csak szájhagyomány útján) pártokhoz kapcsolódnak, nem regionális, hanem országos ügyekkel foglalkoznak, és az impresszumuk alapján beazonosítható tulajdonossal rendelkeznek. Ezeket az oldalakat vizsgáltuk:
Fontos hangsúlyozni, hogy ezeknek a kiadványok erőforrások tekintetében nem versenyeznek a kormánypárti médiumokkal: miközben csak a köztévé tavaly 130 milliárd forintból gazdálkodhatott, addig ezeknek az ellenzéki oldalaknak nagyságrendekkel kisebb a költségvetésük, kisebb szerkesztőségekkel dolgoznak, és sok esetben a hozzáférésük is korlátozott a politikusokhoz.
Egy napot, és azon belül is egy témát vizsgáltunk: június 16-án, pénteken tarották a státusztörvény parlamenti vitáját, amivel párhuzamosan a Kossuth téren tüntetés zajlott. Az erről szóló beszámolókat és egyéb cikkeket gyűjtöttük össze, hogy megnézzük, mennyiben hasonlítanak egymásra, és mennyiben különböznek.
Ahhoz pedig, hogy pontosan lássuk, milyen módon és súllyal jelenítik meg az egyes lapok az országgyűlési képviselők megszólalásait a Parlamentben, először is összegeztük, hogy a státusztörvény több mint 18 órán át tartó vitájában az egyes frakciók hány alkalommal szólaltak fel. Nem tettünk különbséget a felszólalások és a kétperces felszólalások között, és beleszámoltuk a végösszegbe a vita elejént megtartott vezérszónoki felszólalásokat is.
Érdekesség a vitával kapcsolatban, hogy a Mi Hazánk soraiból egyedül Dúró Dóra tartotta meg vezérszónoki felszólalását, ezen kívül a párt képviselői egyszer sem szólaltak meg.
A Fidesz és a KDNP képviselői sem voltak túl aktívak, mindkét párt frakcióiból összesen 8-8 felszólalás érkezett, miközben a frakciószövetség összesen 135 képviselője ül az Országgyűlésben.
Bár természetesen a 18 órás vita összes hozzászólását egyetlen lap sem szemlézte betűhíven, az azért beszédes, hogy az egyes oldalakon mely képviselőket, és mely felszólalásokat tartották említésre érdemesnek.
Mandula Viktor blogként indult, majd 2017-ben portállá avanzsált oldala mindig is a Demokratikus Koalíció narratíváját helyezte előtérbe – bár maga Mandula független, adományokból fenntartott hírportálként hivatkozikt rá. Az impresszumban egészen pontosan az olvasható: “demokratikus hír- és véleményportál”.
Egy 2021-es interjúban Mandula kifejtette: véleménye szerint azért vádolják azzal, hogy a DK oldala, mert soha sem állt bele Gyurcsány Ferenc szidásába. Emellett viszont elismerte, hogy a pártok közül a DK és a Momentum áll közel a szívéhez, és azért lett újságíró, hogy befolyásolja az emberek gondolkodását. Néhány évvel korábban Szigetvári Viktor, az együtt egykori elnöke a HVG-nek arról beszélt, hogy miután őt, és az Együtt másik emblematikus politikusát, Juhász Pétert is támadta a Nyugati Fény, ezt pedig ő szóvá is tette Gyurcsány Ferencnek, a DK pártelnöke nem is tagadta, hogy közük lenne a portálhoz. Mandula Viktor idén januárban mondott le főszerkesztői posztjáról, helyét Kenyeres Bence vette át.
A Nyugati Fény több cikkben is beszámolt a státusztörvény vitájáról és a tüntetésről.
– Felkérték az ellenzéki pártokat, hogy álljanak ki az oktatásért a pénteki tüntetésen: Semleges hangvételű cikkben közölték az Egységes Diákfront közleményét a címben is megjelölt tárgyban.
– Itt az árnyékkormány 6 követelése az oktatási helyzet rendezésére (+videó): Gyakorlatilag teljes leirata a DK-s Barkóczi Balázs felszólalásának, külön kiemelve a címben is jelzett 6 pontot, emellett a DK Facebook-oldaláról videót is közöltek a felszólalásról.
– "A jó életbe, könyörgök, belegondoltatok?" - Megrázó üzenetet küldött Pintéréknek egy frissen felmondott pedagógus: Egy Facebook-poszt szó szerinti átvétele, semleges hangvételben, hatásvadász címmel.
– Visszafelé sült el a Pintér-terv: Rengeteg felajánlást kapott a miniszternek beolvasó pedagógus: Ez nem kifejezetten a státusztörvénnyel foglalkozó cikk, de oktatási téma: beszámoló arról, hogy a Pitér Sándor által kiküldött 5000 forintos könyvutalvány miatt tiltakozó pedagógus Facebook-posztban jelezte, hogy rengetegen küldtek neki adományt.
– Ajándékot kaptak a fideszes pedagógusok a Parlamentben - ennek viszont nem biztos, hogy örültek (+fotók): Beszámoló arról, hogy a momentumos országgyűlési képviselők krétát és szivacsot tettek a fideszes politikusok elé a Parlamentben.
– Németh Szilárd olyan furcsán reagált a neki üzenő ellenzéki politikusoknak, hogy felrobbant a kommentmező: Németh Szilárd Facebook-posztban reagált a krétás-szivacsos akcióra, innen szednek ki a cikkben néhány kommentet, amelyekben a fideszes politikusból csinálnak viccet. A cikkben emellett olyan megjegyzések is olvashatók Németh Szilárddal kapcsolatban, mint például: “elvégre pedagógus, egészen pontosan tanító (sic!)”, vagy “a környezetpedagógus végzettségű rezsibiztos”.
– Videóval: Egyre többen tüntetnek a Kossuth téren az Orbán-kormány státusztörvénye ellen: Folyamatosan frissülő cikk a tüntetésről, amelyben a színpadon megszólalók (Törley Kata, Pilz Olivér, Horváth Viktória) beszédei után közvetlenül Dobrev Klára Facebook-posztjának szemléje következik, kiemelve az alábbi idézetet:
"De nem vagytok egyedül, ránk, DK-sokra számíthattok - erről beszélt ma Barkóczi Balázs, oktatásért felelős árnyékminiszter is. És így közösen már képesek vagyunk megdönteni azt a rendszert, amelyik tönkre akarja tenni a jövőnket. "
A cikkben beszámolnak még a momentumos országgyűlési képviselő, Tóth Endre felszólalásáról, néhány egyéb, a tüntetésen elhangzott beszédről, végül pedig arról, hogy az ellenzék obstrukcióba kezdett a Parlamentben.
– "Pedagógusokat kihasználó, trágárkodó, romboló, tomboló!" - nagyon kiakadt a Fidesz vezérszónoka, de nem amiatt, amire gondolsz: A kattintásvadász cím mögött Dunai Mónika XVII. kerületi országgyűlési képviselő, a Fidesz vezérszónokának felszólalásából vesznek szemelvényeket, azzal a felütéssel: “Magyarázta a bizonyítványt.” Németh Szilárdhoz hasonlóan Dunai Mónikával kapcsolatban is több megjegyzést tesz a cikk. Többek közt ilyen hangvételben:
Részlet a cikkből.
– Áll a bál a Parlamentben: Maratoni vitát tartottak a képviselők az Orbán-kormány bosszútörvényéről: Ez a cikk már átcsúszott június 17-re, ahogy a törvényről szóló vita is elhúzódott. Főként a forrásként is megjelölt 24.hu tudósításából szemlézték az országgyűlési képviselők megszólalásait, bár némileg hiányosan. Nem került bele ugyanis a 24.hu által kiemelt Brenner Koloman (Jobbik), Vajda Zoltán (MSZP) és Tóth Endre (Momentum) este fél 10-kor tartott felszólalása, kiegészítették azonban Barkóczi Balázs (DK) szombat reggeli beszédével.
– DK: A Fidesz képtelen arra, hogy rendbe tegye az oktatás helyzetét (+videó): A Demokratikus Koalíció két politikusa, Arató Gergely és Barkóczi Balázs tartott sajtótájékoztatót a vitáról, és beszélt Dobrev árnyékkormányának oktatási programjáról, a cikk az erről készült videót teszi közzé a DK Facebook-oldaláról, és szemlézi is azt.
– A DK képviselői szólaltak fel a legtöbbször a bosszútörvény parlamenti vitájában (+videó): A Demokratikus Koalíció sajtóközleményének átvétele, amelyben többek közt hangsúlyozzák, hogy a vitán "a Demokratikus Koalíció képviselői voltak jelen a legnagyobb számmal, 11 képviselővel, és ők mondták el a legtöbb hozzászólást, összesen 28-at közel 4 órán keresztül". Két videót is közzétesznek, szintén a DK Facebook-oldaláról: Hegedüs Andrea és Kálmán Olga felszólalását.
Emlékeztetőül: a Parlament honlapján található ülésnapi jegyzőkönyv szerint a DK képviselői összesen 26 alkalommal szólaltak fel. Viszont június 17-én hajnali háromnegyed 6 táján a fideszes Jakab Istvántól Oláh Lajos (DK), az Országgyűlés egyik alelnöke vette át az ülés vezetését, aki ezen minőségében 15 alkalommal szólalt meg (megadta a szót egyes felszólalóknak, időnként viccelt, stb.), és ezek a megszólalások is bekerültek a jegyzőkönybe, a DK-s képviselők 26 felszólalása mellett. Valószínűleg az összegzéskor a párt közleményében ezek a számok csúszhattak össze.
– Nagyon csúnyát mondtak a tüntetők Orbánra, a rendőröknek pedig énekeltek (+videó): A cikkben a Telex videóját teszik közzé, a hozzá írt szövegben kiemelve, hogy a tüntetők varangynak nevezték Orbán Vktort, és elénekelték a Szózatot.
Összességében a Nyugati Fény cikkeiben a DK politikusainak megszólalásai kapták a legnagyobb hangsúlyt, a párt közleményei, videói és Facebook-posztjai látványosan megjelentek a szövegekben, kettő közülük külön cikkben is megjelent, míg a többi párt politikusai, megszólalásaik és közleményeik ekkora figyelmet nem kaptak. A fideszes politikusokat több alkalommal is negatív hangvétellel, gúnyos tónusban emlegették, külön cikket szentelve például a Németh Szilárdot kritizáló Facebook-kommenteknek.
“Ne számítsunk objektív hírekre, ez nem az a portál. Mi vállaltan elfogultak vagyunk, véleményszerű írásokat közlünk, publicisztikákat” – olvasható az Ellenszél impresszumában. Az oldal főszerkesztője Jabronka Richárd, aki 2010 után az MSZP pápai szervezetét vezette, 2014-ben pedig az önkormányzati választáson is indult a szocialisták logója alatt. A választást követően azonban elhagyta a pártpolitikát, újságíróként dolgozott többek közt az egykor Puch László érdekeltségébe tartozó Népszavánál, illetve a Stop.hu és Sztárklikk munkatársa is volt. És bár Jabronka korábban nem tagadta, hogy az MSZP felé húznak az általa működtetett oldalak, az Ellenszél azonban (melynek kiadója Jabronka Istvánné) már nem a szocialisták, hanem inkább a DK narratíváját követi. Például az ilyen címekkel:
A cikkben Dobrev méltatása mellett az alábbi zárógondolat olvasható: “A Demokratikus Koalíció erős, szervezett, politikusai feddhetetlenek, tapasztaltak és kitartóak. Nincsenek belső ellentétek, demokratikus viták vannak. Egymás tisztelete és megbecsülése jellemzi a közösséget. Ezért fog nyerni a következő választásokon.”
Két egymást követő kattintással pedig a következő két Google-hirdetés ugrik fel az oldal tetején:
Jabronka lapja mindössze két cikkben foglalkozott a státusztörvény vitájával, illetve a tüntetéssel.
– Hadházy kimondta: így lehet választást nyerni – leesett az állunk: A cikk érintőlegesen megemlíti, hogy zajlik a vita és ezzel párhuzamosan tüntetnek a diákok, majd szemlézi Hadházy posztját, amelyben a független országgyűlési képviselő arról elmélkedik, hogy nincs értelme az ellenzéki képviselők felszólalásainak a vita során, a tüntető diákok pedig “csak akkor győzhetnek majd, ha nem ‘csak’ saját ügyükért harcolnak, hanem az egész mocskos rendszert meg akarják dönteni.” Jabronka írásában indulatosan reagál a felvetésre, miszerint az ellenzéki pártok jelen formájukban nem lennének alkalmasak a kormány leváltására. Többek közt így:
“Orbán Viktor rendszerét pártok fogják tudni eltüntetni. Tessék pártot alapítani, elindulni a választáson, szövetkezni azokkal a pártokkal, akiknek jelentős támogatottságuk és programjuk van (kezdve Dobrev Klára Árnyékkormányával). Nem pedig azt hazudni az embereknek, hogy jöjjenek ki minél többen, mert akkor elzavarjuk Orbánt!”
Ellenzéki képviselők a Kossuth téri színpadon 2023. június 16-án (Foó: Németh Dániel/444)
– A DK-frakció szólalt fel a legtöbbször a bosszútörvény vitájában: Szűkszavú beszámoló június 17-én a státusztörvény parlamenti vitájáról, amely már címében is “bosszútörvénynek” nevezi a törvénytervezetet, és amelyben egyetlen megszólalás sincs kiemelve, ám szemlézi a DK közleményét a legtöbb felszólalót adó frakcióról, majd hozzáteszi:
“A többi ellenzéki frakció ennél kisebb aktivitással „tette oda” magát a parlamenti adok-kapokhoz.”
Az Ellenszél tehát túl nagy hangsúlyt nem adott a június 16-i eseményeknek, a Hadházy posztjáról írt publicisztikában azonban külön kiemeli a jelentős támogatottságú pártok és programjaik említésekor Dobrev Klára Árnyékkormányát, ezen kívül pedig mindössze a DK szerepvállalását hangsúlyozza a parlamenti vitában, összehasonlítva azt a többi ellenzéki párt aktivitásával.
Az Ez a lényeg viszonylag friss oldal, mégis hatalmas kiterjedése van. Több tucatnyi regionális mutációja (és ezekhez kapcsolódó Facebook-oldalai) külön is láthatóvá teszik az ellenzéki médiatérfélen, ahogy azt Német Szilvi is bemutatta nemrég a Lakmuszon. Mint írta:
Az EzaLényeg network az ellenzéki dezinformáció egyik fő forrása, azonban kevés kifelé mutató kapcsolata miatt egy visszhangkamrát alkot, tartalmait kis számú Facebook-csoport (így a "Gond-olkodó", az "Aki Orbán ellen van az velünk van" vagy a szintén ellenzéki propagandaoldal, a Jabronka Richárd által főszerkesztett Ellenszél) köti be az ellenzéki vérkeringésbe.
Az oldalt az Oraculum 2020 Kft. adja ki, melynek tulajdonosa Páva Zoltán (a volt MSZP-s országgyűlési képviselő, Páva Zoltán fia), és kifejezetten a 2019-es országgyűlési választások előtt robbant be a közéletbe. Szó szerint: mint kiderült, a kampányban az akkor indult Ez a lényeg költötte a legtöbbet Facebook-hirdetésekre. Többet, mint Karácsony Gergely és a Fidesz összesen - nem tudni, milyen forrásból.
2021-ben aztán az is kiderült, hogy Páva Zoltán is szerepelt a Pegasus izraeli kémprogrammal megfigyelt személyek listáján, a Direkt36 pedig azt is megírta, hogy a megfigyelésnek köze lehet ahhoz, hogy Páva egyik cége, az EagleEye-Marketing Kft. szerződést kötött a DK parlamenti frakciójával közösségi médiás tanácsadásra.
Az Ez a lényeg akkor került be legközelebb a hírekbe, amikor a 2022-es országgyűlési választás után botrány lett abból, hogy a Márki-Zay Péter által vezetett Mindenki Magyarországa Mozgalomat az Amerikában frissen alapított Action for Democracy 1 milliárd 848 millió forinttal támogatta. Mintegy mellékesen derült ki, hogy az Oraculum 2020 Kft. is bőségesen részesült a külföldi támogatásból: 1,9 milliárd forintot kaptak. Páva Zoltán állítása szerint azonban ennek nem volt köze Márki-Zay kampányához.
Az Ez a lényeg két anyagban számolt be a státusztörvény vitájáról és a tüntetésről:
– Újabb tüntetés a bosszútörvény ellen: A folyamatosan frissülő cikkben tájékoztat az aznapi eseményekről, kontextusba is helyezve azt. A parlementi felszólalások közül külön posztot kapott a DK, a Momentum és a Párbeszéd, az MSZP-től egy közleményt publikáltak, jobbikos megszólalásról azonban nem adtak hírt. A tüntetésen a felszólalók többségét bemutatták, illetve itt is külön posztban számoltak be az ellenzéki megszólalókról, közülük azonban csak Kunhalmi Ágnest (MSZP), Kanász-Nagy Mátét (LMP), Szabó Tímeát (Párbeszéd) és Dukán András Ferencet (Momentum) idézték, a DK-s Barkóczi Balázs és a Jobbikos Ander Balázs “nem kapott szót”.
Külön felhívták a figyelmet arra, hogy a megafonos influencer, Deák Dániel erről a tüntetésről is igyekezett olyan fotót posztolni, amelyen a résztvevők száma alacsony (Deáknál ez afféle gyakorlat). Ezzel kapcsolatban az Ez a lényeg megjegyezte:
“Van bőr a képén, az egyszer biztos. Ezért is tartja Orbán. Ami még a Fidesznek is erős hazugság, azt kell ezeknek a senkiknek kommunikálniuk.”
A kormánypárti megszólalásokat a lap nem szemlézte a vitáról, azt azonban külön kiemelték, hogy sem Orbán Viktor miniszterelnök, sem Pintér Sándor, az oktatásért is felelős miniszter nem vett részt az ülésen. Ehhez kapcsolódva még megjegyezték:
“De nem csak ők, sok más fideszes kamuképviselő sem ment be. Gyáva csicskák.”
– Pankotai Lili: halálosan megfenyegettek, de megyek tovább: A második, az eseményekkel foglalkozó írás az oldalon a szocialista érdekeltségű KlikkTV interjúját szemlézi Pankotai Lilivel, neutrális stílusban.
Az Ez a lényeg a napi eseményeket szorosan követve számolt be az ügyről, kevésbé a parlamenti felszólalásokra, inkább az utcai eseményekre koncentrálva. Az ellenzéki térfélen nagyjából kiegyensúlyozottan adtak teret a megszólalóknak, azonban a Jobbik megszólalásait ignorálták, a kormánypárti politikusokkal, illetve Deák Dániellel szemben pedig erősen kritikus megjegyzéseket tettek.
Hírklikk – Részletes tájékoztatás háttéranyagokkal, kis szocialista túlsúllyal
2017-ben az addig Sztárklikként működő oldal Hírklikkre nevezte át magát, azóta pedig valóban hírportálént működik. Az MSH Média Kft. adja ki, amelynek Wirth Zoltán a tulajdonosa. Wirth számos módon kötődik az MSZP-hez, azt maga sem tagadta, hogy 2002 után dolgozott szocialista pártigazgató mellett és volt miniszteri tanácsadó is kommunikációs területen, és jó kapcsolatot ápol egyes politikusokkal (emellett az egykor Puch László érdekeltségébe tartozó Stop.hu kiadásáért is felelt), ám állítása szerint pártoktól közvetlenül nem kaptak támogatást. A negyedik kétharmados Fidesz-KDNP győzelem után azonban a Hírklikk jelentős leépítést hajtott végre.
A Hírklikk nemcsak tudósítással, de háttéranyagokkal is készült június 16-ra.
– Megmutatják, hogy nem lehet elhallgattatni a diákokat és a pedagógusokat: A cikket még a tüntetés előtt publikálták. Az Egységes Diákfont posztját idézi, amelyben a demonstrációra hívják az érdeklődőket, megemlíti, hogy a TASZ jogsegélyt nyújt azoknak, akik ezt szükségesnek érzik (ehhez elérhetőségeket is ad), illetve megszólaltatja a két oktatási szakszervezet is, bemutatva a folyamatokat, amelyek a mostani tiltakozáshoz vezettek.
– Megkezdődött a „bosszútörvény" vitája a Parlamentben: A folyamatosan frissülő cikkben a parlamenti felszólalások közül elsőként Kunhalmi Ágnes, az MSZP vezérszónokának nyitó beszédét összegzik, ezt követően Dunai Mónikát, a Fidesz vezérszónokát, és a törvényt előterjesztő Maruzsa Zoltán államtitkár expozéját idézik. A vita során a Párbeszéd, a Momentum, az LMP és az MSZP felszólásairól számolnak be, ezután viszont inkább a tüntetésen elhangzó beszédekre koncentrálnak. A tüntetésen “felkérdezett” hat ellenzéki politikust azonban kivétel nélkül idézik.
– A státusztörvény kapcsán az osztályharctól a túlélési harcig: Másnap reggel összefoglaló cikk jelent meg az obstrukció idején elhangzott parlamenti felszólalások egy részéből, a 24.hu beszámolója alapján. A szinte szó szerint átvett cikkből azonban hiányzott Brenner Koloman (Jobbik) és Vajda Zoltán (MSZP), illetve Tóth Endre (Momentum) felszólalása, ahogy kimaradt a kormányt akkor éppen képviselő Takács Péter egészségügyi államtitkár beszéde is, idézték viszont a szintén szocialista Harangozó Tamás szavait.
– Tóth Bertalan: önök a jövőnkkel játszanak, szégyelljék magukat!: Még egy összefoglaló a státusztörvény vitájáról. A Hírklikk szerint “az ellenzék egyöntetű véleményét talán Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője fogalmazta meg a legpontosabban”, a címben is idézett mondatában.
A cikk azonban azon túl, hogy a volt szocialista társelnök máshol nem igazán idézett kijelentését emelte a középpontba (egyébként Tóthnak ez volt az egyetlen felszólalása a vita során), kiegyensúlyozottan, minden ellenzéki szereplőt, és a kormánypártok legfontosabb megszólalásait is megjelenítve összegezte a maratoni hosszúságú vitát.
A Hírklikk tehát előzetesen, az események közben és utólag is objektív módon foglalta össze a nap legfotosabb momentumait.
Az Alfahír a Jobbik tudatosan és vállaltan felépített lapja, amelybe komoly pénzeket fektettek. Felelős kiadója a Kiegyensúlyozott Médiáért Alapítvány, ahogy az N1TV-nek is.
A lap három anyagot szentelt a státusztörvény körüli eseményeknek.
– A Kossuth téren tüntetnek ma este a Fidesz tanárellenes státusztörvénye ellen: Előzetes cikk a tüntetést kiváltó okokról, neutrális stílusban.
– A kormánytöbbség támogatja a státusztörvényt: Szombat reggeli összefoglaló a státusztörvény vitájáról. A megszólalók közül elsőként Lukács Lászlót, a Jobbik-Konzervatívok képviselőjét idézik (Lukács a vita során mindössze egy alkalommal szólalt fel), ezután azonban 4 DK-s, 2 MSZP-s, 2 párbeszédes és 1 momentumos beszédet is idéznek, a kormánypárti politikusok mellett. Az LMP a tudósításban nem jelenik meg, a cikk egyébként a Magyar Távirati Iroda összefoglalóján alapul.
– Bródy János: „Elmegy az országból, aki akar még valamit tenni. Ez nagyon szomorú!”: Az N1TV videóját szemlézi a cikk, melyben a tüntetés résztvevői beszélnek arról, hogy mi motiválja őket a tiltakozásban. A riportban szót kap Potocskáné Kőrösi Anita, a Jobbik elnökhelyettese, megszólal Barkóczi Balázs, a DK politikusa, idéznek Ander Balázs jobbikos képviselő beszédéből, és interjút ad Lukács László, a Jobbik frakcióvezetője. Emellett megszólaltatnak diákokat is, és természetesen beszélgetnek a cikk címében kiemelt Bródy Jánossal is.
Az Alfahír és az N1TV a státusztörvény vitáját és a tüntetésről is viszonylag kiegyensúlyozottan tudósított. Azon túl, hogy saját politikusaikat helyezték előtérbe (bár ezt sem kirívó módon), míg másoknak kevesebb - vagy semennyi – felületet biztosítottak, korrekt összefoglalóját adták az eseményeknek.
A Jövő TV kiadója a Jövő Egyesület, amely 2015-ben alakult, az LMP ifjúsági szervezeteként, akkor még Lehet Más a Jövő néven. A híroldal felelős kiadója Pitz Dániel, aki ugyan 2022 májusában bejelentette, hogy az oldal nem működik tovább, ám augusztusban már újra publikált:
Az elmúlt napokban több hírt is publikáltak, ám a státusztörvényről szóló vita, illetve a Kossuth téren tartott tüntetés ezek közt nem szerepelt.
A legfrissebb hír jelenleg Silvio Berlusconi haláláról szó, emellett a szállodai szobákból eltulajdonított tárgyak, a Champion kabát helyes viselésének titkai és A Dal című műsor nézettségi adatai szerepelnek még a listán.
Címlapkép: Németh Dániel/444
