Több mint egy hónapja tart a Hamász és Izrael háborúja: a gázai övezetet ellenőrző, az Európai Unió által is terrorszervezetnek tartott Hamász katonái október 7-én a gázai határ közelében támadtak civilekre. Izrael válaszul azonnal háborút hirdetett és ellentámadást indított Gáza ellen. Cikkünk megjelenésének napjáig körülbelül 1400 izraeli és több mint tízezer gázai palesztin vesztette életét a két illetékes kormányzati szerv, az izraeli hadsereg (IDF) és a Hamász által ellenőrzött Gázai Egészségügyi Minisztérium hivatalos bejelentései szerint.
De mennyire hihetünk azoknak az adatoknak, amiket a szembenálló felek közölnek a halottjaik és sebesültjeik számáról?
Egy korábbi cikkünkben a háborús hírdömpingben való biztonságosabb tájékozódáshoz adtunk tanácsokat. Arra is kitértünk, hogy ezekre számokra és a háborúban álló felek bármilyen hivatalos nyilatkozatára miért érdemes tájékoztatás helyett inkább a harctéri eseményekkel párhuzamosan zajló információs háború részeként tekinteni.
A háború lezárultáig azonban aligha várhatunk független forrásból származó, teljesen átlátható módszertannal készült adatgyűjtésen alapuló statisztikákat. Ebben a cikkben ezért igyekeztünk összeszedni minden információt azokról az adatokról, amelyek jelenleg rendelkezésünkre állnak:
Az utóbbi kérdést érdemes már az elején megválaszolni:
Az ENSZ független tényfeltárásai, amelyeket a korábbi Hamász-izraeli konfliktusok után végeztek, 2008/2009-ben, 2014-ben és 2021-ben is olyan eredményeket hoztak, amelyek nagyjából megfeleltek az izraeli hatóságok és a gázai egészségügyi minisztérium által közölt adatoknak.
A korábbi konfliktusok során tehát nem volt jellemző, hogy a háborúban álló felek a közvélemény megtévesztése érdekében torzított áldozat- és sebesült-statisztikákat közöltek volna. De nézzük részletesebben, mit lehet tudni az ezeknek a számoknak a hátterében álló adatgyűjtő munkáról.
„Fogalmam sincs, hogy a palesztinok az igazat mondják-e arról, hány ember vesztette életét” - jelentette ki Joe Biden amerikai elnök egy sajtótájékoztatón a Fehér Házban október 25-én. Egy újságíró azt kérdezte tőle, hogyan tekint a hivatalos számokra (amelyek szerint Gázában addig 6 ezer ember, köztük 2700 gyerek vesztette életét az izraeli ellencsapások kezdete óta) annak fényében, hogy korábban kifejezetten kérte Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt a civil áldozatok számának minimalizálására. Biden kijelentette, Izrael saját érdekei ellen dolgozik, ha a háborúban nem sikerül csak azokat megcéloznia, akik a háborút kiprovokálták, „de nem bízom a számokban, amelyeket a palesztinok használnak” - húzta alá másodszor is a válaszában.
Biden kijelentése után számos nyugati lap cikkezett róla, hogy az amerikai elnök úgy vonta kétségbe a gázai egészségügyi minisztériumtól származó hivatalos adatokat a palesztin halálos áldozatok számáról, hogy az amerikai kormányzat közben rendszeresen hivatkozik a minisztérium számaira. Több orgánum, például az Economist, a Vox és az AP (Associated Press) is megvizsgálta, hogyan állnak össze a gázai háborús statisztikák, és mennyi alapja lehet azoknak a hangoknak, amelyek kétségbe vonják ezek megbízhatóságát.
Az AP egyike azon kevés nemzetközi sajtóorgánumoknak, amelyek tudósítóikkal most is jelen vannak a blokád alá vett gázai övezetben. Olyan szakembereket is meg tudtak szólaltatni a témáról szóló cikkükben, akik részt vesznek az áldozatokat regisztráló munkában.
A következőket derítették ki:
A minisztérium nemek szerinti és felnőtt/gyerek bontásban közöl hivatalos statisztikát, egy sor más fontos adatot azonban eddig homályban hagytak:
Október 26-án azonban a gázai egészségügyi minisztérium olyasmit tett, ami ebben a háborúban eddig példa nélküli: egy 212 oldalas jelentésben közölték az addig regisztrált összesen 6747 palesztin áldozat nevét, korát, nemét és személyiigazolvány-számát. 281 további áldozatról azt mondták, egyelőre nem sikerült azonosítani őket.
Címlapon: Temetésre előkészített holttestek körül összegyűlt gyászoló hozzátartozók a gázai Deir al-Balah városában 2023. november 6-án. / Fotó: Ashraf Amra/ Andalou via AFP
A lépéssel nem csak Biden szkeptikus nyilatkozatára reagált a minisztérium. Válasznak tekinthető ez arra a szélesebb körű hitelességi vitára is, amely a gázai Al-Ahli kórházat ért október 17-i bombatalálat körül alakult ki a gázai palesztin hatóságok által szolgáltatott hivatalos adatokkal kapcsolatban. A kórházat ért támadás számos körülménye továbbra sem tisztázott, a kérdések közül csak az egyik, hogy valós-e az a szám, amit a gázai palesztin hatóságok mondtak a támadás következtében meghalt emberekről.
A bombatalálat után kevesebb mint egy órával az első bejelentés 200-300 áldozatról szólt, de fél órával később már 500 áldozatról tájékoztatott a gázai egészségügyi minisztérium, másnap azonban 471-re módosították a hivatalos számot - rekonstruálta a közvetlenül a támadás után történteket az AP. (Bár a nemzetközi média széles körben a gázai minisztériumra hivatkozva közölte az 500-as halálozási számot, jellemzően nem jelölték meg a kijelentés eredeti forrását.)
Az izraeli hadsereg (IDF) közben leszögezte: a palesztin hatóságok szerintük szándékosan eltúlozzák az áldozatok számát. Alternatív adatot azonban nem közöltek. Nem úgy az amerikai hírszerzés, amely egy a sajtónak kiszivárgott jelentés szerint a gázaiak tájékoztatásához képest szintén lényegesen alacsonyabbra becsli a támadásban meghaltak emberek számát: 100 és 300 fő közé. (A jelentés, amelyet mindössze két nappal a történtek után hoztak nyilvánosságra, hangsúlyozza, hogy a hírszerzés következtetései a folyamatosan érkező új információk fényében a későbbiekben változhatnak.)
Az áldozatok számának folyamatos módosítása és a körülötte kialakuló számháború könnyen kelthet bizonytalanságot a nyilvánosságban, de ez még nem jelenti azt, hogy a színfalak mögött valóban manipuláció történik.
A gázai kórházat ért támadáshoz hasonló esetekben a közvetlenül a történtek után közölt számok általában becsült adatok, nem összekeverendők az áldozatok beazonosítása és regisztrációja után, tehát szükségszerűen csak jóval később közölt számításokkal - magyarázta a Guardiannak Omar Shakir, a Human Rights Watch nemzetközi emberi jogi szervezet izraeli-palesztin ügyi vezetője, aki hangsúlyozta: ez utóbbiban a gázai egészségügyi minisztérium munkája eddig általában megbízhatónak bizonyult.
A gázai egészségügyi minisztérium továbbra is kitart a 471-es szám mellett, és visszautasítja az adatmanipuláció vádját is. Medhat Abbas, a minisztérium főigazgatója az AP kérdésére az áldozatok száma körüli kezdeti bizonytalanságot a nehéz munkakörülményekkel magyarázta.
Arról beszélt, hogy a minisztérium és a kórházak dolgozóinak óriási kihívást jelentett, hogy a robbanás után, az állandó áram- és hálózatkimaradások és a túlterheltség mellett összeszámolják a sok esetben szétroncsolódott, darabokra szakadt holttesteket.
A minisztériumi adatok megbízhatóságát gyakran arra hivatkozva vonják kétségbe, hogy a gázai egészségügyi minisztérium (és az egészségügyi ellátórendszer) a terrortámadásokat végrehajtó Hamász irányítása alatt áll, amely a komplett gázai nyilvánosságot is ellenőrzi. A teljes kép azonban árnyaltabb ennél.
A gázai egészségügyi minisztérium vezetőjét valóban a gázai övezetben kormányzó szervezet, a Hamász nevezi ki. De a minisztériumban korántsem csak a Hamász emberei dolgoznak - írja az AP. A lap szerint a Ciszjordániát irányító Palesztin Hatóság (PH), amely 2007 előtt Gázát is ellenőrizte, továbbra is van befolyással bír a gázai övezet oktatási- és egészségügyi rendszerére. A gázai egészségügyi minisztériumban is vegyesen dolgoznak a Hamász kinevezettjei, és olyan közszolgák, akik még a szekuláris Fatah párt (a PH legnagyobb frakciója) hatalma idején kerültek hivatalba. Ráadásul a gázai kórházak a ciszjordániai Ramallahban működő palesztin egészségügyi minisztériumból kapnak orvosi felszerelést, a minisztérium dolgozói pedig a bérüket - írja az AP cikke.
Bár a Hamász szorosan ellenőrzi mindegyik kormányzati szerv kommunikációját, az AP-nek nyilatkozó minisztériumi dolgozók visszautasítják, hogy a szervezet diktálná az áldozatokra vonatkozó számokat. Az övezet északi részén működő Kamal Advan kórházat igazgató Ahmed al-Kahlot a lapnak nyilatkozva arról beszélt, hogy a minisztériumban egyaránt dolgoznak a Hamászhoz vagy a Fatah-hoz hű, de teljesen független emberek is, akik mindenek előtt egészségügyi szakemberként végzik a munkájukat.
Mivel a gázai egészségügyi minisztérium tájékoztatásának megbízhatóságát annyian kétségbe vonták, a minisztérium sokkal több információt kényszerült megosztani a nyilvánossággal az adatgyűjtés módszertanáról, mint amennyit az izraeli hatóságok. A kutatómunka során, amit cikkünk megírásához elvégeztünk, sem a nemzetközi sajtóban, sem izraeli hivatalos szervek online felületein nem találtunk részletes leírást erről a folyamatról. Az izraeli áldozatok számáról szóló információk forrásaként a nemzetközi sajtó, sőt, az ENSZ illetékes szerve is rendre “az izraeli hatóságokat” jelöli meg, az sem egyértelmű tehát, melyik állami szerv felelős az adatgyűjtésért.
Első körben az izraeli hadsereg sajtóosztályához fordultunk, ahonnan végül az Izraeli Egészségügyi Minisztériumhoz irányítottak minket. Cikkünk megjelenésééig azonban az egészségügyi minisztérium sem válaszolt az áldozatok számontartásával kapcsolatos kérdéseinkre.
Az egészségügyi minisztérium a honlapján rendszeresen közöl statisztikákat a háború következtében megsérült, és emiatt kórházba került izraeliek számáról és állapotáról. Ezek azonban csak részinformációk, leginkább arra alkalmasak, hogy az egészségügyi ellátórendszer terheltségéről adjanak képet. A háború halálos áldozatainak teljes száma viszont nem látszik ezekből a statisztikákból.
Az ENSZ egyik alszervezete, a Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatala (OCHA) a humanitárius segítségnyújtás összefogása miatt van jelen a világ konfliktuszónáiban, így Gázában és Ciszjordániában is már évek óta. Honlapjukon folyamatosan szolgálnak friss információval a háború sújtotta lakosság helyzetéről, és követik azt is, hogy hány sérültet és hány halálos áldozatot jelentettek a gázai és az izraeli hatóságok.
Forrás: OCHA
Az illetékes hatóságok által bemondott adatokat azonban az OCHA később felülvizsgálja: saját adatbázisukban szisztematikusan gyűjtik az áldozatok számát nem, életkor, település, civil vagy katonai státusz és a halált okozó fegyver típusa szerint. Ebbe az adatbázisba azonban csak akkor kerülnek be a halálozási adatok, ha azt az OCHA a saját adatgyűjtése alapján ellenőrizte. Ki is emelik az oldalon, hogy a jelenlegi háború eddig jelentett áldozatai egyik oldalról sem szerepelnek a statisztikában, ezek az adatok csak akkor fognak bekerülni az adatbázisba, ha azokat független forrásból ellenőrizték.
Az OCHA részletes leírást ad arról, hogyan vizsgálják felül a háborúzó felektől származó halálozási adatokat.
Ahogyan a cikkünk elején írtuk, az ENSZ függetlennek mondható számításai az Izrael és Gáza között zajlott korábbi három háborús konfliktus áldozatainak számáról utólag validálták az izraeli és a palesztin hatóságok saját adatait. Az izraeli hadsereg (IDF) honlapján talált izraeli, és az AP cikkében a gázai egészségügyi minisztériumtól idézett halálozási adatok 2008/2009-ből, 2014-ből és 2021-ből ugyanis csak kisebb (2-3 százalékos) eltéréseket mutattak az OCHA adatbázisába került adatokhoz képest.
