Magyarországon több mint 27 ezer étrend-kiegészítő került forgalomba, de az ilyen termékeket piacra dobás előtt nem is ellenőrzik. Részletes vizsgálat szinte csak panasz esetén folyik. Pedig nem ritka, hogy olyan összetevőre bukkannak, ami nem is lehetne a készítményben.

Havonta több ezer, akár több tízezer forintot is elköltenek az emberek különböző étrend-kiegészítőkre, többek közt multivitaminokra, immunerősítő termékekre, gyógynövénykivonatokra, stresszcsökkentő tablettákra, fogyasztó hatású kapszulákra. De keresettek a különféle “szépségfokozó” termékek is, amelyek a reklámok szerint enyhítik a hajhullást, erősítik a körmöt vagy épp feszesítik a bőrt.

Óriási ez a piac: 2004 óta több mint 27 ezer étrend-kiegészítőt hoztak forgalomba Magyarországon - azonban érdemes óvatosan válogatni ezek között.

Megjelenhetnek ugyanis olyan termékek, amelyek

• nem rendelkeznek azzal a hatással, amivel a reklámok kecsegtetnek,
• vagy, ami még problémásabb: nem a feltétlenül azt és olyan mennyiségben tartalmazzák, amit a címkén állítanak róluk.

A Lakmusz indulása óta igyekszünk olvasóinkat segíteni abban, hogyan kerülhetik el az egészségükre vagy pénztárcájukra káros átveréseket és csalásokat. A tavaly indított cikksorozatunkban azt mutatjuk be, hogyan érdemes eligazodni az étrend-kiegészítők egyre bővülő piacán: hogyan működik ezeknek a termékeknek az ellenőrzése, milyen típusú visszaélések fordulnak elő, és hogyan lehet a leghatékonyabban kivédeni ezeket.

Hogy működik az ellenőrzés?

Első cikkünkben utánajártunk, milyen szabályozás vonatkozik az étrend-kiegészítők piacára, ki, hogyan és milyen hatékonysággal ellenőrzi ezeknek a szabályoknak a betartását, és mi történik, ha ezen az ellenőrzésen fennakad egy termék.

A legfontosabb tanulság, hogy attól, hogy egy étrend-kiegészítő forgalomban van, nem számíthatunk arra, hogy a piacra dobás előtt bármilyen hatóság mélyrehatóan vizsgálta volna, hogy hatásos, biztonságos-e.

Nézzük röviden, hogy működik a folyamat:

1. Regisztráció: Ha egy terméket forgalomba akarnak hozni, 2017 óta - az EU-s szabályoknak megfelelően - Magyarországon is elég csupán bejelenteni a forgalmazási szándékot az illetékes hatóságoknak. Ez az úgynevezett notifikációs eljárás: egy egyszerű regisztrációs folyamat, ami abból áll, hogy a forgalmazó egyszerűen leadja a termék adatlapját és címkéjét a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központnak (NNGYK-nak) legkésőbb aznap, amikor árulni kezdi a terméket. A hatóság ebben a tájékoztatójában világosan le is írja: ez a rendszer “önmagában nem alkalmas a jogszabályoknak nem megfelelő termékek forgalomba kerülésének megakadályozására”.

2. Kockázatértékelés: Ellenőrzések már a forgalomba hozatal után történnek. Az NNGYK a regisztrációkor leadott címkék alapján vizsgálja, hogy a címkén feltüntetett összetevők megfelelnek-e a szabályoknak, nem tartalmaz-e például olyan anyagot a készítmény, amilyet nem szabadna, esetleg a megengedett összetevők esetében nem lépi-e túl a szabályozásban szereplő határértéket. De vizsgálat tárgya az is, hogy a terméknek nem tulajdonít-e a forgalmazó olyan egészségügyi hatást, amilyet szabályosan nem ígérhetne. Ilyen vizsgálatot azon termékek esetében végeznek, “amelyek az összetétel vagy a jelölés szempontjából közegészségügyi kockázatot jelenthetnek”, illetve amelyekkel kapcsolatban lakossági vagy versenytársi bejelentés érkezett.

Az NNGYK elvileg kapacitásaitól függően előbb-utóbb minden forgalomba hozott termék esetében elvégzi ezt a “kockázatértékelést”, de csak a címkén szereplő információk alapján vizsgálódik.

3. Részletes vizsgálat: Részletes vizsgálatnak, ideértve a termék összetételének laboratóriumi vizsgálatát is, csak azokat a termékeket vetik alá, amelyek fennakadnak ezen a forgalomba hozatal utáni kockázatértékelésen.

4. Betiltás: Azoknak a termékeknek a forgalmazását, amelyekkel kapcsolatban a vizsgálat közegészségügyi kockázatot állapított meg, megtiltja az NNGYK. A forgalmazástól eltiltott termékek folyamatosan frissülő listája az NNGYK jogelőd OGYÉI honlapján érhető el 2004-ig visszamenőleg. Ezeket a termékeket elvileg sehol sem lehet árusítani.

Az internetes kereskedelemben azonban nagyon nehéz megakadályozni a problémás termék további értékesítését.

A különféle étrend-kiegészítőket áruló webshopok nagy része ugyanis külföldi szerverről működik, és a megrendelt termékeket is gyakran külföldi raktárakból küldik postán, esetleg futárral Magyarországra. Ha a problémás termékeket árusító weboldalakat le is tiltják, viszonylag könnyű gyorsan, ugyanazzal a céllal újabb oldalakat létrehozni.

Mire figyeljünk a vásárláskor?

A hatóságok azt tanácsolják, figyeljünk arra, hol vásárolunk étrend-kiegészítőt:

• Első körben gyógyszertárban érdemes vásárolni, ahol a felmerülő kérdéseinkre szakemberek tudnak válaszolni. Ha már korábból ismerjük a terméket, szóba jöhetnek bioboltok, herbáriák vagy drogériák is.
• Az internetes vásárlással érdemes óvatosnak lenni. Csak olyan oldalról vásároljunk, ahol feltüntetik az eladó vállalkozás nevét, elérhetőségét. Az sem árt, ha magyar vállalkozás esetén a cégnek a hivatalos cégnyilvántartásban is utánanézünk.
• Legjobb, ha az oldal mögött valamelyik Magyarországon működő patika áll. Ők ugyanis biztosan tudnak róla, ha Magyarországon forgalomba hozott étrend-kiegészítőt időközben betiltott a hatóság.

Ami kifejezetten a termékeket illeti,

• érdemes inkább csak magyar nyelvű címkével is ellátott termékeket vásárolni,
• ellenőrizni, hogy az adott termék forgalmazását bejelentették-e, szerepel-e az OGYÉI terméklistáján,
• nem szerepel-e a forgalmazástól eltiltott termékek listáján,
• illetve a címkén feltütetett hatóanyagok, különösen a gyógynövény hatóanyagok nem szerepelnek-e azon a negatív listán, amelyek az élelmiszerekben és étrend-kiegészítőkben alkalmazásra nem javasolt növényeket, növényi részeket tartalmazza.

Nem mindegy, miért tiltották be

Az egyes termékek és forgalmazóik megbízhatóságának megítélésében sokat segítene a fogyasztóknak, ha kiderülne az NNGYK adatbázisából, mi volt az egyes termékek betiltásának oka. Nem mindegy, hogy egy szabálytalanul megfogalmazott termékleírás vagy egy a készítményben talált tiltott hatóanyag miatt hasalt el az ellenőrzésen a termék.

Jelenleg azonban sem a forgalmazástól eltiltás oka, sem az eltiltás időpontja nem nyilvános információ.

Ezért, hogy képet kapjunk arról, milyen típusú visszaéléseket tárnak fel a hatóságok az étrend-kiegészítők piacán és milyen munka alapozza meg a döntéseiket, szeptemberben közérdekű adatigényléssel fordultunk a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központhoz: 54 étrend-kiegészítő termék forgalmazástól eltiltó határozatát kértük ki, amelyeknek tartalmazniuk kell a döntés részletes indoklását.

Adatigénylésünk végül 32 esetben járt sikerrel. A megszerzett határozatok közül pedig összesen 14 olyan terméket találtunk, amelyek forgalmazását azért tiltották meg a hatóságok,

mert a készítményben a fogyasztó egészségét veszélyeztető, vagy étrend-kiegészítőkbe nem keverhető hatóanyagot találtak.

Volt olyan eset, amikor egy hatósági próbavásárlás buktatta le a terméket, és olyan is, amikor egy fogyasztó rosszulléte vezetett hatósági eljáráshoz.

Cikksorozatunk következő két részében termékcsoportokra bontva részletesen is bemutatunk néhányat ezekből az esetekből. Második cikkünk a potencianövelők, harmadik cikkünk a fogyasztószerek visszaélésekkel teli, kaotikus piacáról szól majd.