A Political Capital már korábbi tanulmányokban is rámutatott, hogy az erős kormányzati szerepvállalással működő hazai dezinformációs ökoszisztémában nagyon eltérő volt a Coviddal, illetve a háborúval kapcsolatos téves, illetve manipulált információk kezelése. Friss kutatásukban két esettanulmányon keresztül vizsgálták, hogy mekkora szerepe van a politikai akaratnak a különböző álhírek és összeesküvés-elméletek hazai felfutásában. A kutatók megállapították, hogy a vizsgált dezinformációs narratívák közül
az oltásszkeptikus tartalmak főleg fringe Facebook-oldalak, a háborús álhírek viszont a kormánypárti média összehangolt működése nyomán kerültek be a hazai nyilvánosságba.
Az eredmények összefüggnek azzal, hogy a kormánypárt már a Covid első hullámától az oltások beszerzésében látta az eredményes járványkezelés kulcsát, míg az oroszok ukrajnai inváziója óta folyamatosan Kreml-párti engedményeket tesz és retorikájában is oroszbarát álláspontot képvisel. “A háborús dezinformációt így a kormány kommunikációja tudatosan vezeti be a nyilvánosság főáramába, míg az oltásellenes narratívákat igyekszik száműzni onnan” – olvasható a kutatás összefoglalójában.
A Political Capital friss kutatása kettő, a Lakmusz által korábban cáfolt álhír terjedését mutatja be. Az egyik az ukrajnai háborúval kapcsolatos (amerikai agrárcégek kezére került Ukrajna mezőgazdasági területének egyharmada), a másik pedig a koronavírus ellen kifejlesztett oltásról szól (Pfizer nem tesztelte, hogy az oltottak továbbadják-e a vírust). Az elemzés során a szervezet munkatársai a SentiOne és a CrowdTangle online monitoring platformok, valamint Google keresés segítségével mérték fel az egyes dezinformációs narratívák forrását, időbeli kifutását, terjesztőit, mutációit és fogadtatását a közösségi médiában.
A két eset összehasonlításából kiderül, hogy az ukrajnai földeladásokról szóló, Amerika gyarmatosító törekvéseit alátámasztó narratíva a Habony Árpád és Szalay-Bobrovniczky Kristóf érdekeltségébe tartozó “nemzetközi hírügynökségről”, a V4NA-ról került ki. (A vállalkozásról az Átlátszó derítette ki, hogy nem Londonból, hanem Óbudáról működik, közleményeire pedig a Mérték Médiaelemző Műhely felmérése szerint főleg a KESMA-média hivatkozik).
Az eredeti álhír és az arra épülő változatok viszonylag rövid idő alatt végigfutottak a mainstream, kormányzati irányítású médiában: külön cikket jegyzett a Magyar Nemzet, az Origo és a Pesti Srácok, a Mediawork Hírcentrum révén pedig lecsorgott a megyei lapokhoz. A Blikk és a Hírextra másodközlései révén a hamis információ még a bulvár és a szürkezóna buborékjaiba is eljutott.
Infogram: A kiinduló dezinformáció és mutációinak terjedése. Forrás: Political Capital
A tényellenőrzés az álhír első detektálása után 5 nappal jelent meg, a Lakmusz cikkének viszont csak a sajtó egy részére volt hatása: a Blikk online felülete és több kisebb portál elérhetetlenné tette a hamis állításra mutató linket. Az agrarszektor.hu a Political Capital kérdésére például megerősítette, hogy a Lakmusz tényellenőrzésének hatására döntöttek a cikk eltávolítása mellett, az szmsz.press pedig önálló cikket írt a tényellenőrzésről.
A kormánypárti médiumok azonban nem közöltek helyreigazítást. Ellenkezőleg, az Origo a Lakmusz cikkére a független sajtóval szemben évek óta zajló lejáratókampány szokásos elemeivel válaszolt: "Soros blogja megpróbálta mentegetni az Ukrajnát felvásárló amerikaiakat – köztük Sorost" címmel hozott le cikket, amelyre külön hirdetést is feladott a Facebookon.
A másik esettanulmány egy Pfizer-oltással kapcsolatos dezinformáció hazai leágazásaival foglalkozott. A háborús dezinformációval ellentétben ennek a narratívának nincs egy jól beazonosítható, pontszerű origója: az európai parlament tavaly októberi ülésszakában elhangozott párbeszédet (Janine Small, a Pfizer nemzetközi piacokért felelős igazgatója és Robert Roos, holland szélsőjobboldali EP-képviselő között) a hazai nyilvánosság több – jellemzően marginális – szereplője is átvette, a saját agendájához igazítva.
A kutatás kiemeli, hogy a vizsgált egészségügyi álhír és mutációi alacsony intenzitással és több hullámban jelentek meg, a tartalom pedig cikkek helyett elsősorban Facebook-posztok és kommentek formájában terjedt. A hír nem tudott igazán betörni a főáramba: a mainstream médiumok közül egyedül a Magyar Nemzet és a Propeller osztotta meg (ez utóbbiról már eltávolították).
A tényellenőrzés eredményessége így elsősorban a közösségi médiában volt mérhető: bár a Lakmusz tényellenőrző cikkének megjelenése után még 54 komment megismételte a hamis állítást, olyan hosszászólások is akadtak, amelyeket utólag töröltek vagy elérhetetlenné tettek a posztolóik.
A Political Capital teljes tanulmánya itt olvasható.
Címlapi kép: Német Szilvi
