Egy újabb titokban készített hangfelvétel, amivel kezdenünk kell valamit

Miben különbözik Magyar Péter hangfelvétele az elmúlt évek “leleplező” anyagaitól? Adunk néhány szempontot a Varga Juditra, a kormányra és az ügyészségre nézve is kompromittáló hanganyag hitelességének megítéléséhez.

A NER-ből a kegyelmi botrányt követően kiugrott, majd ellenzéki politikussá átvedlett Magyar Péter kedden nyilvánosságra hozott egy titokban készített hangfelvételt, amelyen volt felesége, Varga Judit volt fideszes igazságügyi miniszter arról beszél, hogy Rogán Antalék belenyúltak a Völner-Schadl-ügyként elhíresült korrupciós botrány nyomozati irataiba.

Az alig több mint másfél perces hanganyagot Magyar a Facebook-oldalán tette közzé, közvetlenül azelőtt, hogy személyesen bevitte volna azt az ügyészségi meghallgatására is.

Ha csak a rendszerváltás utáni politikatörténetet nézzük, nem ritka, hogy egyes szereplők különböző hang-és képfelvételek nyilvánosságra hozásával igyekeznek kirobbantani politikai botrányokat. A közelmúltból a kormánypártot és az ellenzéket kompromittáló “szivárogratások” is az eszünkbe juthatnak (Borkai-ügy, az úgynevezett Városháza-gate, az Action for Democracy “leleplezése”), de kormánykritikus civilekkel, sőt, iskolaigazgatókkal szemben is indultak már lejárató kampányok kétes eredetű kép- és hangfelvételekkel. Sőt, a mesterséges intelligencia rohamos fejlődésével nem árt felkészülni arra, hogy választási kampányokban előkerülhetnek teljes egészében hamis, deepfake technológiával készült hangfelvételek is - ahogyan előkerültek a tavaly ősszel tartott szlovák és lengyel országgyűlési választások során is.

Az ilyen kép- és hanganyagok eredetiségének, hitelességének a pontos megítélése nem könnyű feladat, sokszor a független sajtót is komoly kihívások elé állítja. Most következő cikkünkben mégis igyekszünk néhány szempontot nyújtani ehhez.

Magyar Péter hangfelvételével kapcsolatban nem merült fel, hogy az elkészítéséhez mesterséges intelligenciát használtak volna. És ugyan a kormánypárti sajtóban elterjedt, hogy “megvágott” felvételről van szó, a felvétel valódiságát az érintettek nem vonták kétségbe.

Varga Judit azonban a felvétel körülményeivel kapcsolatban arról posztolt, hogy azt mondta, amit Magyar “hallani akart”, hogy minél előbb szabaduljon.

A következőkben korábbi példákkal illusztrálva sorra vesszük, mit érdemes mérlegelni bármilyen elénk kerülő “leleplező” hangfelvétellel kapcsolatban, és mit mit tudunk jelen állás szerint ezen szempontok alapján a Magyar-Varga felvételről.

A nulladik kérdés: valódi vagy kreálmány?

A politikai témájú deepfake hanganyagok azért nagyon veszélyesek a közbeszéd tisztaságára nézve, mert egyszerre nagyon könnyű és olcsó előállítani, és viszonylag nehéz detektálni őket. Amíg a deepfake videófelvételek esetében árulkodóak lehetnek például a képen észlelhető hibák (azaz számítógépes “gitch”-ek), addig a hangfelvételek esetében a vizuális fogódzó nem áll rendelkezésünkre, ahhoz pedig nagyon jól kellene ismernünk a felvételen szereplő ember beszédmódját, hogy a gyanús eltéréseket felismerjük.

Esetleg árulkodóak lehetnek még a szóhasználat- és hanglejtésbeli furcsaságok, de ezek kiküszöbölésében is egyre jobb a technológia. Arról nem beszélve, hogy a nyilvánosságban sokat szereplő politikusok hangját pontosabban is tudják leutánozni a különböző AI-alapú hanggeneráló szoftverek, mint egy átlagemberét. Léteznek olyan szoftverek is, amelyek azt állítják magukról, hogy képesek felismerni az AI-generált hangfelvételeket, de nagy nemzetközi újságok szerkesztőségei is bajban lennének, ha meg kellene nevezniük olyan univerzálisan használható AI-detektáló eszközöket, amelyek megbízhatóak is, és nem produkálnak fals pozitív eredményeket. (Hasonló a helyzet a képmanipuláció felismerésére használt programok esetében is: ahogy korábbi cikkünkben írtuk, egyelőre nincs olyan technikai megoldás, amelyet száz százalékos biztonsággal tudnánk használni.)

Míg a technikai eszközök nem szolgálnak biztos megoldással, a hitelesség vizsgálatához leginkább azt érdemes átgondonunk, mit tudunk magáról a hangfelvételről:

1. Ki a forrás?

Az elmúlt évekből leginkább olyan példák ismertek, amikor névtelenségbe burkolózó szereplők hoztak nyilvánosságra titokban készült, leleplezőnek szánt felvételeket. Egy Ördög ügyvédje nevű ismeretlen szerzőjű blog hozta nyilvánosságra a Borkai Zsolt fideszes győri polgármester adriai orgiájáról készült felvételeket. De 2021 novemberében szintén egy névtelen, magát Anonymusként bemutató, Guy Fawkes-maszkot viselő ember szivárogtatott ki olyan hangfelvételeket, amelyek az ügyet felkaroló kormánypárti sajtó szerint bizonyítják, hogy a budapesti városvezetés a Városháza műemlék-épületének eladására készül.

Az Anonymus-felvételekről az ügyben nyomozást indító Nemzeti Nyomozó Iroda később megállapította, hogy manipulatívan úgy vágták össze őket, hogy téves képet közvetítsenek egy valóban a Városházáról szóló, de nem is a városvezetés által kezdeményezett megbeszélésről. A Borkai-felvételek esetében viszont később sem derültek ki olyan részletek, amelyek alapján megkérdőjeleződött volna azok eredetisége, hitelessége.

A névtelen forrásból tehát nem feltétlenül következik a nyilvánosságra hozott információ hiteltelensége és a manipulációs szándék, de ahogy az Anonymus-videók példája is mutatja, az ilyen manipulatív céllal készített, vagy egyenesen meghamisított felvételek esetében

jól jön a “szivárogtatónak” a névtelenség, hogy könnyebben megúszhassa a felelősségre vonást a hamis információk terjesztéséért.

A Varga Judit és Magyar Péter otthoni beszélgetését rögzítő felvétel közzétevője viszont nagyon is ismert: Magyar Péter, aki állítása szerint 2023 januárjában, a Vargával közös otthonukban készítette a felvételt, a 444 kamerái előtt élesítette a hanganyagot nyilvánosságra hozó posztját, mielőtt belépett az ügyészség épületébe, hogy a nyomozó hatóságnak is átadja azt. Ilyen értelemben tehát teljes felelősséget vállalt a felvétel hitelességéért.

2. Mit reagáltak az érintettek?

Egy-egy leleplező felvétel megjelenése előbb-utóbb reagálásra kényszeríti az érintetteket. Mindig érdemes utánanézni, mit mondanak ők a felvétel hitelességéről.

Magyar Péter a “maffiaállam” működésének bizonyítékaként lobogtatott hangfelvétele esetében rögtön a nyilvánosságra hozatal utáni órában megszólalt Varga Judit, a felvételen szereplő érintett,

aki sem a keddi első, sem a még aznap este megjelent második facebookos reakciójában sem vonta kétségbe a felvétel valódiságát.

Más, a hitelesség megítélése szempontjából nagyon fontos állításokat azonban tett a felvétellel kapcsolatban, és ez átvezet a következő szempontunkra:

3. Mi az, amit nem tudunk a felvétel körülményeivel kapcsolatban?

Ha nagyjából ki is tudtuk zárni, hogy az adott hangfelvétel nem száz százalékban hamisítvány, azaz nem mesterséges intelligencia felhasználásával generálták, akkor is akad még számos szempont, amelyek alapján még megkérdőjeleződhet a hitelessége.

Nem tudjuk például:

  • Milyen helyzetben készült a felvétel, mi a kontextusa?
  • Mi az, amit szándékosan kihagytak belőle, és ez hogy módosítaná a hallottak jelentéstartalmát?

Hogy egy viszonylag friss példával érzékeltessük: a Lakmuszon is foglalkoztunk azzal a bevezetőben is említett lejárató kampánnyal, amelyet az amerikai Action for Democracy (A4D) nevű szervezet képviselőivel szemben indítottak a kormánypárti sajtóban, és amire hamar rácsatlakozott komoly hirdetési költésekkel a Facebookon a Megafon is.

A kampány néhány videófelvételre épül, amelyeken az A4D három képviselője és egy kommunikációs tanácsadó állítólag nyíltan elismerik, hogy Soros György a hazai ellenzéket is támogató A4D egyik fő szponzora.

Csakhogy az érintettek később arról beszéltek, hogy a leleplezőnek szánt felvételek valójában “titkosszolgálati módszerekkel” készültek, és utólag manipulatívan szerkesztve tálalták őket. Korányi Dávid, az A4D ügyvezető igazgatója a Lakmusznak elmondta, egy álnéven bemutatkozó, magát befektetőnek mondó férfi közép-kelet-európai zöld befektetési lehetőségekről kezdeményezte a beszélgetést, amelyről aztán a felvételek készültek. Ennek megfelelően Korányi befektetőkről is ebben a kontextusban beszélt a titokban rögzített online találkozón, nem az Action for Democracy tevékenységével, donorjaival kapcsolatban. Soros Györgyről pedig említést sem tesz a felvételeken, csak a másik három hasonló körülmények között felvett beszélgetés részleteivel együtt állítják be úgy, mintha Soros donori szerepének elrejtéséről beszélne. De hasonló módszerekkel indultak a kormánymédiában durva lejárató kampányok kormánykritikus civilek ellen. A témát a 444 Valótlanul című filmje dolgozta fel.

Magyar Péter hangfelvétele estében Varga Judit reakcióiból tudunk kiindulni.

Varga Judit azt írta, hogy házasságuk alatt Magyar verbálisan és fizikálisan is bántalmazta őt, és a fevételt is azért készítette Magyar, hogy később zsarolhassa vele a feleségét. Varga szerint a felvételen elhangzó párbeszéd Magyar provokációjának eredménye, aki akkor már “napok óta terrorizálta” őt, és a felvételnek ugyan ez nem része, az elhangzottak közvetlen előzménye, hogy Magyar felolvasott Vargának bizonyos “sajtóban megjelent pletykákat”. Varga állítása szerint erre olyanokat mondott, amiket nem gondolt komolyan, “azt mondtam, amit hallani akart, hogy mielőbb szabaduljak” - fogalmazott az ominózus Facebook-posztban.

Súlyos állítások ezek, amelyeket elengedhetetlen figyelembe venni a felvételen elhangzottak megítélésében.

A felvételen elhangzó legfontosabb állításait azonban, például, hogy tudomása szerint Rogán Antaléktól javaslatok érkeztek az ügyészséghez a Völner-Schadl ügy nyomozati anyagának végső tartalmára vonatkozóan, Varga Judit mindeddig egyértelműen nem cáfolta.

Címlapon: Magyar Péter közzéteszi a leleplező hangfelvételt autójában ülve, az ügyészség épülete előtt 2024. március 26-án. Fotó: Kristóf Balázs/444

Neuberger Eszter
Közel tíz éve dolgozik újságíróként, ezalatt megfordult már a hvg.hu, a 2019 végén megszűnt Abcúg és a 444 szerkesztőségeiben. A tényellenőrző munka előtt leggyakrabban oktatási, egészségügyi és szociális témájú cikkeket publikált.