Kedden nagy valószínűséggel megszavazza a státusztörvényt a Fidesz-KDNP-s többségű magyar országgyűlés. Ez az a jogszabálytervezet, amit a kormány a várva várt pedagógus-béremelés zálogának szánt, márciusi benyújtása óta mégis tömegesen tiltakoznak ellene pedagógusok, szülők és diákok szervezetei. Utóbbiak a keddi szavazás apropóján is egész napos rendezvényt tartanak a Kossuth téren.
A státusztörvény két leginkáb kritizált pontja, hogy a hatályba lépésével megszűnik a pedagógusok közalkalmazotti státusza, munkakörülményeik pedig több szempontból is szigorodnak. A törvény értelmében például
Bevezetik viszont a tanárok munkahelyi teljesítményének éves értékelését is, amire korábban érkezett igény a pedagógustársadalomtól. Az új rendszerben az értékelés az igazgató feladata lesz egy meghatározott szempontrendszer alapján. A legjobban teljesítő pedagógusok plusz juttatást kaphatnak, a rosszabbul teljesítők bére viszont nem csökken, őket például továbbképzésre küldhetik.
Látva a törvénytervezet és tágabban a közoktatás problémái miatt indult tiltakozási hullámot, a Lakmuszon kiemelten foglalkoztunk oktatási témákkal az elmúlt hónapokban. Figyeltük, hogyan igyekszik elfogadtatni reformtervét a tiltakozó érintettekkel a kormány, mi erre a két legnagyobb pedagógus-szakszervezet és a diákszervezetek válasza, és milyen állítások hangzanak el oktatáspolitikával és a tiltakozásokkal kapcsolatban az online nyilvánosságban - kormánypárti és ellenzéki oldalon egyaránt.
Ezeket a cikkeket ajánljuk elolvasásra a keddi események előtt:
A státusztörvény benyújtásának egyik hivatalos indoka
megteremteni “a pedagógusok illetményemelésének és a pályakezdők kiemelt bérfejlesztésének, a hátrányos helyzetűekkel foglalkozó pedagógusok többletjuttatásának munkajogi feltételeit”
- áll a hamarosan szavazásra bocsátott törvénytervezet általános indoklásában. Itt ismertetik azt a lassan egy éve ismert tényt is, hogy a pedagógusok régóta várt béremelésére az Európai Bizottság és a magyar kormány megállapodása érdekében az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Plusz (EFOP Plusz) keretében kerülhet sor.
Innentől azonban megsokasodnak a kérdőjelek.
Az Európai Bizottság ugyanis, hiába hagyta már tavaly decemberben jóvá az EFOP+ pénzek elköltéséről szóló magyar terveket, a mai napig nem engedélyezte a kifizetések megindítását. Ahhoz, hogy a kormány hozzájuthasson ezekhez a forrásokhoz, köztük a pedagógusok béremelésére szánt mintegy 800 milliárd forinthoz, feltételül szabták
A kormány és a kormánypárt képviselői meglehetősen ellentmondásosan nyilatkoznak a kérdésben. Egyszer azt mondják, már minden akadály elhárult az uniós finanszírozás elől, máskor azt, hogy az ellenzék akadályozza a fizetésemelést. Ezért ebben a cikkünkben megnéztük, hogy áll az uniós pénzek lehívásához szabott feltételek teljesítése. És górcső alá vettük azt a pedagógus szakszervezetek által terjesztett állítást is, miszerint a státusztörvény elfogadásával csak még távolabb kerülne a magyar közoktatás a várva várt uniós pénzek megérkezésétől.
A státusztörvény az elmúlt hónapok visszatérő témája volt a parlamentben. Kifejezetten sokat foglalkoztak vele a május 8-i ülésnapon, néhány nappal azután a tüntetés után, ahol a rendőrség szokatlanul keményen lépett fel a törvénytervezet ellen a Karmelita kolostornál tiltakozó diákokkal szemben.
A státusztörvény parlamenti vitanapján tüntetett a Kossuth téren a Tanítanék Mozgalom és az Egységes Diákfront 2023. június 16-án. Fotó: Németh Dániel/444
Ezen az ülésnapon volt ellenzéki felszólaló, aki a kormányt tette felelőssé “az elmúlt évek békés tüntetései után az utóbbi hetekben kialakult erőszakos cselekményekért”, mert “nem vette figyelembe a pedagógusok, a diákok és a szülők közös követeléseit, nem kezdődött meg a párbeszéd az oktatás egyre sürgetőbb átfogó reformjáról”.
Rétvári Bence, az oktatásért felelős Belügyminisztérium parlamenti államtitkára erre a nagy szavakkal nem fukarkodva a rendszerváltás óta eltelt 30 év legintenzívebb egyeztetésének nevezte azt a több körös tanári és szülői konzultációt, amely a státusztörvény benyújtását megelőzte.
Cikkünkből azonban kiderül, hogy a tavaly június és idén március között lezajlott konzultáció érvényességét sokan vitatták a kérdőívekben szereplő erősen irányított, néhol egyenesen manipulatív kérdések miatt. Ráadásul a nem sokkal később benyújtott státusztörvény nem is azt tükrözi, hogy a kormány mindenben meghallotta volna a kérdőíveket kitöltő pedagógusok szavát.
Ugyanennek a Rétvári-felszólalásnak egy másik állítását is ellenőriztük. Az államtitkár szerint ugyanis az elmúlt években tömegesen hagyták el a tagok a pedagógus szakszervezeteket. Az egyik szakszervezet már csak a pedagógusok 6 százalékát, a másik csak 1,3 százalékát képviseli, miközben a Nemzeti Pedagógus Kar pedig több, mint 100 ezer pedagógust számlál, mondta Rétvári. Megnéztük, milyen adatok vannak a kijelentése mögött, és bemutattuk, miért félrevezető a szakszervezetek taglétszámát a Nemzeti Pedagógus Karéhoz hasonlítani.
Foglalkoztunk a tiltakozó diákokkal is. Egyik szervezetük, az Egységes Diákfront ugyanis a már emlegetett május 3-i tüntetésen jelentette be, hogy 7 kérdéses oktatási népszavazást kezdeményeznek tiltakozásul a kormány oktatáspolitikája ellen. A kérdéseket a tüntetés előtti napon be is nyújtotta hét magánszemély a Nemzeti Választási Irodának (NVI). A kezdeményezést több szervezet (köztük a Tanítanék, a TASZ, a PDSZ és az aHang) is támogatja.
Egyesével megvizsgáltuk, hogy a benyújtott kérdések közül a törvényi szabályozás alapján melyeknek van egyáltalán esélye átmenni az NVI rostáján.
A státusztörvény és a miatta felélénkülő tiltakozási hullám az elmúlt hónapok egyik legfontosabb témája volt az online nyilvánosságban. A közösségi oldalakat közpénzből kormánypárti politikai hirdetésekkel elárasztó Megafon Központ is rárepült a témára.
Deák Dániel, a Megafon egyik arca a május 3-i tüntetés után állította, nem talált bizonyítékot arra, hogy a rendőrök gumibottal ütötték volna a tüntetőket, ahogyan ezt “a dollárbaloldal harsogja”. Majd amikor mutattunk neki néhány gumibotozást bizonyító felvételt, helyesbítés vagy a poszt törlése helyett inkább utólag átírta az eredeti posztját úgy, hogy azért is neki legyen igaza.
Egy következő, június 1-jén tartott tüntetés után pedig jól bevált recepthez szerint egy a tüntetés kezdete előtt készült fotóval igyekezett elhitetni szintén Deák, hogy alig lézengtek tüntetők a kudarcba fulladt tüntetésen.
A státusztörvény maratoni, 18 órásra nyúló parlamenti vitája és a vele párhuzamosan a Kossuth téren lezajlott tüntetés jó alkalom volt arra is, hogy megnézzük, a kormánymédiával átellenben hogyan tudósít közügyekről a jóval kevesebb forrásból, de hasonló logika mentén működő ellenzéki pártmédia. Olyan online országos médiumok, amelyek valamilyen módon ellenzéki pártokhoz kötődnek. Céljuk-e egyáltalán az objektív tájékoztatás? Mennyiben szolgálnak pártérdekeket? Egy napot végignézve találtunk bőven kattintásvadász címeket, NER-és Orbán-ellenes heccelést és korrekt összefoglalókat egyaránt.
