Tavaly nyár óta áll betöltetlenül az ukrán nagyköveti poszt Budapesten, a héten azonban jelentős változás történt ezen a téren: Novák Katalin augusztus 8-án aláírta az új nagykövet kinevezéséhez szükséges hozzájáruló nyilatkozatot.
Először március végén röppent fel a hír a kárpátaljai tanárból lett őrmester, Sándor Fegyir lehetséges kinevezéséről. Az azóta eltelt több mint négy hónapban rengeteg különböző információ és értelmezés keringett a témával kapcsolatban, mind a sajtóban, mind a politikai közbeszédben. Ellenzéki politikusok szerint Novák Katalin a várakoztatással “magyar háborús hőst” hozott “megalázó helyzetbe”, míg a kormánypárti sajtó szerint az ukrán fél felelős a késlekedésért: “a nemzetközi diplomáciában rendkívül szokatlan és udvariatlan módon” Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nem volt elérhető Novák Katalin számára, állítólag nem vette fel a telefont.
Mindeközben hivatalos információt egyik fél sem adott, sem az ügymenetről, sem a nagyköveti tisztségre jelölt személyről. A Sándor-palota a diplomáciai szabályaira, az ukrán elnöki hivatal pedig a két ország közötti jó kapcsolatokra hivatkozva zárkózott el az események kommentálásától.
Ebben az információs vákuumban viszont a névtelenségbe burkolózó diplomáciai források vették át a főszerepet, akik a sajtón keresztül irányították hónapokon át a kinevezéssel kapcsolatos közbeszédet.
Korábban már több cikkünkben (például itt és itt) foglalkoztunk olyan kommunikációs helyzetekkel, amikor a konkrét, nyilvános forrásokkal igazolható, tényszerű információk helyett félhivatalos állítások és találgatások jelentették a tájékozódási lehetőséget. Ez a bizonytalanság természetes velejárója a háborús eseményeknek (lásd a “háború köde”), amelyet csak tovább fokoz a nemzetközi diplomácia óvatossága és háttérbe húzódó természete.
Ilyen esetekben olvasóként nagyon nehéz tájékozódni, és a tényellenőrzés eszközeivel sem lehet az információkat teljeskörűen ellenőrizni. A helyzet megértéséhez, rekonstruálásához viszont igyekszünk tényszerű fogódzókat nyújtani.
Ebben a cikkben azzal foglalkozunk, hogy
Sándor Fegyir civilben az Ungvári Nemzeti Egyetem professzora, nevét tavaly tavasszal ismerhette meg a szélesebb közönség. Ekkor vált internetszenzációvá az a kép, amelyen az orosz invázió után önként bevonult egyetemi tanár a lövészárokból, az ukrán területvédelmi erők egyenruhájában tart órát diákjainak.
A virálissá vált fénykép és rajzváltozata. Ez utóbbit a beregszászi kézműves sörfőzde új termékének, a ProFeSsör címkéjéhez is felhasználtak. Forrás: Facebook
A diplomáciai múlttal nem rendelkező, 47 éves jelölt korábban általános iskolai tanítóként, újságíróként, a Kárpáti Közvélemény-kutató Központ igazgatójaként és a kárpátaljai turisztikai hivatal vezetőjeként dolgozott. 2020 óta közhivatalt is betölt a Kárpátaljai Regionális Tanácsban, ahol a Zelenszkij által alapított pártot, a Nép szolgája frakciót képviseli.
Sándor korábban az ukrán-magyar kapcsolatok fejlesztéséért került be a hazai hírekbe:
A háború óta azonban megszaporodtak a magyar kormánnyal szemben kritikus nyilatkozatai:
Az orosz invázió óta Sándor kisebb megszakításokkal a “Kárpátaljai Sárkányoknak” nevezett 68-as területvédelmi zászlóaljában szolgál, magyar zászlós felvarrót hord, crowdfounding kampányokat szervez, szerdánként pedig a magyar kultúráról tesz közzé ismeretterjesztő előadásokat a közösségi médiában. Március végén röppent fel a hír, hogy az ukrán külügyminisztérium Sándort küldené Budapestre Ukrajna nagykövetének.
A nagykövetek kinevezésének nemzetközi rendjét az 1961-ben elfogadott, diplomáciai és konzuli kapcsolatokról szóló bécsi egyezmény tartalmazza, ehhez Magyarország 1965-ben csatlakozott. A dokumentum határozata szerint a külképviseletek létesítése és a misszióvezetők megbízása a fogadó és a küldő állam közötti kölcsönös megegyezéssel történik.
“A kapcsolatfelvétel első lépéseként a küldő ország jegyzékben közli a külügyi protokollal a nagyköveti posztra kiszemelt jelölt nevét és életrajzát. Ezt követően adhatja meg a fogadó ország ugyanezen a csatornán a beleegyezését, amelyet a nemzetközi kommunikáció nyelvén, franciául agrémentnek hívunk – magyarázta a folyamatot Balázs Péter volt külügyminiszter a Lakmusz kérdésére.
“A fogadó ország indoklás nélkül meg is tagadhatja az agrément kiadását, ez azonban ritka és csak kivételes esetben történik meg. Jó ok lehet rá, ha a jelölt múltjából előkerülnek botrányos részletek, vagy kiderül, hogy profi hírszerző”. Balázs hozzátette, hogy “inkább a beleegyezés sebességét szokás diplomáciai játszmákra használni. Ha két ország jó viszonyt ápol egymással, borítékolható a gyors reagálás, ellenkező esetben viszont szívatás és időhúzás várható”. (A 2018-ban a Külügyminisztérium támogatásával kiadott Nemzetközi kapcsolatok kézikönyve az elbírálás időtartamát átlagosan 6 hétben határozza meg).
Az új nagykövet csak a fogadó állam beleegyezését követően utazhat ki állomáshelyére, de ekkor még nem áll szolgálatba. Egészen addig nem érintkezhet a fogadó állam hatóságaival (csak más nagykövetekkel), amíg az államfő a megbízólevél átnyújtásával erre fel nem hatalmazza”. Balázs szerint ez utóbbi folyamat is bőven adhat alkalmat a betartásra.
A sárgával kijelölt rész szerint "A nemzetközi gyakorlat azt mutatja, hogy amíg a vonatkozó [elnöki – szerk.] határozatot a kinevezésre jogosult hivatal nem hagyja jóvá, a nagyköveti posztra pályázó jelöltre vonatkozó információkat nem hozzák nyilvánosságra, mivel ez negatív hatással lehet az államok közötti kétoldalú kapcsolatokra" Forrás: Ukrajna külügyminisztériuma.
Ukrajnában a külképviseleti vezetők kinevezésének – és a szolgálat alól való felmentésének – pontos menetéről a "diplomáciáról szóló törvény" 14. cikkelye tájékoztat – tudta meg a Lakmusz az ukrán külügyminisztérium portálunknak küldött leveléből. Ez alapján a külföldi országokban missziót vezető, "Ukrajna rendkívüli és meghatalmazott nagyköveteit a külügyminiszter kérésére az elnök nevezi ki". Abban az esetben, ha valaki első alkalommal tölt be diplomáciai tisztséget, kinevezését egy legfeljebb hat hónapig tartó, kötelező vizsgálat (átvilágítás) előzi meg. Ez alól a jelölt csak akkor mentesül, ha a feladatra közvetlenül az elnöktől kap felkérést.
A háború óta a fronton szolgáló egyetemi tanár nagyköveti kinevezéséről az első nem hivatalos értesülés március 27-én került ki a Twitterre. A hírt Panyi Szabolcs, a Direkt36 és a VSquare oknyomozó újságírója robbantotta. A poszt szövege szerint “Zelenszkij fontolgatja, hogy Sándor Fegyirt nevezze ki Ukrajna magyarországi nagykövetének”, ugyanakkor “ez még nincs eldöntve” (“not a done deal yet”). A bejegyzésben Panyi ukrán és magyar forrásokat említ, a karakterszám szűke miatt viszont csupán két zászló emoji áll a pontos megnevezések helyett.
Scoop: Zelensky is considering to appoint Sandor Fedir as Ukraine's ambassador to Hungary, 🇭🇺&🇺🇦 sources tell me (it's not a done deal yet). Fedir is a university professor of Hungarian ethinicity who became famous for giving lectures from the battlefield.https://t.co/PdtKi13Yx0
— Szabolcs Panyi (@panyiszabolcs) March 27, 2023
A tweet megjelenése után pár órával a hvg.hu felkereste az akkor a bahmuti front közelében állomásozó Sándort, hogy erősítse meg a jelöléséről szóló információt. A hírportál kérdésére, hogy “igaz-e, hogy Ukrajna nagykövete lehet Budapesten?” Sándor egy rövid “igennel” válaszolt.
A hvg.hu két másik forrásból is igyekezett utánajárni a történetnek:
Az ukrán nyilvánosságban csak ezek után jelentek meg az első hírek a katonának állt professzor lehetséges kinevezéséről. A nem hivatalos értesülésről magyar forrásokra hivatkozva számolt be az ukrán Pravda és a Jevropejszka Pravda is, a korábban Sándorról részletes portrét közlő BBC News Ukraine azonban távol maradt a közléstől. A Jevropejszka Pravda cikke a meglévő információkon túl egy további forrással is szolgált: meg nem nevezett “adatok” alapján állította, hogy “Ukrajna benyújtotta az agrément-kérelmét”.
A jelölésről szóló első, márciusi beszámolók tehát még jellemzően feltételes módban fogalmaztak, ez az óvatosság később azonban több hazai és ukrán nyelvű tudósításból is kikopott: lehetséges nagykövetből leendő budapesti nagykövet lett, a HVG pedig következetesen “kijelölt magyarországi nagykövetként” (például itt és itt) kezdett Sándorra hivatkozni. Hasonlóan járt el a Kyiv Independent is, amely az orosz fogságban lévő ukrán hadifoglyok Magyarországra szállításáról szóló cikkében Ukrajna kinevezett nagyköveteként idézte Sándort.
A két ország közötti diplomáciai affér aztán június közepén került ismét a sajtó napirendjére: a Szabad Európa nyomán a teljes magyar médiában végigfutott az a hír, hogy a budapesti ukrán nagykövetjelölt kinevezését Novák Katalin köztársasági elnök hátráltatja, aki hónapok óta nem hajlandó aláírni Sándor megbízólevelét. A cikkben ugyan hozzáteszik, hogy a három hónapos várakozási idő nem példa nélküli, az egykori kijevi magyar nagykövet, Íjgyártó István is több hónapot várt az ukrán beleegyezésre.
A politikai nyomásgyakorlásként is értékelhető megszólalást a Sándor-palota – a diplomácia szabályaira hivatkozva – hivatalosan nem kommentálta, egy “köztársasági elnökhöz közel álló”, névtelen forrás mégis elmondta a véleményét az ügyről az Indexen. A Novák Katalin már hatszor próbálta felhívni Zelenszkijt, de hiába című cikk fő állítása, hogy
a budapesti ukrán nagykövet kinevezése nem Novák Katalin, hanem az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij miatt késik.
A hírportál diplomáciai értesülései szerint Novák Katalin a háború első évfordulója óta igyekszik Zelenszkijt elérni telefonon, aki azonban nem veszi fel a kagylót a magyar államfőnek. Novák Katalin pedig úgy tiltakozik a “magyar emberek és a magyar állam megsértése ellen”, “hogy az előtte fekvő akták sorának végére helyezi az ukrán nagykövet befogadó nyilatkozatát” – vonta le a következtetést az Index.
Ezzel azonban a portál két külön témát – az államfők közötti kapcsolatfelvételt és a nagyköveti kinevezést – igyekszik összemosni.
A kormánytól független média mellett június közepén a hazai ellenzék is nagy erőkkel szállt be a témába. Ungár Péter, az LMP országgyűlési képviselője két alkalommal (először júniusban, majd júliusban) is írásbeli kérdéssel fordult Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterhez, amelyben arról érdeklődik,
“hol tart Ukrajna budapesti nagykövetének agrément-kérelem értékelése?”
Ungár keresetére mindkét alkalommal ugyanaz a sablon válasz érkezett: “az elbírálás folyamatban van” – közölte a minisztérium még augusztus elején is.
A havonta benyújtott adatigénylések mellett az ügy képviseletét az MSZP-ből kivált Mesterházy Attila és új pártja, a Szocialisták és Demokraták is felvállalták – elsősorban a Facebook nyilvánosságában.
Ehhez csatlakozott a Momentum Mozgalom “Magyar háborús hőst hoz megalázó helyzetbe Novák Katalin” című, Facebook-bejegyzése is, amelyben az ellenzéki párt követeli, hogy Sándor Fegyir mihamarabb megkezdhesse munkáját Budapesten Ukrajna nagyköveteként.
Ezzel szemben a kormány befolyása alatt álló közmédia
a hosszú hónapok alatt egyszer sem számolt be a kárpátaljai professzor diplomáciai megbízásának lehetőségéről.
A Hirado.hu-n utoljára több mint tíz éve, 2012-ben egy turisztikai útvonal kidolgozása kapcsán szerepelt Sándor Fegyir neve.
A fiatalok megszólítására kitalált és a kormányközeli Pestisrácokhoz tartozó PSTV-hez is későn futott be a hír Sándor kinevezéséről: a The Fair Right műsorvezetője, a szintén kárpátaljai származású Varga Ádám órákkal az elnöki határozat elfogadása után tette ki “leleplező videóját” a “leendő nagykövetről”. Ebben személyes anekdotákra és szóbeszédre hivatkozva tette kérdésessé Sándor magyar gyökereit és nyelvtudását, sőt azt is tudni vélte, hogy a leendő nagykövetet “a fronton is testőrök kísérték, nehogy valami baja legyen”. Sándor a felmenőiről és a nemzetiségéről ebben az interjúban azonban már elmondta,
"a vezetéknevem magyar eredetű, sok magyar rokonom is él Magyarországon. Édesapám félig magyar és félig szlovák, édesanyám pedig félig ukrán és félig olasz, én azonban kárpátaljai ukránnak vallom magam."
Címlapi fotó: Serhiy Hudak
Módosítás (2023. aug. 14. 12:01): Cikkünk korábbi verziójában az Index hivatkozott írását műfajilag pontatlanul publicisztikának neveztük, ezt javítottuk.
