A Twitter kiszervezte a tényellenőrzést a közösségnek, és a napokban a magyar felhasználók előtt is megnyitotta a megjegyzésírás lehetőségét. Kipróbáltuk a sokak által vitatott funkciót.

„Az olvasók olyan tartalmakat adtak hozzá, amelyekről úgy gondolták, érdekli az embereket.”

Aki találkozott már ilyen szövegdobozzal egy tweet alatt, az a Twitter „közösségi megjegyzések” funkciójának eredményét láthatta. (Az október óta Elon Musk tulajdonában lévő vállalat nemrég márkafrissítést hajtott végre. Most már gyakran csak X-ként hivatkoznak magukra, de ebben a cikkben az egyszerűség kedvéért a Twitter megnevezést használjuk.)

A közösségi megjegyzések egyfajta közösségi tényellenőrző rendszer. Lényege, hogy az erre a funkcióra külön regisztráló felhasználók megjegyzéseket fűzhetnek olyan bejegyzésekhez, amelyek szerintük hamis vagy félrevezető információt tartalmaznak. A megjegyzésekben rámutathatnak az eredeti poszt ténybeli tévedéseire vagy kontextusba helyezhetik a félrevezetőnek gondolt állítást.

Közösségi megjegyzés egy tweet alatt. A "csendes imáért letartóztatott" birminghami nő esetéről a Lakmuszon is írtunk

A működési modell a következő:

A megjegyzéseket a funkcióra feliratkozó többi felhasználó értékeli, és ha megfelelő értékelést kapnak, akkor mindenki számára láthatóan megjelennek a kifogásolt tweet alatti szövegdobozban.

A rendszer pilot üzemmódja 2021 januárjában indult az USA-ban. Idén július 26-án bővült 44-re azoknak az országoknak a száma, amelyek felhasználói jelentkezhetnek megjegyzések írására és értékelésére. Ebben a körben nyílt meg a lehetőség a magyarországi felhasználók előtt is.

With yesterday’s admission of 18 new countries, we now have Community Notes contributors in 44 countries around the world. This includes the whole 🇪🇺

Welcome new contributors in 🇧🇬Bulgaria, 🇭🇷Croatia, 🇨🇾Cyprus, 🇨🇿Czechia, 🇩🇰Denmark, 🇪🇪Estonia, 🇫🇮Finland, 🇬🇷Greece, 🇭🇺Hungary,…

— Community Notes (@CommunityNotes) July 27, 2023

Egy gyors regisztráció után mi is kipróbáltuk, hogyan működik a közösségi tényellenőrzés a Twitteren. Ebben a cikkben összegezzük az első tapasztalatokat, és szót ejtünk arról is, mik lehetnek a rendszer korlátai.

Így működik

A közösségi megjegyzések funkció használatára itt lehet feliratkozni.

Bárki jelentkezhet, aki legalább 6 hónapja fent van a Twitteren, a közelmúltban nem szegte meg a platform irányelveit és ellenőrzött telefonszámmal rendelkezik. Mindenkit bevesznek, aki teljesíti a kritériumokat, de a regisztráció elfogadása időbe telhet, és túl sok jelentkezés esetén a Twitter bizonyos szempontok szerint rangsorolja is a jelentkezéseket. Nekünk a regisztráció után pár napon belül megnyitották a funkciót.

Egy közösségi megjegyzés az értékeléseitől függően adott pillanatban vagy „hasznosként értékelt”, vagy „nem hasznosként értékelt”, vagy „további értékelés szükséges” státuszban lehet.

• A „hasznosként értékelt” megjegyzések minden Twitter-felhasználó számára publikusan megjelennek a kapcsolódó bejegyzés alatt.
• A „további értékelés szükséges” és a „nem hasznosként értékelt” státuszú megjegyzéseket csak a közösségi megjegyzések funkcióra regisztrált felhasználók láthatják.

Aki belép a rendszerbe, egy erre létrehozott külön felületen vagy a saját Twitter-feedjében is láthatja és értékelheti a megjegyzéseket.

A "Közösségi Megjegyzések" felületen jelennek meg a legújabb megjegyzések, a már hasznosként értékelt megjegyzések, illetve a “további értékelés szükséges” státuszú, még nem publikus megjegyzések.

A közösségi megjegyzések felülete a Twitteren

Be lehet állítani, hogy milyen nyelveken beszélünk, és a Twitter elvben csak ilyen nyelven írt bejegyzéseket és megjegyzéseket fog kidobni. Ez a funkció még nem működik tökéletesen, közvetlenül a regisztráció után elég sok spanyol és japán nyelvű megjegyzéssel találkoztunk, de a második napra tisztult a válogatás.

A megjegyzések értékelésnél választhatunk a hasznos, valamelyest hasznos és nem hasznos minősítések közül, és azt is megadhatjuk, mit találtunk hasznosnak egy megjegyzéssel kapcsolatban.

Egy közösségi megjegyzés értékelése a Twitteren

Elég bonyolult algoritmus szabályozza, hogy az értékelések hatására mikor válik egy megjegyzés minden Twitter-felhasználó számára láthatóvá. Számít az értékelések száma – minimum öt szükséges -, de ezt a könnyebb feladat megugrani. A megjegyzések úgynevezett hasznossági rátáját ezen túlmenően az is befolyásolja, hogy mennyire rendelkeznek eltérő nézőpontokkal azok, akik egy adott bejegyzést hasznosnak találtak.

A nézőpontok eltérőségét az algoritmus a múltbeli értékelések alapján állapítja meg, tehát például demográfiai adatokat vagy a „normál” Twitter-használatból származó információkat nem vesz figyelembe.

Leegyszerűsítve: annál nagyobb esélye van egy megjegyzésnek mindenki számára publikussá válni, minél többen értékelik hasznosként, és minél többen vannak a hasznos minősítést adók között olyanok, akik a múltbeli értékeléseik alapján nem mindig értettek egyet egymással.

Ezzel igyekszik elősegíteni a rendszer, hogy olyan megjegyzések kerüljenek a felhasználók elé, amelyek különböző világnézetű emberek számára egyaránt elfogadhatóak.

Fontos, hogy a megjegyzések értékelése és írása anonim módon történik, a regisztráció után egy „aliast” kell választanunk, a többi felhasználó csak ezt fogja látni.

Az újonnan regisztrált felhasználók nem lesznek rögtön jogosultak megjegyzéseket írni. Ehhez legalább 5-ös „értékelési hatást” kell elérniük, azaz értékeléseiknek legalább 5 megjegyzésnél kell hozzájárulnia a hasznos vagy nem hasznos minősítéshez.

Ugyanakkor itt is lehet némi zavar a rendszerben. A regisztráció utáni néhány órában mi valamiért még tudtunk megjegyzéseket írni, és csak később lépett életbe a tiltás. Mindenesetre, akinél megnyílik a lehetőség, az a kifogásolt bejegyzés jobb felső sarkánál lévő három pontra kattintva tud megjegyzést hozzáadni.

Közösségi megjegyzés írása a Twitteren

Mire használják?

Íme néhány példa arra, hogy a regisztráció utáni két napban a Twitter milyen közösségi megjegyzéseket ajánlott fel értékelésre. Néhány közülük komoly társadalmi-politikai kérdéseket érintett, mások könnyedebb témákkal foglalkoztak.

• Egy bejegyzés – valószínűleg Justin Trudeau válásának hírére – egy régi pletykát felmelegítve azt sejtette, hogy a kanadai miniszterelnök valójában Fidel Castro eltitkolt fia. Az ehhez született, egyelőre nem publikus közösségi megjegyzés az AP hírügynökség tényellenőrző cikkére hivatkozva azzal érvel a teória lehetetlensége mellett, hogy Trudeau szülei 1976-ban, öt évvel Justin Trudeau születése után jártak először Kubában.
• Valaki közösségi megjegyzést fűzött Oroszország dél-afrikai nagykövetségének egyik posztjához is. A bejegyzésben Vlagyimir Putyint idézik, aki azt állította, hogy Oroszország nem rabolt el vagy deportált ukrán gyerekeket, csupán megmentette vagy evakuálta őket. A tweethez fűzött, jelenleg hasznosnak ítélt, tehát publikus megjegyzés arra mutat rá, hogy a gyerekek deportálását az ENSZ vizsgálóbizottsága is bizonyítottnak találta és háborús bűnnek nevezte.
• Bjorn Lomborg klímaszkeptikus dán tudós arról posztolt, hogy az adatok szerint az elmúlt két évtizedben csökkent a Föld erdőtüzektől sújtott területének nagysága, az erdőtüzekről mégis egyre több szó esik a médiában. Egy közösségi megjegyzés a Guardian cikkére hivatkozva próbálja kontextusba helyezni ezt az állítást. A cikkből kiderül, hogy erdőtüzekkel érintett terület nagysága globálisan valóban csökken, ez azonban teljes egészében az afrikai csökkenésnek tudható be, míg Európában, Észak-Amerikában és Ausztráliában egyre súlyosabb problémát jelentenek az erdőtüzek. A Lomborg cikkéhez fűzött megjegyzést egyelőre csak a közösségi megjegyzések funkció használói láthatják.
• A World of Statistics oldala arról posztolt, hogyan mondják különböző nyelveken a „tea” szót. Egyelőre nem publikus megjegyzésekben ketten is rámutattak, hogy litvánul nem a „tēja”, hanem az „arbata” a helyes kifejezés.
• Egy bejegyzés azt állította, hogy Mason Greenwoodnak, a Manchester United futballistájának több Premier League-gólja van, mint az arsenalos Bukayo Sakának vagy Gabriel Martinellinek, annak ellenére, hogy a nemi erőszak kísérletével és testi sértéssel gyanúsított Greenwood 2022 januárja óta nem játszott mérkőzést (a Greenwood elleni vádakat azóta ejtették). Egy szintén csak regisztrált felhasználóknak látható megjegyzés adatokkal igazolja, hogy a tweetben foglalt gólszerzési statisztika nem igaz: Saka és Martinelli is több gólt szerzett Greenwood 22 találatánál.

Magyar nyelvű közösségi megjegyzést egyelőre nem találtunk a Twitteren, magyar vonatkozásút viszont igen. Orbán Viktor július 25-i angol nyelvű tweetjében arról írt, hogy a brüsszeli politikai osztály elvesztette keresztény és demokratikus meggyőződését, illetve hogy a föderalista kormányzás egy elszámoltathatatlan európai „birodalom” kialakulásához vezetett.

A miniszterelnök bejegyzését a klasszikus tényellenőrzés minden bizonnyal véleménynek minősítené, nem pedig tényállításnak. Egy Twitter-felhasználó viszont megjegyzést írt hozzá, miszerint az EU nem birodalom vagy föderalista állam, hanem szuverén tagállamokból áll, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság pedig mind demokratikusan választott intézmények. A megjegyzés jelenleg „több értékelés szükséges” státuszban van.

Egy jelenleg nem publikus közösségi megjegyzés Orbán Viktor Twitter-posztja alatt

Mi a baj vele?

Fontos hangsúlyozni, hogy ha egy közösségi megjegyzés hasznos minősítést kap és mindenki számára láthatóan megjelenik egy bejegyzés alatt, az még nem feltétlenül jelenti azt, hogy az eredeti poszt hamis információt tartalmazott vagy félrevezető volt.

A közösségi megjegyzések alapja a kollektív bölcsesség, a Twitter nem szól bele az értékelésbe, és a megjegyzések mögött nem áll semmilyen szerkesztőség, intézmény, de az anonimitás miatt még csak beazonosítható magánszemély sem.

A hasznosként értékelt közösségi megjegyzés persze jó indikátora lehet annak, hogy valami nem stimmel az eredeti bejegyzéssel, de érdemes magát a megjegyzést is kritikával kezelni.

Általában véve megbízhatóbb egy megjegyzés, ha szerzője hivatkozásokkal támasztja alá a tartalmát. De ilyenkor is ajánlott rákattintani a linkekre, összevetni az ott talált információt azzal, amit a megjegyzés vagy az eredeti poszt állít. Azt is hasznos átgondolni, hogy a megjegyzés írója a kifogásolt poszt tényállításait cáfolja-e vagy helyezi kontextusba, vagy csak saját véleményét ütközteti a bejegyzésben foglaltakkal.

A közösségi megjegyzések rendszere sok kritikát is kapott. Alex Mahadevan, az amerikai Poynter Institute MediaWise nevű médiatudatossági programjának igazgatója szerint például a Twitter közösségi aktivitásra építő algoritmusa nem alkalmas a hamis információk nagy részének kiszűrésére.

A fő probléma Mahadevan szerint az, hogy az algoritmus a „hasznos” minősítéshez megköveteli, hogy ideológiailag ellentétes beállítottságú emberek értsenek egyet a megjegyzések értékelésében, ami a politikailag megosztó témákban szinte sosem valósul meg.

Mahadevan kutatása szerint mindössze az összes közösségi megjegyzés 8,5 százaléka kap hasznos besorolást a Twittertől, vagyis ennyi jelenik meg minden felhasználó számára láthatóan.

A legtöbb értékelést kapó megjegyzések 60 százaléka sosem lesz publikus, pedig az értékelések magas száma arra utal, hogy valószínűleg olyan tweetekhez írták a megjegyzéseket, amiknél nagy szükség lenne a megfelelő kontextus hozzáadására.

Forrás: Romain Ducelin/Hans Lucas/AFP

Ezzel együtt bizonyos területeken a közösségi megjegyzések rendszere hasznos eszköz lehet a hamis információk kiszűrésére - állítja Mahadevan. Politikailag nem megosztó, például popkulturális témákban például jól működhet, de ugyanígy alkalmas lehet a mesterséges intelligencia által generált tartalmak, az internetes csalások vagy a szatirikus bejegyzések azonosítására.

Ha pedig egy tweet alá hasznosként értékelt, tehát nyilvános közösségi megjegyzés kerül, az visszaszoríthatja a bejegyzés terjedését.

A Twitter saját kutatása szerint azok, akik elolvasnak egy közösségi megjegyzést, 22 százalékkal kisebb valószínűséggel értenek egyet a hozzá kapcsolódó, potenciálisan félrevezető bejegyzés állításaival, mint azok, akik nem találkoznak a megjegyzéssel. A közösségi megjegyzést olvasó felhasználók továbbá 25-34 százalékkal kisebb valószínűséggel lájkolják vagy retweetelik a megjegyzéssel ellátott tartalmakat, mint azok, akik kommentár nélkül szembesülnek velük.

A Twitter korábban központilag is megcímkézett egyes félrevezető bejegyzéseket, és egy időben együttműködtek az AP és a Reuters hírügynökségekkel. A Twitter dezinformáció elleni tevékenységét bemutató oldal hónapok óta nem frissült, ezen még mindig az áll, hogy külsős szakértőkkel is együttműködik a cég a hamis információk azonosításában, de erről további részletek nem érhetők el. Yoel Roth, a Twitter bizalmi és biztonsági tanácsának volt vezetője - aki röviddel Elon Musk érkezése után hagyta ott a Twittert - nemrég azt kritizálta egy előadásában, hogy Musk a központi jelzőrendszert teljesen leépítette, és úgy tűnik, kizárólag a közösségi jelzésekre akar támaszkodni. Roth szerint ez „nem minden esetben elégséges megoldás a dezinformációs károk mérséklésére”.

A Meta ezzel szemben jelenleg is független, a Nemzetközi Tényellenőrző Hálózat (IFCN) által tanúsított külső tényellenőrző szerkesztőségekkel dolgozik együtt a Facebook, az Instagram és a WhatsApp felületein (Magyarországon például az AFP-vel, a Lakmusz konzorciumi partnerével). A külső tényellenőrzők által problémásnak ítélt tartalmakat a Meta címkével és figyelmeztetéssel látja el, és korlátozhatja a tartalom további terjesztését is.

(Címlapkép forrása: Romain Ducelin/Hans Lucas/AFP)