„Covid-járvány. Ismerősen cseng? Ez a szabad szemmel nem látható, parányi bajkeverő bénította meg az egész világot 2020-ban. Halomra ölte az embereket, gazdaságokat omlasztott össze, és fenekestül felforgatta életünk addigi rendjét. De várjunk csak! Biztos, hogy elmesélték nekünk a teljes történetet?” Ezzel a felütéssel kezdődik a Már csak két hét – A Covid-járvány valódi története című „dokumentumfilm”, amit már több mint 45 ezren láttak.
Az egyórás filmet készítője, a Médiavadász töltötte fel a Facebook oldalára, idén július 5-én. A poszt szerzője azon kesereg, hogy a filmet „azon nyomban be is tiltották! A Youtube tényellenőrei még azelőtt törölték a videót, hogy közzétettük volna.” A Médiavadász YouTube-csatornáján már valóban nincs fent a teljes film, de azóta egy másik YouTube csatornára is feltöltötték, ahol azóta is elérhető.
Forrás: YouTube
A Facebookon ráadásul a bemutató óta megtalálható a film, ahogy olyan más, alternatív platformokon is, mint az Odysee, a Rumble, vagy a Bitchute.
A Médiavadász tavaly augusztus közepén tett ki egy felhívást a honlapjára arról, hogy „a 2020 eleje óta tartó Covid-őrületről” tervez készíteni egy dokumentumfilmet, ehhez várja a javaslatokat és a támogatásokat. A Facebook-oldalán a film megjelenésekor pedig azt írta, hogy “a film követőink kisebb-nagyobb támogatásait leszámítva teljesen önköltségen készült”.
A filmnek nyáron egy bemutatót is szerveztek a Turul házban, amelyről a Telex egy hosszú cikkben számolt be. Ők azt írják, hogy a filmet Gődény György fia, Gődény Jonatán készítette. A Médiavadász tavaly óta kevésbé aktív a honlapján, korábban számos témában írt névtelen blogposztokat az űrbiznisztől kezdve a buddhizmusig. Jelenleg leginkább Facebook-oldalán osztja meg hasonló tartalmait, például a pornófüggőségről, a Barbie című filmről vagy Karikó Katalin Nobel-díjáról.
A Covidról szóló film a járvány alatt bevezetett intézkedésektől kezdve a vakcinákon át a Világgazdasági Fórum vezetőinek világuralomra törő tervéig sok mindenről szót ejt, mondanivalóját drámai zenével és kétes hitelességű videófelvételekkel támasztja alá.
Ebben hasonlít a Died Suddenly (Hirtelen halál) című, tavaly év végén megjelent amerikai dokumentumfilmre, amelyről januárban azt írtuk: „rég megcáfolt hamis információkat vegyít összeesküvés-elméletekkel és manipulatívan összevágott felvételekkel.” A Már csak két hét főként Magyarországra és a magyar intézkedésekre fókuszál, és olyan megszólalókat vonultat fel, akik oltásellenességükről és a Covid-járvánnyal szembeni szkepticizmusukról ismertek.
A filmben megszólal többek közt:
Ebben a cikkben összeszedtük a film néhány könnyen cáfolható állítását. Ha neked is van olyan ismerősöd, akit beszippantott a film, mutatjuk, milyen adatokat és tanulmányokat érdemes megmutatnod neki.
“A PCR-teszt működését Kary Mullis találta ki, aki nem sokkal a pandémia előtt meghalt, és elmondta, hogy teljesen alkalmatlan vírustesztre” - hallhatjuk a film elején.
Ez az állítás nem csak ebben a filmben hangzik el, már 2020 második felében is számos közösségimédia-poszt szólt arról, hogy a PCR-teszt feltalálója azt mondta, hogy „a PCR-tesztek egyáltalán nem képesek kimutatni a fertőző vírusokat.” Kary Mullis 1985-ben találta fel a PCR-tesztet, és 1993-ban kémiai Nobel-díjat kapott érte.
A Reuters tényellenőrzése kimutatta, hogy ez az idézet nem közvetlenül Mullistól származik, hanem egy John Lauritsen által 1996 decemberében írt cikkből, amelyet a szerző a HIV-ről és az AIDS-ről írt. Ráadásul az idézet szövegkörnyezetéből az is kiderül, hogy Lauritsen nem azt állítja, hogy a PCR-teszt nem működik, hanem azt, hogy a tesztek minőségileg és nem mennyiségileg azonosítják az anyagokat, a vírusok genetikai szekvenciáit érzékelik, de nem magukat a vírusokat. „Bár elterjedt tévhit, hogy a vírusterhelési tesztek valójában a vérben lévő vírusok számát mutatják, ezek a tesztek nem képesek kimutatni a szabad, fertőző vírusokat; csak olyan fehérjéket, amelyekről – egyes esetekben tévesen – azt hisszük, hogy csak a HIV-re jellemzőek” – áll Lauritsen cikkében.
Ha tehát Mullis 2019-ben, vagyis még a pandémia előtt bekövetkezett halála előtt, tett is hasonló kijelentést, ahogy azt a film állítja,
ez az idézet nem azt jelenti, hogy a PCR-tesztek nem képesek kimutatni a Covidot okozó vírus jelenlétét a szervezetben, hanem azt, hogy a teszt nem tudja megállapítani, hogy a vizsgált egyén fertőz-e.
“Már 2020-ban számos tanulmány állt rendelkezésre, amely kimutatta, hogy a maszk teljesen alkalmatlan a járvány megfékezésére” - állítja a film.
Ez szintén nem újkeletű állítás, a közösségi médiában 2021-ben számos poszt született arról, hogy sem a maszkok, sem a lezárások nem hatásosak, és nem lassítják a Covid terjedését.
A Reuters tényellenőrző csapata összegyűjtött egy csokorra való tanulmányt, amelyek azt igazolják, hogy a maszkok használata lassítja a vírus terjedését. Mint írják, egy 2021. januári amerikai kísérlet során megvizsgálták, hogy ha egy szövetmaszkot viselünk a háromrétegű orvosi maszk fölött, illetve, ha a sebészeti maszkot szorosan a fülünkhöz kötjük, akkor több mint 90 százalékkal csökkenthető a potenciálisan fertőző aeroszoloknak való kitettség. Egy kansasi tanulmány összehasonlította a maszk használatára kötelezett és nem kötelezett megyéket, és azt találta, hogy az előbbieknél csökkent a Covid-fertőzések aránya. Egy harmadik kutatás szerint pedig jelentősen csökkent a fertőzések kockázata Észak-Olaszországban és New Yorkban, amikor 2020 áprilisában bevezették a maszkviselési szabályokat.
A maszkokkal kapcsolatban Pócs Alfréd arról is beszél, hogy
- Amerikában egy kórházban a sebészeti osztályon két évig nem hordtak maszkot, és 50 százalékkal csökkent a fertőzések száma;
- Angliában ugyanezt a kísérletet megcsinálta a Királyi Sebészeti Társaság is: ott félévig nem hordtak maszkot, és 35 százalékkal csökkent a szeptikus esetek száma;
- a svéd Karolinska Intézetben szintén félévig még a műtősnőknek, műtőssegédeknek sem kellett maszkot hordaniuk, ott pedig 30 százalékkal csökkent a fertőzések száma.
Az amerikai kísérletről Tunevall számol be, 1991-es, Műtét utáni sebfertőzések és sebészeti arcmaszkok: kontrollált vizsgálat című tanulmányában.
Már a címből is látszik, hogy a tanulmány nem általában a fertőzésekre vonatkozik, hanem kizárólag a sebertőzésekről beszél.
A kísérlet valóban két évig zajlott (egészen pontosan 115 hétig), és több mint háromezer beteget vontak be. Az egyik héten maszkban operáltak az orvosok, a másikon nélküle. A maszkban végzett 1537 műtét során 73 sebfertőzést regisztráltak, a maszk nélküli 1551 műtét után pedig 55-öt. Az tehát látszik, hogy a maszk nélküli műtéteknél valóban kevesebb sebfertőzés történt, de a csökkenés nem 50 százalékos.
A tanulmány azonban megjegyzi azt is, hogy a maszkok megvédhetik az operáló személyzetet a fertőzött vércseppektől, és a levegőben terjedő fertőzésektől, az azonban nem bizonyított, hogy szükségesek a beteg védelmére, ha a műtétet végzők egészségesek.
Angliában a Pócs által említett kísérletet 1980-ban folytatták le, egy 40 ágyas sebészeti osztályon. A műtőszemélyzet 6 hónapig nem viselt maszkot az operációk alatt, és azt találták, hogy a sebfertőzések száma nem emelkedett, sőt, az előző évekhez képest csökkent is: 1979-ről 1980-ra 50 százalékkal. A tanulmány ebben az esetben is a sebfertőzésekről beszél: „A maszkok hatékonysága a sebfertőzés csökkentésében nem bizonyított, de a bakteriális fertőzések csökkentésében a hatékonyságukat már részletesen tanulmányozták.”
A svéd Karolinska Intézet 2010-ben publikált egy rövid írást arról, hogy több osztályon változtattak a maszkviselési szokásokon. Azt írják, hogy
az aneszteziológusoknak nem kell maszkot viselniük a műtőben, viszont a sebészek, asszisztenseik és a műtősnővérek továbbra is kötelesek maszkot hordani.
Ráadásul akkor, ha fertőzésekre hajlamos beteget kezelnek, a műtő minden dolgozójának továbbra is viselnie kell a maszkot. A Covid-járvány idején, 2020 augusztusában pedig arról írtak, hogy a vizsgálatok alapján kijelenthetik, hogy a textil maszkok csökkenthetik a Covidot okozó vírus terjedését.
“A világ minden országában, ahol oltottak, a többlethalálozás (Tamasi túlhalálozásnak nevezi) mindenütt megnövekedett” - mondja Tamasi József. “10-15 százalékkal többen haláloznak el abban az időszakban, amikor van biztonságos és hatékony vakcina, ahhoz képest, mint amikor nem volt” - teszi hozzá rögtön utána Tomasovszki László.
A filmben többen is beszélnek arról, hogy többen haltak meg abban az időszakban, amikor már rendelkezésre állt a vakcina, mint amikor tombolt a Covid-járvány, és nem volt oltóanyag. Az Eurostat adataiból kiderül, hogy ez nem igaz.
Az Eurostat definíciója szerint a többlethalálozás az összes olyan bekövetkezett halálozás számát jelenti, amelyet egy meghatározott időszakban mértek, és amely meghaladja a “normális” körülmények között megfigyelhető értéket. Vagyis a Covid idején bármilyen okból elhunytak számát hasonlítjuk össze egy olyan időszakkal, amelyet nem érintett a világjárvány. Ebben az esetben ezt a bázist a 2016-2019 közötti időszakban történt halálesetek átlagos száma adja. A halálozási adatokat az Európai Unió és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás tagállamainak nemzeti statisztikai hivatalai 2020 áprilisa óta önkéntes alapon, heti rendszerességgel továbbítják az Eurostatnak.
Az adatokból az látszik, hogy a 2016 és 2019 közötti időszak átlagos halálozási arányához képest 2020 márciusában több európai országban jelentősen megemelkedett a halálozások száma. Halálozási többlet több hullámban fordult elő, először 2020 márciusa és májusa között, majd 2020 második felében.
A csúcsot 2020 novemberében érte el, amikor a többlethalálozás 40 százalék volt. Ez volt a legmagasabb szám, ilyen magas azóta sem volt. 2020 novemberében pedig még nem volt oltás.
Forrás: Eurostat
2021-ben áprilisban (20,9%) és novemberben (26,6%) volt a csúcson a többlethalálozás, de egyik esetben sem érte el a 2020. novemberit. 2022-ben és 2023-ban a többlethalálozás mértéke meg sem közelítette a pandémia alatti számokat: 2022-ben decemberben volt a legmagasabb a többlethalálozás (20,4%), 2023 januárja óta pedig nem ment 4 százalék fölé.
Ahogy a már említett Hirtelen halál című amerikai dokumentumfilmben, úgy a Már csak két hétben is láthatunk számos manipulatív fotót és videót, amelyek hirtelen összeeső embereket mutatnak, mindezzel azt sugallva, hogy nagyon sokan az oltás miatt haltak meg. Azt már korábbi cikkünkben is megírtuk (és a magyar dokumentumfilm esetében is igaz), hogy semmilyen bizonyítékot nem látunk arra, hogy a videófelvételeken összeeső emberek a koronavírus elleni oltás miatt estek össze. Ráadásul több felvétel megegyezik a két filmben.
A manipulatív videókról a holland Nieuws Checkers készített egy hosszabb összeállítást.
“Az ő terveik szerint minden emberi munkát géppel fognak helyettesíteni. Ehhez szoktatni kell az embereket” - mondja Ertsey Attila építész a film vége felé.
A WEF 2018-ban publikált egy kutatást, amelynek címe szerint „A gépek 2025-re több feladatot fognak elvégezni, mint az emberek, de a robotforradalom még mindig 58 millió új munkahelyet teremt a következő öt évben”. A filmben megszólalók erre a kutatásra utalhattak. Ez azonban nem állítja, hogy minden emberi munkát robotokkal akarnak elvégeztetni, a tanulmány ugyanis arról szól, hogy 2025-re a gépek majd több feladatot fognak elvégezni, mint az emberek, de a gépek gyors fejlődésével rengeteg (133 millió) új munkakör is létrejön. Ráadásul a szerző megjegyzi, hogy mindez csupán egy előrejelzés.
A filmben Pócs Alfréd arról is beszél, hogy a járvány miatti lezárások a figyelemelterelésre voltak jók, hogy a háttérben a WEF tudjon dolgozni, tönkre tudja tenni a gazdaságot, inflációt tudjon gerjeszteni, árakat emelni, és el tudja venni az emberektől a pénzt, hogy aztán ne maradjon semmijük.
“Ami a jelszavuk: nem lesz semmitek, de boldogok lesztek” - mondja Pócs.
Az, hogy a Világgazdasági Fórum jelszava ez lenne, szintén nem igaz. Ez az idézet a WEF egy 2016-os videójából való, ahol nyolc előrejelzést fogalmaztak meg 2030-ra. Az első közülük az, hogy „Nem birtokolsz semmit, és boldog leszel. Bármit, amit akarsz, kölcsön veszel, és drónok fogják az ajtód elé szállítani.” Ez az idézet Ida Auken dán politikustól származik. Ahogy a WEF-ről szóló tényellenőrzésünkben korábban mi is írtuk, a politikus „ezt nem programként, hanem némileg provokatív jóslatként fogalmazta meg, és nem is kizárólag pozitív értelemben beszélt az általa elképzelt jövőről.”
A magyar film a WEF mellett az Egészségügyi Világszervezetet (WHO) sem kíméli. Azt állítja, hogy a szervezet az országok beleszólása nélkül, központilag akarja levezényelni a következő járványokat. Ezt az állítást sem először halljuk: már tavaly nyáron megírtunk, hogy egy ideje terjed az a hiedelem, miszerint a WHO „a nemzet feletti hatalomátvételre készül a járványok és más egészségügyi krízisek esetén”.
Arról azonban szó sincs, hogy a szervezet beleavatkozna az egyes kormányok dolgába.
Mind a WHO főigazgatója, mind a szervezet szóvivője elmondta, hogy a WHO-nak 194 tagállama van, amelyek szuverén döntéseket hoznak, a WHO-nak pedig az a feladata, hogy ebben támogassa az országokat. A Reutersnek a szóvivő azt mondta: „Mint minden nemzetközi szervezet esetében, a nemzeti kormányok döntenek bármilyen megállapodásról, amelyek a saját nemzeti törvényeiknek és rendeleteiknek megfelelően cselekednek.”
Címlapi képen: Gődény György. Forrás: 444.hu
