Szerzők: Fülöp Zsófia, Neuberger Eszter, Német Szilvi, Totth Benedek
Február 17-én szombaton délután tartotta évértékelőjét Orbán Viktor miniszterelnök. A Várkert Bazárban elhangzott beszédet nagy várakozás előzte meg, hiszen ez volt Orbán első nyilvános szereplése, mióta lemondott Novák Katalin köztársasági elnök, akiről a 444 írta meg, hogy 2023 áprilisában kegyelmet adott a bicskei gyermekotthon pedofil exigazgatóját fedező bűntársnak, K. Endrének.
Az évértékelő előtt összeszedtük azokat a témákat, amelyek az elmúlt évben meghatározták a kormányzati kommunikációt; ebben a cikkünkben pedig megvizsgálunk öt olyan állítást, amely szóba került Orbán beszédében, és nem fedi a valóságot.
Kegyelmi ügy, foglalkoztatottság, kivándorlás, energiafüggőség - nézzük, miket mondott ezekről a témákról Orbán Viktor, és mit mondanak az adatok és tények.
Címlapi kép: Orbán Viktor miniszterelnök évértékelõ beszédét tartja a Várkert Bazárban 2024. február 17-én. MTI/Koszticsák Szilárd
Orbán évértékelőjének elején - hosszú hallgatás után először - reagált Novák Katalin köztársasági elnök és Varga Judit volt igazságügyi miniszter közéletből való távozására. Beszédében Orbán K.Endre kegyelmét „rossz döntés”-nek nevezte, amelyért a köztársasági elnök szerinte helyesen vállalta a felelősséget. Varga Judit szerepével kapcsolatban viszont már óvatosabban fogalmazott:
„Az igazságügy-miniszter asszony az elnök határozatát az alkotmányos szokásoknak megfelelően ellenjegyezte, 25 év töretlen gyakorlatát folytatva”
- mondta. Azt is hozzátette, hogy Varga Judit távozása „az államélet törvényeinek elkerülhetetlen és – azt hiszem – igazságtalan következménye”.
Orbán állításának első része - kis kerekítéssel - igaz: az elmúlt 25 évből valóban nem tudunk olyan esetről, amikor egy kegyelmi kérvény az elnöki aláírást követően az igazságügyért felelős miniszternél bukott volna meg.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a rendszerváltás utáni magyar politikatörténetben sose történt volna ilyen eset, és hogy az ellenjegyzés megtagadása „az államélet törvényei szerint” teljességgel lehetetlen lenne.
Orbán csak éppen jól választotta meg, hogy mely időszakot emeli ki a beszédében - ugyanis 26 évvel ezelőtt, 1998-ban, épp Orbán első miniszterelnöksége idején történt az egyetlen ilyen eset: Dávid Ibolya igazságügy-miniszter nem jegyezte ellen Kunos Péter, egykori Agrobank vezérigazgatójának kegyelmi határozatát, amelyet Göncz Árpád államelnök előzőleg már szignált.
A korabeli beszámolók szerint az eset szintén eltért a mindeddig szokásos gyakorlattól, ugyanakkor Magyarországon az elnöki kegyelem intézménye nem túl átlátható, és csak kivételes esetekben ismerheti meg a szélesebb közvélemény a statisztikai adatokként nyilvántartott kegyelmi döntések tárgyát, indoklását vagy háttérét.
Frissítés (2024. február 20. 9:43): Cikkünk korábbi verziójában nem emeltük ki, hogy a "25 éves gyakorlat" kifejezés csak egy kis kerekítéssel igaz. Dávid Ibolya 1998. november 9-én döntött az ellenjegyzés megtagadásáról, míg K. Endre kegyelmi ügyében 2023. április 27-én hozták meg a kegyelmi határozatot. Nem tudjuk, hogy Varga Judit döntése pontosan melyik nap született, de a dátumokból látszik, hogy Dávid és Varga ellenjegyzése között maximum 24 és fél év telt el.
Orbán az évértékelőjében azzal zárta a kegyelmi botrány témáját, hogy kijelentette:
„a távozó két asszony kisujjában több méltóság van, mint a baloldal összes vezetőjében együttvéve.”
Ez a kijelentés leginkább politikai véleményként értékelhető (így ellenőrizni nem is tudjuk), viszont pontosan illeszkedik az elmúlt napokban a kormánypárti politikusok által ismételt narratívába: a méltóság többek közt abból fakad, hogy Novák és Varga vállalták hibáik következményeit.
Ebben a cikkünkben „a jobboldalon a hibáknak is van következménye, a baloldalon a bűnöknek sincs” kommunikációs panelt vizsgáltuk, és arra jutottunk, hogy az utóbbi években számos olyan közéleti-politikai ügy volt, amely a kijelentést cáfolja. Egyrészt a jobboldali politikus felelősségvállalása egyáltalán nem „azonnal” történt meg: Novák és Varga is csak egy héttel azután mondott le, hogy a kegyelmi ügyet nyilvánosságra hozta a 444. (Ezzel együtt ez gyorsabb volt a plágiumbotrányba belebukott Schmitt Pálnál, aki az ügy nyilvánosságra kerülése után három hónappal jelentette be lemondását.)
Ami a baloldali politikusokat illeti, a szocialista kormányzás 2002 és 2010 közötti időszakát vizsgálva azt láthatjuk, hogy két miniszterelnök, több miniszter és több önkormányzati képviselő is lemondott kisebb-nagyobb botrányok következtében. Tehát az az állítás sem állja meg a helyét, hogy a baloldalon soha semminek nem volt következménye.
A kegyelmi ügy tárgyalása után Orbán Viktor áttért a sikerekre is, első témái között a munkaerőpiaccal kapcsolatos megállapításokra.
„A legfontosabbat, a munkahelyeket sikerült megvédeni. Sőt, azt látjuk, hogy még soha nem dolgoztak annyian Magyarországon, mint éppen most. (...) Persze itt is a B-középnek van igaza: még még, még, ennyi nem elég! A foglalkoztatási ráta ma 75 százalékos, de el akarjuk érni a 85 százalékot, és el is fogjuk.”
A munkaerőpiaccal kapcsolatos sikerek vagy ígéretek visszatérő elemei Orbán Viktor szokásos évértékelő beszédeinek. A munkahelyteremtés mellett a leggyakrabban a javuló foglalkoztatottsági adatokkal szeret büszkélkedni a miniszterelnök.
Nem véletlenül, a foglalkoztatottsági ráta az Orbán-kormány 2010-es hivatalba lépése óta valóban sokat javult, a 2010-es 54,9 százalékról 74,4 százalékra nőtt 2022-re.
(Az évértékelőn bemondott 75 százalékos számmal Orbán valószínűleg a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb évközi adatát idézi: eszerint Magyarországon 2023 decemberében a gazdaságilag aktív, 15-64 éves korú népesség körében a foglalkoztatottak aránya 74,7 százalék volt.)
A teljes képhez azonban hozzátartozik, hogy a foglalkoztatottak közé nemcsak azok számítanak, akiket a hazai, elsődleges munkaerőpiac tart el. A statisztika a külföldön munkát vállalókat és a közfoglalkoztatottakat is tartalmazza.
Sőt, 2021 januárja óta az összes olyan gyeden vagy gyesen lévő munkavállalót is - jellemzően nőket -, akik a támogatás folyósítása előtt dolgoztak, és utána is lesz hová visszamenniük. Ez utóbbi módosítás körülbelül 120-150 ezer fővel növelte a foglalkoztatottak számát, ami már jelentősebb elmozdulásnak számít. A foglalkoztatási és munkanélküliségi statisztikák kritikus olvasásához ebben a cikkünkben adunk további segítséget.
Bár jövőre vonatkozó jóslatokat a tényellenőrzés módszereivel nem tudunk ellenőirzni, a 444 elemzésében arról is írt: a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján nem látni, hogyan jöhetne össze Orbán 85 százalékos foglalkoztatottságra vonatkozó terve.
Orbán az évértékelőn a foglalkoztatottság kapcsán azt is megemlítette, hogy még mindig sokan vannak, akiket be lehet vonni a munka világába, majd megállapította, hogy minden évben nagyobb a visszavándorlók száma, mint azoké, akik külföldre mennek vendégmunkásként dolgozni.
„Minden évben többen jönnek haza, mint amennyien vendégmunkásnak állnak”
- mondta.
Egy tavaly augusztusi cikkünkben már foglalkoztunk a kivándorlás kérdésével: akkor részletesen megvizsgáltuk a magyar és az európai statisztikákat, megnéztük azt, hogy hány magyar és hány külföldi állampolgár vándorol ki évente Magyarországról, és hányan térnek vissza.
A KSH adatai szerint – amely a kivándorlás tekintetében megegyezik az Eurostat adataival – a Magyarországra visszavándorlók száma 2010 és 2018 között folyamatosan nőtt, majd két évig stagnált, 2021-ben kissé lecsökkent, 2022-re pedig ismét növekedésnek indult. A kivándorlók számában 2010 és 2015 között volt megfigyelhető erőteljes növekedés, majd 2020-ig csökkent, hogy aztán 2021-től ismét növekedésnek induljon. Ha összehasonlítjuk a két számsort, azt látjuk, hogy 2010 óta
csupán 2019-ben, 2020-ban és 2021-ben volt magasabb a visszavándorló magyarok száma, mint a kivándorlóké.
A KSH adatsora ráadásul alábecsülheti a kivándorlók számát. Magyarországon ugyanis a KSH 2011 óta a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, illetve a TAJ-nyilvántartás alapján vezeti a magyar állampolgárok kivándorlási statisztikáját. Ebben elismerten csak a hivatalosan regisztrált mozgások jelennek meg, vagyis az kerül a kivándorlók közé, aki külföldi egészségbiztosítást köt, és a jogszabályoknak megfelelően ezt be is jelenti a magyar egészségbiztosító felé. Azaz lehetnek olyanok, akik legalább 12 hónapra külföldre költöznek, de továbbra is a magyar egészségbiztosítást veszik igénybe, vagy kötnek külföldi biztosítást, de elmulasztják bejelenteni.
Az ország energiastratégiáját elemezve a miniszterelnök azt mondta, hogy:
„Karnyújtásnyira, vagyis néhány évre vagyunk az energiafüggetlenség állapotától.”
Az Eurostat legfrissebb adatai szerint 2021-ben Magyarország energiaimport-függősége 54,1 százalék volt - ezzel az európai középmezőnyben szereplünk, kicsivel alatta is vagyunk az 55,5 százalékos európai átlagnak.
Azonban nemcsak a jelen állapotot, hanem az elmúlt évek tendenciáit is érdemes vizsgálni.
A 2021-es adat ugyanis csak alig jobb, mint az 5 évvel korábbi (2016-ban 55,8 százalékon álltunk). 2016 és 2019 között majdnem 70 százalékra emelkedett az energiafüggőségünk, és csak innen csökkent vissza a jelenlegi szintre.
Arra pedig a beszédből nem kaptunk választ, hogy hogyan lesz ebből „néhány év” alatt teljes energiafüggetlenség. A beszédben említett Paks 2 projekt egyelőre nem áll úgy, hogy néhány éven belül jelentősen hozzájáruljon Magyarország energiaimport-függőségének megszüntetéséhez, és az Orbán-kormány nem igazán törekedik az orosz földgázfüggőség felszámolására sem: 2021-ben tizenöt éves szerződést kötött a Gazprommal, évi 4,5 milliárd köbméter gáz vásárlásáról.
Érdekes, hogy a kormányzati kommunikációban az energiafüggőség kérdése még nem is olyan rég egészen más megvilágításban került elő: épp a magas energiaimport-függőséggel, nyersanyagkitettséggel magyarázták az uniós viszonylatban kiugró inflációt.
