A miniszterelnök felmondta a legfőbb kormányzati kommunikációs paneleket. „Szankciós infláció” és szárnyaló magyar gazdaság: megnéztük, mi van a sikerpropaganda mögött.

Szerzők: Diószegi-Horváth Nóra, Teczár Szilárd

A háború és az infláció állt Orbán Viktor 2023-as évértékelőjének fókuszában. A miniszterelnök idén sok újdonsággal nem szolgált hallgatóságának, sokszor és sokak által hangoztatott állításokat vett elő. A nehézségeket (mint mondjuk az infláció) Brüsszel és a szankciók számlájára írta a miniszterelnök, a magyar szárnyalás pedig az elmúlt 12 év politikájának, a stabilizált gazdaságnak és a békepárti vezetésnek köszönhető szerinte.

Egyes mondásai szerepeltek már a tavalyi beszédében is, idén pedig csak a hangsúlyok változtak.

A miniszterelnök évértékelőjének teljes szövege itt olvasható, mi azokat az állításokat elemezzük, amelyek valamilyen szempontból problematikusnak tekinthetőek.

1. “Egymillió ember állt munkába, soha nem dolgoztak ennyien Magyarországon.”

Orbán ebben az évértékelőjében is elismételte a kormány által sokat hangoztatott állítást az “egymillió új munkahelyről”. Tavalyi beszédében a Gyurcsány-kormányokhoz viszonyított, most nem tért ki arra, milyen időponthoz képest állt szerinte munkába egymillió ember, ezért a legfrissebb adatokat a szocialista kormányok utolsó évével, 2009-cel vetettük össze.

2022-ben a foglalkoztatottak átlagos száma 4 millió 696 ezer fő volt a KSH szerint. 2009-ben, a szocialista kormányzás utolsó teljes évében 3 millió 895 ezer fő dolgozott.

Azaz valójában 801 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma.

A 4 millió 696 ezer fő valóban a legmagasabb foglalkoztatottsági szám 2009 óta. Ettől az évtől érhetők el a KSH oldalán a mai módszertan szerint számolt adatok.

Az az állítás ugyanakkor túlzás, hogy „soha nem dolgoztak ennyien Magyarországon”. Ha a rendszerváltás előtti időszakot is számításba vesszük, akkor a Statisztikai Szemlében megjelent és a KSH oldalán hozzáférhető tanulmány szerint 1960-ban, 1970-ben és 1980-ban is magasabb volt az aktív keresők száma, mint ma. A csúcson több, mint 5 millió fő.

2. “A magyar gazdaság háromszorosára növekedett, és már a minimálbér is nagyobb, mint az átlagbér volt a szocialisták alatt.”

A minimálbér és a szocialisták alatti átlagbér összehasonlítását a miniszterelnök a tavalyi évértékelő beszédében is előhozta, és a Lakmusz már akkor rámutatott, miért félrevezető ez az összevetés.

A bruttó átlagkereset a Bajnai-kormány alatt, 2009-ben 199.837 forint volt a KSH adatai szerint. A minimálbért idén január 1-től bruttó 232 ezer forintra emelte a kormány, tehát ha kiigazítás nélkül hasonlítjuk össze a két számot, akkor valóban az jön ki, hogy a mai minimálbér nagyobb, mint az akkori átlagbér.

Azonban különböző évekre vonatkozó béradatok összehasonlítása az infláció, azaz az árak változásának figyelembe vétele nélkül félrevezető.

2009-ben a mainál jelentősen alacsonyabbak voltak a fogyasztói árak, ezért a nagyjából bruttó 200 ezer forintos átlagbér is magasabb életszínvonalat biztosított, „többet ért”, mint amennyit ma érne.

2010 és 2022 között az alábbiak szerint alakult a KSH által mért infláció Magyarországon.

Összességében 58,7 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak. Ez azt jelenti, hogy a 199.837 forintos 2009-es átlagbér 2022-es árakon 317.141 forintnak felelne meg.

A 2009-es átlagbér tehát 2022-es árakon számolva bőven meghaladja az idei minimálbért. Mivel éves viszonylatban várhatóan 2023-ban is kétszámjegyű lesz az infláció, ez a különbség még tovább fog nőni.

Hasonló okból csúsztatás az az állítás, hogy a magyar gazdaság háromszorosára növekedett, mióta Orbán 2010-ben átvette a kormányzást.

A bruttó hazai termék, a GDP értéke 2009-ben 26,5 ezer milliárd forint volt, ennek a háromszorosa 79,5 ezer milliárd lenne.

A KSH-statisztikákból egyelőre csak a 2021-es GDP adatot ismerjük, ez 55,1 ezer milliárd forint.

Nem elképzelhetetlen, hogy a 2023-as GDP közel lesz a 79,5 ezer milliárdhoz – azt tudjuk, hogy Orbán körülbelül 78,5 ezer milliárddal kalkulál, mert egy január végi rádióinterjújában azt mondta, hogy 3764 milliárd forint (ami szerinte a szankciók miatt elmaradt növekedés) lesz a 2023-as GDP 4,8 százaléka.

Azonban két év GDP-adatainak kiigazítás nélküli összevetése ugyanúgy félrevezető, mint a béreké.

Az úgynevezett nominális GDP ugyanis nemcsak azért emelkedhet, mert nő a gazdaság teljesítménye (többet termelünk), hanem azért is, mert emelkednek az árak (ugyanannyit termelünk, de ez forintban többet ér).

A GDP-változást ezért az árhatás kiküszöbölésével, a termelés volumenének változásában szokták megadni.

A GDP volumenváltozása pedig így nézett ki 2010 és 2022 között a KSH adatai alapján.

2012-ben és 2020-ban csökkent, összességében pedig 41 százalékkal növekedett a megtermelt javak mennyisége – ami azért messze van a megháromszorozódástól.

3. “... az egész baloldal összefogott ellenünk, Brüsszel megpróbálta kiszárítani a kincstárat, Gyuri bácsiék pedig begurítottak ide Amerikából négymilliárd forintnyi dollárt, hogy legyen az elvtársaiknak mivel lövöldözni – ránk.”

A “guruló dollárok” ügyét az elmúlt hónapokban rendszeresen tematizálták kormánypárti politikusok és a kormánypárti sajtó. Orbán évértékelőjéből sem maradhatott ki a téma, igaz, a miniszterelnök egyenesen “Gyuri bácsinak” tulajdonította a négymilliárd forintnyi támogatást.

Az ügyben titkosszolgálati vizsgálat is folyik, amely egyelőre azt állapította meg, hogy az Action For Democracy (A4D) nevű amerikai szervezeten keresztül érkezett több mint 3 milliárd forintnyi támogatás a Márki-Zay Péter által vezetett Mindenki Magyarországa Mozgalomhoz és a magyar ellenzékhez szorosan kapcsolódó két céghez. Arról nem hoztak nyilvánosságra bizonyítékot, hogy ki áll az amerikai szervezet mögött.

Márki-Zayék szerint az amerikai szervezeten keresztül “a diaszpórában élő magyar állampolgárok” támogatták a kampányt.

Néhány nappal ezelőtt Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója is úgy fogalmazott:

“teljes biztonsággal még mindig nem tudjuk, hogy honnan érkezett a 4 milliárd forint.”

Vagyis hiába próbálta Soros Györgyhöz kötni a magyar miniszterelnök a “guruló dollárok” ügyét, valójában nincs semmilyen információ arról, hogy kikhez köthető az amerikai támogatás.

Arról, hogy mit mond a jog az ellenzéki kampányba érkező amerikai támogatásokról, itt írtunk korábban.

4. “Oroszország megtámadta Ukrajnát, ezért az ukrán menekülteket be kell engednünk, és jól tettük, hogy hazánk történetének legnagyobb humanitárius segélyakciójával támogatjuk őket.”

A miniszterelnök hosszan beszélt az orosz-ukrán háborúról és annak hatásairól. Mindeközben pozitívumként megemlítette, hogy hazánk történetének legnagyobb humanitárius segélyakciójának keretében engedtünk be ukrán menekülteket Magyarországra.

A kormánypárti politikusok korábban több ízben is hangoztatták, hogy Magyarországot nem segíti az EU az Ukrajnából érkező menekültek ellátásában, amit így pusztán hazai forrásokból kell finanszírozni.

“Magyarország történelme legnagyobb humanitárius akcióját hajtja végre” - mondta tavaly szeptember végén Szijártó Péter külügyminiszter az ENSZ közgyűlésén, ám azt nem hangúlyozta, hogy az akciót nem kizárólag magyar forrásokból finanszírozzák.

“Magyarország történetének legnagyobb humanitárius akciója ez” - fogalmazott december végén egy videóban Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő, aki sokaknak megköszönte a segítséget, de szintén nem jelezte, hogy a finanszírozás egy részét az unió biztosítja.

Ahogy azonban már korábban is megírtuk: az Európai Unió több forrásból (egyrészt a REACT-EU nevű alapból, másrészt az úgynevezett Belügyi Alapokból) biztosított több mint 10 milliárd forintnyi pénzt Magyarországnak az ukrajnai menekültek ellátására.

Bár az is igaz, hogy nem átlátható, hogy ezeket a pénzeket tulajdonképpen mire költötte el a magyar állam.

Mindeközben azonban a magyar határt átlépő ukrán menekülteknek csupán a töredéke marad Magyarországon, Simon Ernő, a UNHCR magyarországi szóvivője decemberben azt becsülte, hogy 150-160 ezer ukrajnai menekült lehet Magyarországon.

5. "Miért van egész Európában infláció? A bajt Brüsszel szabadította ránk az energiahordozókra kivetett szankciókkal. A betegség neve szankciós infláció, a vírus pedig a brüsszeli szankció."

“Brüsszeli szankciók”, “háborús infláció”, “szankciós infláció” – ezek a kifejezések mára mindennapossá váltak a kormányzati kommunikációban.

Korábban azonban részletesen írtunk róla, hogy a kritizált szankciókat a magyar kormány is megszavazta, az inflációért pedig csak részben tehető felelőssé a háború és az Oroszországra kivetett szankciók.

Az árak ugyanis nem a háború kezdetével kezdtek emelkedni.

Az MNB 2021 decemberében közzétett inflációs jelentése szerint az infláció növekedésének hátterében már akkor is “a nyersanyag- és energiaárak növekedésének, a szállítási költségek emelkedésének, valamint az egyre szélesebb körű ellátási nehézségek begyűrűzése” állt.

A miniszterelnök egyébként korábban arról is beszélt, hogy szankciók nélkül felére csökkenne az infláció. Ám azt senki sem tudja, mire alapozta ezt az állítást – ahogy azt ebben a cikkünkben meg is írtuk.

6. „A szankciók 4 ezer milliárd forintot vettek ki a magyarok zsebéből 2022-ben. Ennyivel többet költöttek a magyar vállalatok, az állam és a családok a szankciók miatt csak energiára.”

Orbán nem először beszél úgy az energiaárak emelkedéséről, mint amiért kizárólag az EU szankciós politikája felelős.

Ez azonban ebben a formában biztosan nem igaz.

Mint azt az EU Oroszország elleni szankcióit összefoglaló cikkünkben is írtuk, kevés EU-s szankció érintette az energiahordozókat, és jellemzően ezek is csak a 2022 tavaszi-nyári nyári nagy áremelkedések után élesedtek. Az orosz olajra kivetett szankciók – behozatali korlátozás és a tengeri szállításra vonatkozó ársapka – 2022 decemberében és 2023 februárjában léptek életbe, az orosz gázra pedig egyáltalán nem hozott szankciókat az EU.

A tavaly decemberben elfogadott gázársapka-mechanizmus jogi értelemben nem szankció, mert nemcsak az orosz gázra, hanem minden tranzakcióra vonatkozik.

Az ársapka-rendelet 2023. február 15-től hatályos, tehát nyilvánvalóan nem lehetett hatása a 2022-es energiaárakra. Egyelőre amúgy is messze vagyunk attól, hogy a rendeletet alkalmazni kellene, mert a gáz világpiaci ára jelenleg jóval alacsonyabb, mint az a határ, amitől kezdve életbe léphetne az árkorlátozó mechanizmus.

Hogy a 4 ezer milliárd forint „kiesést” mire hivatkozva mondta Orbán, azt nem tudjuk. Ezzel kapcsolatban közérdekű adatigényléssel fordultunk a Miniszterelnöki Kabinetirodához és az Energiaügyi Minisztériumhoz.

+1 “Ukrajna humanitárius támogatása számunkra nem jelenti az orosz kapcsolataink felszámolását sem, mert ez ellentétes lenne a nemzeti érdekeinkkel, amit jogunk van saját magunknak meghatározni. Ezért nem járulunk hozzá, hogy gáz-, olaj- vagy atomipari szankciókat vezessenek be, amelyek tönkreteszik Magyarországot. A nemzeti konzultációból tudjuk, hogy ebben nemzeti egység van.”

Orbán Viktor az évértékelő végefelé köszönetet mondott a nemzeti konzutlációt kitöltőknek. Úgy fogalmazott: “A magyarok életösztönei működnek, most is jól átlátják a dolgokat, és mint a nemzeti konzultáció megmutatta, széles az egyetértés a főbb célokban.”

A “nemzeti egység” azonban, amire a miniszterelnök utal – és amire a kormányzati kommunikáció egész kampányt húzott fel – valójában csak a magyar társadalom töredékét foglalja magában.

A nemzeti konzultációt ugyanis összesen mindössze 1 millió 389 ezer ember töltötte ki, és közülük is csak átlagosan 97,33 százalék válaszolt a kormányzati szándéknak megfelelően nemmel a feltett kérdésekre.

Vagyis a választásra jogosult magyar állampolgároknak mindössze 16,5 százaléka, minden hatodik választópolgár tett így.

(Címlapkép: Attila KISBENEDEK / AFP)