Az ősz első hónapjában szétszálaztuk, mit jelent az ukrán oktatási törvény a kárpátaljai magyaroknak, megírtuk, hányan láthatták valójában Tucker Carlson Orbán-interjúját, és beszámoltunk az első fideszes politikusról is, aki megafonos influenszernek állt.

Íme, a Top5 szeptemberi cikkünk:

5. helyezett: A hiteles közszolgálati tájékoztatás a dezinformáció elleni harc egyik legfontosabb eleme is lehetne

Magyarországon nem létezik valódi közszolgálati média, az állami szinten terjesztett dezinformáció ellen pedig még jogi eszközökkel is nehéz fellépni. Többek között erről beszélgettünk Rozgonyi Krisztinával, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elődjeként működő Nemzeti Hírközlési Hatóság korábbi elnökével. Rozgonyi jelenleg az Osztrák Tudományos Akadémia Médiakutató Intézetének senior kutatója, emellett pedig az osztrák médiahatóság egyik külsős tanácsadó testületének tagjaként abban ad tanácsot, hogy mire és hogyan költsék el az állami pénzeket az osztrák média sokszínűbbé tételének érdekében. Magyarországra azonban továbbra is kiemelten figyel.

Az interjú legfontosabb megállapításai közé tartozik, hogy:

• Rozgonyi az elmúlt évek hazai folyamatai közül a legveszélyesebbnek a hírekbe vetett bizalom elvesztését tartja; szerinte fásultság, elfordulás és közöny jellemzi a magyar hírfogyasztókat. Mint mondja: „Ha pedig a hírfogyasztók már nem hiszik, hogy vannak igazi, hiteles hírforrások, akkor nem tudják mihez mérni a közösségimédia-platformokon vagy egyéb helyeken terjedő álhíreket és összeesküvés-elméleteket sem.”
• A magyar közmédiát szerinte már nem lehet közszolgálati médiának nevezni, mert nem független és nem kiegyensúlyozott.
• Az államilag generált és terjesztett dezinformáció ellen nagyon nehéz fellépni: a jogi eszközök limitáltak, az uniós szabályozás pedig csak bizonyos szempontból, például a versenyjog felől szólhat bele a magyar médiapiac szabályozásába.

4. helyezett: 125 millió helyett 21 millióan láthatták Tucker Carlson Orbán-interjúját

Augusztus végén Orbán Viktor Tucker Carlson amerikai televíziós személyiség műsorának vendége volt. Carlson a harminc perces Orbán-interjút a közösségi médiában, az X-en (a korábbi Twitteren) tette közzé. A videó közlését itthon nagy várakozások kísérték, a kormánypárti influenszerek szinte percről percre követték, hogyan lő ki az interneten a show nézettsége, az interjú sikeréről még a magyar közmédia is beszámolt. Az M1 augusztus 31-én sugárzott híradója szerint több mint 100 millióan látták az interneten a beszélgetést.

Cikkünkben utánajártunk, hogy valóban ilyen magas nézőszámot produkált-e Tucker Carlson 10 millió követővel rendelkező új csatornája. Röviden: Az interjú alatti 125 milliós szám azt mutatja, hogy összesen hányszor került Tucker Carlson bejegyzése a felhasználók elé az X-en. A videó nézettségéről egy másik adat tájékoztat, ez azonban már csak egyes Android operációs rendszerrel ellátott telefonokon érhető el. Megállapítottuk, hogy a valódi nézőszám a poszt teljes megtekintéseinek kevesebb, mint hatoda, vagyis szeptember 5-ig 21,1 millió.

3. helyezett: Mit tartogat a kárpátaljaiaknak az oktatási törvény, ami miatt a magyar kormány blokkolná Ukrajna uniós csatlakozását?

Augusztus utolsó napjaiban a spanyolországi Toledoban rendeztek informális tanácskozást az európai uniós tagországok külügyminisztereinek, a tanácskozás egyik fő témája Ukrajna további támogatása volt. Az esemény után Szijjártó Péter úgy nyilatkozott, hogy Ukrajnában szeptember 1-je különösen rossz hír „15 ezer kárpátaljai magyar diák számára”, mivel idén „megkezdődött, sőt mostantól már a gyakorlatban létezik” a kárpátaljai magyar nemzetiségi oktatás „elukránosítása”. Cikkünkben megnéztük, hogy mit ír elő pontosan az ukrán oktatási törvény; mikor és melyik évfolyamokon lépnek életbe a tervezett változások; és mit lehet tudni ezek gyakorlati megvalósításáról.

Azt találtuk, hogy Szijjártó Péternek igaza van abban, hogy az oktatási törvény növeli az ukránul tanított órák számát: ennek értelmében például a 10-11. évfolyamon tanuló diákok valóban csak az órák 40 százalékát hallgathatnák magyarul. Azonban – a külügyminiszter állításával ellentétben – ez a változás nem lép még életbe idén szeptember 1-jétől minden évfolyamon, a 10-11.-esekre például idén még nem vonatkoznak a változások. A most 5. illetve 6. osztályba lépett tanulóknak viszont elvileg már idén az új rendszerben kellene tanulniuk, részben (legalább 20 százalékban) ukrán nyelven. Egy ombudsmani jelentés és az érintett iskolák beszámolói azonban azt sejtetik, hogy a gyakorlatban ezeken az évfolyamokon sem kezdődött meg az átállás minden intézményben.

2. helyezett: Ajándék jachtozás, helikopterezés, vendéglátás az Adrián: szabad ilyet egy politikusnak?

Szeptember közepén került nyilvánosságra egy felvétel Orbán Viktorról, amint kisétál a tengerből. A Gulyáságyú Média által megosztott videó állítólag augusztus 11-én, dél körül készült a horvátországi Abbáziában, ahol a miniszterelnök a strandolás után egy olyan villába ment vissza, amely Ungár Anna (Ungár Péter LMP-társelnöke nővére, Schmidt Mária lánya) kizárólagos tulajdonában áll. Vannak, akik az Ungár-villás nyaralás miatt lemondást sürgetett, mások viszont semmi kivetni valót nem találtak a horvátországi nyaralásban. Mivel ellenzéki- és kormánypárti képviselők ugyanazt az ügyet egészen máshogy értékelték, cikkünkben megnéztük, hogy pontosan milyen szabályozás vonatkozik a politikusok ajándékaira, és mely pontok adnak lehetőséget az eltérő értelmezésre.

A szabályozás áttekintése mellett megemlékeztünk azokról a híres korábbi esetekről, amikor vezető kormánypárti politikusokat Orbánhoz hasonló helyzetben talált meg a média:

• Németh Dániel 2020 augusztusában fotózta le Szijjártó Pétert családja körében, nyaralás közben egy luxusjacht fedélzetén;
• Rogán Antalról az azóta bezárt Népszabadság írta meg, hogy helikopterrel ment egy esküvőre 2016 nyarán;
• a Magyar Nemzet pedig 2018-ban, Semjén Zsoltról írta meg, hogy több évben is részt vett néhány napos luxusvadászatokon Svédországban.

1. helyezett: Szent István Légiója: egy furcsa „önkéntes zászlóalj” toboroz magyarokat, hogy harcoljanak az oroszok oldalán

A Szent István Légió neve először 2014-ben bukkant fel a magyar nyilvánosságban: néhány cikkben egy magyar önkéntesekből álló zászlóaljként hivatkoztak rá, amelynek tagjai a kelet-ukrajnai szeparatista területeken harcolnak Ukrajna ellen. A Légió a közösségi médiában akkoriban aktívan toborzott, és fényképeket is posztolt az állítólagos önkéntesekről. Azonban kutatók azt is felvetették, hogy a közösségi médiás posztok mögött valójában nem áll semmilyen magyar zászlóalj, „elképzelhető, hogy a Szent István Légióról szóló hír fikció, az orosz propaganda hamisítványa”.

A különös brigád azonban az évek során aktív maradt a közösségi médiában. Az önkéntesek toborzását pedig most nyáron új lendülettel kezdte meg. Sőt, az orosz közösségi médiában július közepe óta több poszt is megjelent, amelyek kifejezetten magyarokat próbálnak megszólítani: magyar önkénteseket keresnek, akik az oroszok oldalán harcolnának Ukrajnában. Ezzel az a probléma, hogy a magyar törvények szerint az idegen fegyveres szervezetben való részvétel, illetve az arra való toborzás is háborús bűncselekménynek számít.

Azt kiderítettük, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda jelenleg öt büntetőeljárást folytat tiltott toborzás megalapozott gyanújával, azonban a folyamatban lévő ügyek részleteiről és az érintett személyek kilétéről nem adtak tájékoztatást, így azt nem tudjuk, hogy ezek az eljárások érintik-e a Szent István Légiót vagy ahhoz kötődő embereket. Saját kutatásaink során azonban azt találtuk, hogy a Légió környékén már korábban feltűntek olyan magyarok, akiket 2018 májusa óta (és jelenleg is) tiltott toborzás miatt köröz a rendőrség.

A Szent István Légió történetét az orosz Facebooknak is nevezett Vkontaktén (VK-n) megosztott bejegyzések alapján rekonstruáltuk, kiegészítve olyan források beszámolóival, akik közelről ismerik a szervezet működését.

Amit ajánlunk még:

Írtunk arról az európai bizottsági jelentésről, amely feltárta, hogy milyen módszerekkel operálhatott a Kreml propagandagépezete a közösségi médiában az orosz-ukrán háború első egy évében a legnagyobb platformszolgáltatók szeme láttára. A jelentésből jól látszik, hogy a legnagyobb techcégek komoly biztonsági kockázatot okoztak az Európai Uniónak azzal, hogy nem sikerült visszaszorítaniuk az orosz dezinformáció terjedését a platformjaikon. Ha a Digital Services Act (DSA) már a háború első egy évében is érvényen lett volna, mindegyik óriás platformcég megsértette volna az ebben lefektetett uniós előírásokat, és súlyos büntetések fizetésére lett volna kötelezhető.

Beszámoltunk az első fideszes politikusról is, aki megafonos influenszernek állt: László András egykori miniszteri biztos és külpolitikai tanácsadó a kormánypárti véleményvezér-keltető európai embere. László 2010 óta különböző pozíciókat töltött be az Orbán-kormányokban, volt például kabinetfőnök az Emberi Erőforrások Minisztériumában; sajtós a Fidesz európai pártcsaládjában Brüsszelben és Strasbourgban; fejlesztéspolitika összehangolásáért felelős miniszteri biztos az Innovációs és Technológiai Minisztériumban; és külpolitikai tanácsadó a Fidesz Külügyi Titkárságán. Most azonban új szerepben próbálja ki magát: a Megafon kifejezetten nemzetközi közönségnek szánt influenszere lett. László kizárólag a nemrég X-re átnevezett Twitteren aktív, angolul tweetel, és teszi közzé kormánypárti narratívákra épített, angol nyelvű videóit.

Korábbi toplistáink itt érhetők el.