Titkos ukrajnai biolaborok, megrendezett bucsai mészárlás, náci ukrán rendőrfőnök, Nyugat-Ukrajna Lengyelországhoz csatolásának elkottyantott terve - csak néhány példa a dezinformációs narratívák közül, amelyeket az orosz-ukrán háború 2022. februári kezdete óta nagy erőkkel igyekezett a nyilvánosságban terjeszteni a Kreml propagandagépezete.
Ezek a félrevezetőnek vagy teljesen hamisnak bizonyult történetek egytől egyig egyfajta információs hadviselés részét képezik, amelynek célja az orosz érdekek érvényesítése. A jelen háborús helyzetben ez nem jelent mást, mint Ukrajna háborús erőfeszítésének gyengítését a nyilvánosság tereiben is. A stratégia azonban önmagában nem új keletű, egészen a szovjet időkig nyúlik vissza. Erről és az orosz dezinformációs gépezet működéséről még a háború első hónapjaiban beszélt a Lakmusznak adott interjújában Michael D. Weiss, a téma egyik fontos szakértője.
A Moszkvából vezérelt információs aknamunka egyik legfontosabb terepe az orosz-ukrán háború kezdete óta eltelt több mint másfél évben az online nyilvánosság, ezen belül is a különböző tartalommegosztó- és közösségi platformok lettek.
A platformokat működtető globális nagyvállalatoknak pedig kezdettől fogva kiemelt felelősségük van abban, hogy a kifejezetten dezinformációs céllal terjesztett tartalmak mekkora közönséghez jutnak el ezeken a platformokon.
Az Európai Unió már régóta igyekszik rábírni a nemzetközi techcégeket, tegyenek többet a felhasználók védelméért a hamis, félrevezető, gyűlöletkeltő, jogsértő tartalmaktól. 2018-ban tető alá hozták dezinformáció visszaszorítását célzó gyakorlati kódexet. Ezt aláírva az ágazat legnagyobb nemzetközi szereplői, például a Twitter, a TikTok, a Facebookot és az Instagramot működtető Meta, a Google vagy a Microsoft is vállalták, hogy aktívan tesznek platformjaikon a káros tartalmak terjedése ellen. 2022 júniusára- nem függetlenül a háborús dezinformáció jelentette fenyegetéstől - elkészült a kódex kibővített változata is.
Ezzel párhuzamosan az Európai Parlament elfogadta a digitális szolgáltatásokról szóló rendeletet (Digital Services Act - DSA) is. A jogszabály többek között arra kötelezi az óriásplatformokat, hogy folyamatosan figyeljék a felhasználókat veszélyeztető biztonsági kockázatokat, és dolgozzanak ki hatásos védekezési mechanizmusokat a kivédésükre.
A Reset nevű, tech kutatókat, elemzőket és szakpolitikai tanácsadókat tömörítő kezdeményezés a háború kezdetétől fogva figyelte a nagy platformokon zajló orosz dezinformációs tevékenységet és a platformokat üzemeltető cégek reakcióit a problémára. Az Európai Bizottság most hivatalos jelentés formájában adta közre kutatásuk eredményeit.
A jelentésből kirajzolódik:
a legnagyobb techcégek komoly biztonsági kockázatot okoztak az Európai Uniónak azzal, hogy nem sikerült visszaszorítaniuk az orosz dezinformáció terjedését a platformjaikon. Ha a Digital Services Act már a háború első egy évében is érvényen lett volna, mindegyik óriás platformcég megsértette volna az ebben lefektetett uniós előírásokat, és súlyos büntetések fizetésére lett volna kötelezhető.
A következőkben a tanulmány alapján bemutatjuk:
A háborúval vagy Ukrajnával és szövetségeseivel kapcsolatos hamis információk terjesztésén, tehát a szűkebben vett dezinformációs tevékenységen kívül a Kreml propagandagépezete számos más eszközt is bevetett az online nyilvánosságban a harctéri cselekményekkel párhuzamosan zajló információs háborúban.
Az egyik ilyen módszer különböző ukránpárti szereplők módszeres elhallgattatása volt a platformokon. A Kremlhez köthető trollcsapatok
De ugyanilyen szervezett trolltevékenységnek számít a platformok szervezett elárasztása dezinformációs célú tartalmakkal, amelyeket aztán a szervezett posztolás miatt könnyebben felkap a platformok tartalomajánló algoritmusa.
Címlapon: John Thys/AFP
A Reset jelentése részletesebben bemutatja az egyik ismert orosz trollgyárat. A Cyber Front Z nevű, fizetett és önkéntes trollokból álló szervezet 2022 márciusa óta aktív az interneten. Tevékenysége főként a Telegram nevű közösségi oldalon szerveződik, és elsősorban
irányul.
A szervezett akciók résztvevői gyakran nagyon pontos útmutatót kapnak arról, mit kell tenniük egy-egy akció keretében: melyik Zelenszkij-poszt alá mit kell kommentelni, hogyan kell ruszofóbia miatt jelenteni ellenséges profilokat. A tanulmányból vett alábbi, angolra fordított képernyőképek közül az első kettőn erre látunk példákat.
De létezik külön szervezet az ukrán ügyet támogató felhasználók személyes adatainak nyilvánosságra hozatalára, azaz doxxolására is. (A jelenségről egy másik téma kapcsán itt írtunk részletesebben.) A Project Nemesis nevű Kreml-párti szerveződés “ukrán nácik és segítőik” beazonosítására szakosodott, 50 ezer követővel rendelkező Telegram-csatornájukon Ukrajnával szimpatizáló emberek személyes adatait (lakcímüket, telefonszámukat, útlevélszámukat, közösségi médiás profiljaikat) teszik közszemlére, ezzel bátorítva az érintettek folyamatos zaklatását.
2022. március 1-jén az Európai Unió Tanácsa rendeletben tiltotta meg az orosz állami média két zászlóshajója, a Russia Today és Sputnik televíziók műsorsugárzását és tartalmaik bármilyen terjesztését az EU területén. A rendelet értelmében március 1-je után a tartalomszolgáltatóknak valamennyi platformon, televízión és interneten egyaránt elérhetetlenné kellett tenniük az RT és a Sputnik adását. (A szankciót EU-szerte sok kritika érte, ezekkel itt foglalkoztunk részletesebben.)
A bizottsági jelentésből azonban kiderül, és korábban a Lakmuszon is írtunk már róla, hogy az orosz állami médiumok tartalmai a betiltás utáni hónapokban is háborítatlanul terjedhettek a közösségi platformokon, többek között magyar kormánypárti és szélsőséges oldalakon.
A tiltás ráadásul nem érintett olyan hivatalos orosz állami szereplőket, mint például az orosz nagykövetségek oldalait vagy orosz állami tisztviselők közösségi média profiljait, akik továbbra is nagy közönség előtt terjeszthették az orosz háborús dezinformációt, akár a betiltott orosz állami média alternatív felületekre átköltöztetett tartalmait.
Több közösségi platformon lehetőség van arra, hogy a felhasználók jelentsék a szolgáltatónak, ha a felhasználási feltételekbe ütköző, vagy jogsértő tartalmat látnak.
A Reset a kutatás keretében tesztelte, hogy a platformszolgáltatók milyen válaszokat adtak ezekre a jelzésekre. Cseh, szlovák, magyar, bolgár és ukrán nyelvű tartalmakat azonosítottak a Facebookon, a YouTube-on és a Twitteren 2022 nyarán, amelyek egyértelműen tiltott tartalmaknak minősülnek ezeken a platformonok, mert sértőek, gyűlöletkeltőek, erőszakosak valamilyen személlyel vagy csoporttal szemben. Ezeket a tartalmakat aztán jelentették az erre való felhasználói felületen, a kapott reakciókat pedig összesítették.
Az eredmények platformonként változtak. A Twitteren például cseh nyelven az 50 jelentett tartalomból mindössze egyet távolított el a szolgáltató, az összes többi esetben nem foglalkoztak a bejelentésekkel. A többi nyelv esetében is volt 12-17 jelentett poszt, amit figyelmen kívül hagytak a moderátorok, 31-37 esetben pedig hiába regisztrálták a bejelentést, az érintett tartalmakat végül nem találták szabálysértőnek.
A Facebook az összes jelentett tartalom 20 százalékát hét napon belül törölte a platformról.
A magyar nyelvű tartalmak moderálására azonban láthatóan nem fordított akkora energiát, mint a többi vizsgált nyelv esetében.
Míg a bolgár és ukrán nyelvű problémás tartalmak 28 százalékát megvizsgálták és törölték, a magyar tartalmak esetében csak a posztok 8 százalékával tették ugyanezt. De még ezzel is megelőzte a Facebook például a YouTube-ot, ahol a káros tartalmakat bejelentők egyetlen tartalom esetében sem kaptak visszajelzést a platformtól, a bejelentett tartalom nyelvétől függetlenül. A problémás tartalmakat megosztó profilok 99 százaléka 2023 januárjában még elérhető volt a platformon - állapította meg a Reset jelentése.
A teljes jelentés innen letöltve olvasható.
