Kis híján egy hónapja indult a Lakmusz, az azóta eltelt időben összesen több mint harminc cikk jelent meg portálunkon. Ezek többségében különböző tényállítások valóságtartalmát vizsgáló cikkeink, de megjelentek nálunk a Qubit újságíróinak és a Media Universalis Alapítvány kutatóinak az írásai és a francia AFP hírügynökség tényellenőrző cikkei is.
Csokorba szedtük a Lakmusz elmúlt közel egy hónapjának legolvasottabb cikkeit, és kiválogattuk a munkánkra adott, szerintünk legtanulságosabb reakciókat is.
A vizuális félrevezetés működésére jó példa Diószegi-Horváth Nóra cikke, aminek az alapját egy Orbán Viktor miniszterelnök Facebook-oldalán megosztott, a magyarországi munkavállalók számának elmúlt tíz éves változását ábrázoló grafikon adta.
Bár a számok stimmeltek a képen, az ábrázolás a valóságos, körülbelül 30 százalékos növekedésnél jóval nagyobb, több mint 100 százalékos emelkedést mutatott
- állapította meg ellenőrzésünk.
A cikk azonban arra is jó volt, hogy megmutassuk: a kormány nem először használ vizuálisan megtévesztő ábrákat. A társasági adó csökkenését, a minimálbér emelkedését, vagy az egészségügyi szakdolgozói és az ápolói bérek emelését is ábrázolták már túlzó, megtévesztő módon.
A cikkünk megjelenése után sokan küldtek nekünk további félrevezető grafikonokat, ha találkozol ilyennel, küldd el nekünk a szerk@lakmusz.hu-ra - készítjük a következő gyűjtést!
Fotó: Komka Péter/MTI
Publikálása óta több, mint 8200 ember töltötte ki elejétől a végéig saját készítésű Covid-kvízünket. Az összeállítással két célunk volt:
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) elnöke tényleg arról akarta lebeszélni a világ országainak vezetőit arról, hogy az emlékeztető Covid-oltást gyerekek megölésére használják? Rusvai Miklós virológus tényleg lebeszélte volna az oltásról az ATV reggeli műsorának nézőit?
Csak kettő az összesen tíz kérdés közül, amelyekre, az eddigi kitöltési statisztikákat látva, nem olyan egyértelmű a helyes válasz. A kitöltők 80 százaléka a statisztikák szerint egyébként jól teljesített: 7-9 kérdésre tudta a jó választ.
Fontos döntés volt a Lakmusz indulása előtt, hogy szerkesztőségünk foglalkozzon-e politikai üzenetek tényellenőrzésével (világszerte több tényellenőrző szerkesztőség is tudatosan távolmarad politikai témáktól). Mi fontosnak tartjuk, hogy az állampolgárok tényeken alapuló információk birtokában tudjanak döntéseket hozni - politikai témák esetében is, különösen az országgyűlési választások közeledtével. Ezért döntöttünk úgy, hogy politikai tartalmú állításokat is ellenőrzünk. Függetlenül attól, hogy kitől származik az állítás, ugyanolyan módszertannal dolgozunk, amelyről itt írtunk részletesen.
Márki-Zay Péter Orbán állítólagos grazi útjaival kapcsolatos állítása azért került terítékre, mert egy régóta terjedő, de bizonyítékok nélküli pletykát emelt be a politikai közbeszédbe. az ellenzéki miniszterelnök-jelölt videóját, amelyben az állítás elhangzik, cikkünk megjelenésekor már több mint 46 ezren látták és több újság is szemlézte az állításait. A cikkek alatti kommentekben pedig az olvasók olyan híreket és fényképeket osztottak meg egymással, amelyek azt hivatottak bizonyítani, hogy Orbán Viktor valóban Grazba jár pszichiátriai kezelésekre. Ezek évek óta keringenek az interneten - megmutattuk, hogy miért nem hiteles bizonyítékok.
Tucker Carlson Orbán Viktorral találkozik 2021. augusztus 2-án Forrás: Orbán Viktor Facebook
Három újságírónk dolgozott azon, hogy ellenőrizzük az amerikai Fox News riporterének, Tucker Carlsonnak a “Magyarország vs. Soros - Harc a civilizációért” című dokumentumfilmjében elhangzó tényállásokat. Az anyag úgy került fel a havi toplista második helyére, hogy ez a legfrissebb tényellenőrzésünk.
A tavaly nyáron forgatott, 25 perces filmben Carlson csodálattal mutatja be Magyarországot és Orbán Viktor politikáját, amelynek két fő elemét emeli ki:
Alapelvünk, hogy az általunk feltárt bizonyítékokat és a cikkünk fő állításait minden lehetséges esetben, a cikk publikálása előtt megosztjuk azzal, akitől az ellenőrzött kijelentés származik. Lehetőséget adunk, hogy ezekre reagáljon, és megkérjük, hogy ossza meg, milyen bizonyítékokra, forrásokra, adatokra alapozva tette meg a kijelentését.
Az eddig megjelent tényellenőrzéseink egy jó részére nem reagált az, aki az ellenőrzött állítást mondta vagy továbbította, de nagy örömünkre sok esetben érkezett valamilyen válasz. Kiválogattuk a legérdekesebbeket.
Márki-Zay Péter kampánycsapata cikkünkre adott reakciójában gyakorlatilag elismerte: az ellenzéki miniszterelnök-jelölt úgy utalt rá, hogy Orbán Viktor grazi magánklinikán kezelteti magát, hogy erre nem volt semmilyen bizonyítéka. Az Egységben Magyarországért kampányszervezet válasza szerint Márki-Zay és a kampányát segítő stábja “sok millió magyarral együtt” valójában “csak sejti”, hogy Orbán „megengedheti magának, hogy a világ bármelyik magánklinikáján kezeltesse magát Graztól Marbellaig. (...) Vagy akár Szingapúrtól Helsinkiig.”
Kovács Ákos dalszerző nemrég egy “kínai laboratóriumban amerikai pénzből kifőzött kis vírusnak” nevezte a COVID-19 járványért felelős kórokozót. Tényellenőrzésünk viszont megállapította, hogy bár az Egyesült Államok valóban társfinanszírozott koronavírus-kutatásokat a Vuhani Virológiai Intézetben, a COVID-19 járvány kitörése és ezek között azonban nincs bizonyítható kapcsolat.
Cikkünk állításaira szerettük volna reagáltatni Kovács Ákost, de a sajtósától csak elutasító válasz érkezett: “A jelzett interjúban szereplő pár mondat ki lett ragadva egy hosszas, félórás beszélgetésből. Egy személyes megjegyzés volt tőle, amit felkaptak, ő sem vírus szakértő, sem orvos, hanem előadóművész/ zenész, aki épp egy teltházas nagykoncert után adott egy nagyinterjút egy bulvárlapnak” - indokolta a döntést Kovács Ákos sajtósa.Az egyik első tényellenőrzésünk Szakács László DK-s országgyűlési képviselő parlamenti felszólalásával foglalkozott. Szakács az azonnali kérdések órájában a magas infláció, a forint gyengülése és a dráguló élelmiszerárak miatt kritizálta a miniszterelnököt és kormányát. A tényellenőrzésünkből azonban kiderült, hogy hibás adatokat idézett a felszólalásában.
A pontatlanságával szembesített Szakács különös választ küldött megkeresésünkre, miszerint az Eurostat adatainak teljes körű idézése túlfeszíti az azonnali kérdés műfaji kereteit: „Az azonnali kérdés műfaja nem minden esetben engedi meg - és talán nem is célravezető-, hogy a rendelkezésre álló rövid időben (2 perc kérdés és 1 perc viszontválasz) sorról sorra idézzük fel az Eurostat adatait. A politikai figyelemfelhívás a célja.” - magyarázta.
A nemátalakító műtétek nyugati “őrületét” félrevezető statisztikákkal illusztráló Halász János ugyan nem reagált megkeresésünkre, a Magyar Nemzet azonban egy véleménycikk erejéig foglalkozott cikkünk állításaival. A Beindultak Soros cenzorai című írás szerint “lehet” hogy Halász nyilatkozata “némileg pontatlan, vagy félreérthető volt, de [ez] a lényegen semmit nem változtat”.
Az oldalunk indulása óta sokan küldtek nekünk hamisnak tűnő híreket, kijelentéseket, tippeket és témajavaslatokat. Orbán állítólagos grazi kezelésével kapcsolatban például nagyon sok kérdés érkezett hozzánk, mielőtt elkezdtünk a témával foglalkozni, de olvasói témajavaslat alapján született a fehérorosz kenyérárusról és az Értékközpontú Pszichológusok Munkacsoportjáról szóló cikkünk is, jelenleg pedig több, a koronavírussal kapcsolatos kérdés megválaszolásán dolgozunk. Igyekszünk mielőbb válaszolni a megkeresésekre, és továbbra is várjuk a tippjeiteket!
