Azokat a dolgokat, amelyeket egy háborúban szinte rutinszerűen meg szoktak csinálni az agresszorok, tehát mondjuk elzárják a vizet, a gázt, a villanyt, internetet, különösen ez utóbbit, ezt az oroszok nem tették meg. Gondolom azért, mert nem akarták a polgári lakosságot ellehetetleníteni. Tehát amennyire lehet próbálják kímélni, nekem innen úgy tűnik.
Láncz Tamás, MTVA online igazgató, 2022.04.09.
Rákay Philip, a Megafon-csoport tagja, fideszes médiainfluenszer, 2022.03.25.
Miközben Magyarország és magyar emberek segítenek a háború elől menekülő ukrán állampolgároknak, Zelenszkij ukrán elnök nyíltan beavatkozik a magyar választási kampányba, a baloldali ellenzék mellett!
Budai Gyula, fideszes országgyűlési képviselő, 2022.03.26.
Első hallásra talán nem gondolnánk, hogy ilyen üzeneteket támogat és terjeszt egy EU-és NATO-tagország kormánya. Magyarországon ez azonban bevett gyakorlat az orosz-ukrán háború februári kitörése óta.
Amikor Vlagyimir Putyin lerohanta Ukrajnát, a magyar kormány épp a tavaszi országgyűlési választások kampányhajrájára készült. Orbán Viktor pedig - aki az elmúlt 12 évben arról igyekezett meggyőzni a magyarokat, hogy Oroszoszág nem pusztán megbízható gazdasági partner, hanem Magyarország fontos nemzetközi szövetségese - nehéz helyzetben találta magát.
Magyarország óriási orosz hitelből tervezi fejleszteni a paksi atomerőművet, az ország energiafüggőségét pedig az elmúlt években cseppet sem sikerült csökkenteni. “Ha van orosz gáz, van rezsicsökkentés, ha nincs orosz gáz, nincs rezsicsökkentés” - jelentette ki Orbán Viktor alig néhány héttel a háború kirobbanása előtt, miután Putyinnal tárgyalt Moszkvában.
A magyar kormány számára láthatóan fontos ezeknek a gazdasági kapcsolatoknak a fenntartása, így a háborúval kapcsolatban a semleges, békepárti álláspont hangsúlyozásával párhuzamosan igyekezett az aggresszorként fellépő Oroszországgal a lehető legjobb viszonyt fenntartani.
Ezt a fajta “semlegességet” azonban nemhogy nemzetközi színtéren, de a magyar közönség számára sem könnyű eladni. Ehhez a 12 év alatt szisztematikusan felépített propagandagépezetre kellett Orbánnak támaszkodnia: a közmédiában, kormánypárti sajtótermékekben és Facebook-oldalakon is félrevezető és hamis információkat kezdtek terjeszteni, relativizálva vagy egyenesen tagadva Oroszország felelősségét, inkább az USA-t és a NATO-t vádolva a konfliktus miatt.
A háború kitörését megelőző hetekben a Fideszes véleményvezérek sorra Kreml-barát véleményeket hangoztattak, („Oroszország nem fogja megtámadni Ukrajnát, ezt egy hülye is tudja” - mondta például Bayer Zsolt január 30-án).
Miután Oroszország lerohanta Ukrajnát, többek közt a következő üzenetek jelentek meg:
A háború kitörése a 2022-es országgyűlési választásokat megelőző kampányidőszakának fő tematikáját is meghatározta. 2021 decemberében, az év utolsó kormányinfóján Orbán Viktor még más kampánytémáknak készítette előg a terepet: a magyar miniszterelnök a migráció mellett “az LMBTQ-mozgalmak által javasolt" gyermeknevelést és társadalomfölfogást nevezte meg az európai életet meghatározó legfontosabb kérdésként. A migrációval és az LMBTQ témával kapcsolatban a kormánypárt már korábban is rendszeresen közölt hamis, illetve félrevezető információkat (ezeket például itt és itt), és várható volt, hogy ezekkel a témákkal kapcsolatban a kampányidőszakban további hamis információk fognak terjedni.
Az orosz-ukrán háború azonban gyorsan áttematizálta a kampányt, és a központi kommunikáció fókuszát a migrációs és LMBTQ témákról a nemzetközi geopolitikára és a háborús fenyegetésre irányította. A magyar ellenzékkel szemben megfogalmazott kormányzati üzenetek az oroszpárti és ukránellenes narratívákkal fonódtak össze, ezeket pedig a teljes kormányzati propagandagépezet terjesztette.
A legfontosabb üzenetek az alábbiak voltak:
Orbán Viktor április 3-án, miután pártja újabb kétharmados győzelmet aratott a választásokon, győzelmi beszédében Zelenszkijt is felsorolta a Fidesz ellenfelei között: “Most kellett a legnagyobb túlerővel megküzdeni: a baloldal itthon, a nemzetközi baloldal körös-körül, a brüsszeli bürokraták, a Soros-birodalom minden pénze és szervezete, a nemzetközi fősodratú média, és a végén még az ukrán elnök is.”
A Fidesz üzenetei tehát jelentős átfedést mutatnak a putyini háborús narratívával, amelyek - jelentős mennyiségű közpénzzel megtámogatva - az alábbi csatornákon terjedtek Magyarországon:
A fenti csatornák közül az MTVA közvetlen állami támogatásból működik (2022-ben 130 milliárd forintból gazdálkodhat), a KESMA és a TV2 csoport kiadványai pedig állami hirdetésekből jutnak jelentős bevételhez. Ezeknek a sajtótermékek nyíltan vállalják kormánypárti kötődésüket, nem hirdetik, hogy céljuk volna az elfogulatlan tájékoztatás. Az elmúlt hónapokban többek közt a Direkt36 cikkei és az Öt lecke a valóság felszámolásáról című film mutatta be, hogy a közmédiában hogyan cenzúrázzák a koronavírusról, az orosz-ukrán háborúról vagy az ellenzékről szóló híreket.
A kormánypárti, mainstream médiumok mellett a Megafon Központ indítása azt a célt szolgálta, hogy a jobboldali, kormánypárti üzeneteket a közösségi médiában is nagyobb közönséget érjenek el. A Megafon Központ több mint egymilliárd forintot költött a jobboldali véleményvezérek, influencerek tartalmainak népszerűsítésére.
A Megafon, amely a nagyrészt a Fidesz pártalapítványa által finanszírozott Alapjogokért Központ hatókörében jött létre, állítása szerint nem közpénzből, hanem magánadományokból működik. Egy, a Telexszel szemben indított sajtóperben azonban nemrég jogerősen kimondta a bíróság, hogy - bár a közpénz útja nem átlátható - az újság “valós tényekből levont okszerű következtetésként” írta meg, hogy a Megafonhoz közpénz juthatott.
Ezeka a csatornák az orosz-ukrán háború óta nemcsak a magyar kormánypárti politikusok, elemzők és influencerek kijelentéseit veszik át és hangosítják fel (amelyek gyakran egybevágnak az orosz háborús propagandával), hanem rendszeresen kritika és kommentár nélkül közlik az orosz állam üzeneteit is.
Bár Magyarországon egyes újságírók és civil szervezetek foglalkoztak már tényellenőrzéssel, a mainstream médiában korábban nem létezett kifejezetten erre a tevékenységre fókuszáló, tényellenőrző (fact-checking) szervezet - amíg 2022 januárjában el nem indítottuk a Lakmuszt.
A Lakmusz tényellenőrző szerkesztősége az Európai Bizottság támogatásával működik a Magyar Digitális Média Obszervatórium (HMDO - Hungarian Digital Media Observatory) részeként. A HDMO a francia AFP hírügynökség, az ELTE kutatóiból álló Media Universalis Alapítvány, valamint a 444-et és a Qubitot is kiadó Magyar Jeti Zrt. közös projektje.
A projektünk eredeti célja az volt, hogy egy év alatt 1 millió olvasót érjünk el. A Lakmusz 2022. január 11-i indulása viszont azt mutatta, hogy a magyar közönségnek nagy igénye volt egy kifejezetten tényellenőrzéssel foglalkozó oldalra: a működésünk első hetében 100 ezer olvasót, az első 13 hétben pedig 800 ezer egyéni felhasználót értünk el.
Három hónap alatt 93 cikket publikáltunk. Ebből 40 a közélettel, politikával és a parlamenti választásokkal foglalkozott, 22 az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos dezinformációról, 13 pedig a koronavírussal kapcsolatban terjedő álhírekről szólt. Emellett írtunk cikkeket az LMBTQ közösséggel, az 5G hálózatokkal és a migrációval kapcsolatban terjedő hamis hírekről is, és beszámolunk a dezinformációval kapcsolatos tudományos kutatásokról és konferenciákról is.
A Lakmuszon publikált cikkek közül az alábbiak voltak a legnépszerűbbek az első 13 hétben:
A Lakmusz megjelent a közösségi médiában is:
Bár túlnyomórészt hagyományos, szöveges cikkeket készítettünk, már röviddel az indulásunk után elkezdtünk kísérletezni más formátumokkal is.
A projekt keretében a Lakmuszt kiadó Magyar Jeti Zrt. a francia AFP hírügynökséggel működik együtt.
A választásokat megelőzően a Lakmusz lett az egyik magyar partnere a Who Targets Me projektjének.
A Lakmusz 2022 márciusa óta részt vesz a Reset által szervezett Disinformation Situation Centre nevű együttműködésben.
