Schobert Norbi a Holdon, bevásárlás Nyugat-Európában és az Orosz Hírek – Ilyen volt a Lakmusz novembere

Az év végéhez közeledve foglalkoztunk a svéd bandaháborúkkal, a WHO pandémiaszerződésével, de terítékre került a szuverenitásvédemi törvény és egy szatirikus német TikTok-csatorna is.

Íme, a Top5 novemberi cikkünk:

5. helyezett: Tényleg azért van annyi lövöldözés Svédországban, mert 2015-ben beengedték a menekülteket?

A magyar kormánypárti sajtóban és a svéd NATO-csatlakozás vita kapcsán tett kormányzati nyilatkozatokban gyakran a 2014-2015-ös menekültválságra vezetik vissza a Svédországban jelenleg fennálló helyzetet. Rendőrségi statisztikák, hivatalos jelentések átböngészése, és egy szakértői interjú elkészítése után azonban arra jutottunk, hogy ez félrevezető leegyszerűsítése a helyzetnek:

  • a bandaháborúk ugyan óriási biztonsági problémát jelentenek Svédországnak, és ezek valóban összefüggnek a bevándorlással;
  • a bűncselekményeket azonban főként a másod-harmadgenerációs bevándorlók követik el, mintsem a frissen befogadottak;
  • önmagában a migráció nem magyarázza a bűncselekmények magas számát, a probléma inkább a bevándorlók svéd társadalomba való integrációjával lehet.

Manne Gerell svéd kriminológus a Lakmusznak elmondta, hogy a bandaháború elleni harcban átfogó megoldásra van szükség. Arra például szerinte kevésbé fókuszálnak a svéd politikusok, hogy megelőzzék a fiatalok csatlakozását a bandákhoz. „Pedig arra is figyelni kellene, hogy akik most háromévesek, ne fogjanak majd fegyvert tíz év múlva” – mondta a szakértő.

4. helyezett: Anonim blogként indult, mára nagyüzemben csatornázza az orosz dezinformációt a kormánymédiába

Az Orosz Hírek kritika nélkül közvetíti az orosz propagandát, köztük a betiltott Russia Today anyagait. A kormánysajtó nem bánja: a Magyar Hírlap idén több mint 1500-szor írt külpolitikai cikket a névtelenségbe burkolózó oldal alapján.

Korábban bemutattuk, hogy a kormánypárti médiumok az Orosz Hírekről vették át hamis színben az ENSZ háborús bűnökről szóló jelentését (Oroszország helyett Ukrajna felelősségét hangsúlyozva). A Political Capital kutatása szerint az Orosz Hírek volt a magyarországi kiindulópontja annak a Kreml-párti hamis narratívának is, hogy az ukránok népirtás követtek el az országban élő orosz kisebbség ellen.

Ebben a cikkben pedig annak járunk utána, hogy:

  • hogyan vált az oldal lelkes önkéntesek hobbiprojektjéből teljes munkaidős elfoglaltsággá,
  • kiket lehet beazonosítani az oldal működtetői közül, és
  • milyen típusú hírekkel és módszerekkel vonja magára a hírolvasók figyelmét.

3. helyezett: Nézzük csak, miről szól valójában a WHO „diktatórikus” pandémiaszerződése

Kötelező oltástól, totális megfigyeléstől és nyomkövetőtől tart a Mi Hazánk: a Kossuth téren november elején a „lopakodó diktatúra" ellen tüntettek. A párt nemrég még petíciót is indított, amelyben a WHO „pandémiaszerződése” ellen tiltakoztak.

A petíció állítása szerint a szerződés értelmében a WHO:

  • bármilyen diktatórikus döntést meghozhat,
  • kényszeroltást vezethet be,
  • totális megfigyelési rendszert építhet ki.

Ezek a lehetőségek valóban félelmetesnek tűnhetnek, azonban érdemes megnézni, valójában mit tartalmaz a WHO tervezete, ugyanis ilyen elemek nem találhatók benne. Van benne viszont más, cikkünkben elmagyarázzuk, mi az.

2. helyezett: Schobert Norbi nem hisz a holdra szállásban. Segítünk eloszlatni a kételyeit!

November 10-én Schobert Norbi volt a Frizbi TV-n futó, Beköltözve Hajdú Péterhez című műsor vendége. A majdnem kétórás adás elején Hajdú Péter és Schobert Norbi virslit eszegetve épp a kalóriaszámlálásról beszélgetett, amikor Norbi kijelentette: a kalóriaszámítást “akkora hülyeségnek” tartja, mint a holdra szállást.

Schobert Norbi nem az egyedüli, aki kétségbe vonja az első holdra szállás valódiságát, ma is ez az egyik legelterjedtebb összeesküvés-elmélet a világon. 2021-ben hét európai országban (köztük Magyarországon is) végeztek egy felmérést, a feltett kérdések között szerepelt az is, mit gondolnak az emberek a holdra szállásról. A megkérdezett 7120 ember egynegyede szerint a holdra szállás egy nagy átverés volt.

A holdra szállás-szkeptikusok időről időre visszatérő érveire azonban vannak megalapozott cáfolatok. Cikkünkben ezeket gyűjtöttük össze.

1. helyezett: Nyugat-Európában tényleg olcsóbb vásárolni? A Momentum-kampány 5 állítását ellenőriztük

A Momentum ősszel országos plakátkampányt és honlapot indított, saját megfogalmazása szerint azért, hogy “minél több helyre eljusson az igazság” - elsősorban a magyar gazdasággal és a kormány gazdaságpolitikai lépéseivel kapcsolatban.

A plakátok megjelenésükben a Fidesz 2016-os kampányára hajaznak. Mindegyik plakát tetején a “Tudta?” kérdés szerepel, különféle szövegvariációkkal.

A Momentum kérésünkre részletes választ küldött arról, hogy milyen tényekre és forrásokra alapozták a kampány kijelentéseit. Az alábbiakban ezekkel együtt vizsgáljuk a plakátokon álló mondatokat. Azt találtuk, hogy:

  • A plakátok többségének pontosan visszakövethető, ténybeli alapja van;
  • A nyugat-európai árösszehasonlítás azonban csupán egyes konkrét esetekből kiindulva von le erős politikai kijelentést; és
  • Bár a Momentum 50-nél is több, általuk megszorításnak ítélt intézkedésre küldött példát, a “megszorítás” fogalmát a Fidesz - politikai céljainak megfelelően - máshogy értelmezi.

Amit ajánlunk még:

Utánajártunk annak is, hogyan számolja az áldozatokat és a sebesülteket a Hamász-izraeli háborúban a két szemben álló fél, és hogy a korábbi konfliktusok során utólag mennyire bizonyultak megbízhatónak a tőlük származó adatok.

Megnéztük, hogyan működik az orosz szabályozás, amelyhez gyakran hasonlítják a Fidesz szuverenitásvédelmi terveit. A Meduza nevű orosz lap munkatársa mesélt nekünk arról, hogy mi történt velük, miután “külföldi ügynökök”, majd “nemkívánatos szervezet” lettek.

És utánajártunk annak is, hogy ki az a német férfi, aki a Magyar Nemzet cikke szerint „Magyarországot ideológiai és fizikai szempontból is biztonságosnak tartja”. Rájöttünk, hogy a férfi nem él Magyarországon, ráadásul színész, aki korábban A klinika című sorozatban is játszott, mostanában pedig bevallottan szatirikus-társadalomkritikus tartalmakkal szórakoztat a közösségi médiában.

Egyéb híreink:

Megjelent a beszámoló a harmadik negyedéves munkákról, amelyből kiderül, hogy hány cikket írtunk, milyen témákkal foglalkoztunk és kik voltak az ellenőrzött állítások forrásai.

Hírt adtunk továbbá arról is, hogy álhírek felismerését segítő oldal indult gyerekeknek: a Detekto.hu oldalon az Idea Alapítvány által fejlesztett tananyaggal a hamis információk felismerését, ellenőrzését és értelmezését lehet gyakorolni.

Korábbi toplistáink itt érhetők el.

Fülöp Zsófia
A Szegedi Tudományegyetemen filozófiát, az ELTE-n kommunikációt és esztétikát tanult. Újságírással egyetemi tanulmányai alatt kezdett foglalkozni, majd 2013 és 2022 között a Magyar Narancs újságírójaként dolgozott, ahol főként egészségügyről, szociális ügyekről és marginalizált csoportokról írt. 2018 októbere és 2019 májusa között Brüsszelben volt gyakornok, az Európai Parlament webkommunikációs osztályán cikkeket írt és közösségi médiával foglalkozott, majd visszatért az újságíráshoz. 2022 őszétől az Oxfordi Egyetemen működő Reuters Institute ösztöndíjasaként a magyarországi romák médiareprezentációját és a kisebbségi média lehetőségeit kutatta. A Lakmusz csapatához 2023 májusában csatlakozott.