A politikai legfelsőbb szintjétől a mainstream sajtón át a közösségi médiáig: hazai dezinformáció a választások után

Ahogy a Lakmusz első negyedéves riportjában beszámoltunk róla, a szerkesztőségünk életének első három hónapját két fontos esemény határozta meg: a február végén kirobbant  orosz-ukrán háború, valamint az április elején megtartott magyar parlamenti választások. A választási kampány egyik fő témája a háború lett, a politikai- és háborús dezinformáció pedig egymással összefonódva terjedt különféle csatornákon, a politikai legfelsőbb szintjétől a mainstream sajtón keresztül a közösségi médiáig.

Az áprilisi választás nem hozott számottevő átrendeződést a magyar politikai életben (a Fidesz újabb kétharmaddal nyerte meg a választást, új szereplőként a Momentum és a Mi Hazánk került a parlamentbe), miközben az elhúzódó orosz-ukrán háború hatásait világszerte, mindennapi szinten is érezni. Ezeken a területen töretlenül terjednek a hamis információk, így a Lakmusz második negyedévében ezekkel a témákkal továbbra is kiemelten foglalkoztunk.

Három hónap alatt (április 12- július 11.) 59 cikket publikáltunk, ebből 31 foglalkozott konkrét állítások ellenőrzésével. A tényellenőrzéseink közül 17 az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos dezinformációról szólt, 12 foglalkozott közélettel, politikával és a gazdasággal, 4 pedig egyészségügyi témákról szólt.

Az általunk ellenőrzött információk forrása:

  • 9 esetben volt politikus (3 esetben kormánypárti, 6 esetben ellenzéki állítást ellenőriztünk),
  • 4 esetben volt közéleti szereplő vagy szervezet,
  • 4 esetben volt sajtótermék,
  • 13 esetben pedig a közösségi médiában terjedő, magánembertől vagy ismeretlen forrásból származó információt ellenőriztünk.

Emellett készítettünk olyan anyagokat, amelyek a dezinformációs környezet működését igyekeznek feltárni különböző nézőpontokból: készítettünk gyűjtést hamis információkat terjesztő oldalakról, bemutattunk, hogy különböző mainstream és alternatív platformok hogyan adnak teret a propagandának, interjúkat készítettünk külfödi szakértőkkel és beszámoltunk a dezinfomációval kapcsolatos tudományos kutatásokról.

Túlnyomórészt továbbra is hagyományos, szöveges cikkeket készítünk, de egyre intenzívebben használunk egyéb formátumokat is:

  • 21 vizuális, a közösségi médiára optimalizált információs kártyát készítettünk, amely rövid, könnyen elérhető és megosztható formában foglalja össze a tényellenőrzéseink legfontosabb pontjait.
  • A Science+ program keretében nagyobb hangsúlyt fektettünk az élő beszélgetések és podcastok készítésére, elindítottuk a Lakmusz saját podcast csatornáját. A második negyedévben összesen négy podcast epizódot készítettünk:
  1. Ki győz meg kit? Lehet-e, kell-e vitatkozni az online térben? 
  2. Görgess tovább: ki mit keres és mit talál a TikTokon? 
  3. Kopogtat a deepfake: akkor már a szemünknek se hihetünk? 
  4. Közmédia: leleplezi vagy gyártja a hamis híreket?

A beszélgetéseket élőben közvetítettük Facebookon és Youtube-on, valamint a felvételt közzétettük minden nagyobb podcast felületen is, a legérdekesebb részleteket pedig összefoglaló cikkben közöltük.

A második negyedévünk végén, július 11-én tartottuk a Lakmusz Tanácsadó Testületének első ülését. Az 90 perces online esemény tartalmasan telt, a testületi tagokkal közösen értékeltük a Lakmusz működésének első fél évét, válaszoltunk a munkákkal kapcsolatban felmerült kérdésekre és meglátásokra. A testületi tagok szakmai tapasztalatára építve, közösen gondolkodtunk a jövőbeli terveinkről is: elsősorban arról, hogyan tudjuk a tartalmainkat a már meglévő olvasótáborunkon túl, a dezinformáció szempontjából legérzékenyebb társadalmi csoportokhoz eljuttatni, valamint körüljártuk azt is, hogyan érdemes megszervezni egy önkéntes közösséget, amely segíthet nekünk az online dezinformáció elleni harcban.

A nyári hónapokban két gyakornokot is fogadtunk a Lakmusznál. Orbán Boglárka a középiskolai tanulmányai befejezése után, három hétre csatlakozott hozzánk, elsősorban a podcastjaink készítésében és a TikTok csatornánk elindításában vett részt. Solti Hanna, aki már gazdag újságírói- és podcast készítési gyakorlattal rendelkezik, heti két napot dolgozik velünk, hogy a tényellenőrzés területén is tapasztalatot szerezzen.

Olvasottság

A projektünk eredeti célja az volt, hogy 1 év alatt 1 millió olvasót érjünk el. Röviddel a januári indulásunk után egyértelművé vált, hogy a magyar közönségnek nagy igénye volt egy kifejezetten tényellenőrzéssel foglalkozó oldalra - működésünk első három hónapjában 800 ezer olvasót értünk el, a célként kitűzött 1 milliós számot pedig május közepén léptük át.

A működésünk második negyedévében 460 ezer olvasót értünk el, a legolvasottabb anyagaink a következők voltak:

  1. Több ezren terjesztik, hogy a második világháborúban az ukrán hadsereg szállta meg Magyarországot, de ez nem igaz - 51 ezer olvasó
  2. Itt csekkolhatod, melyik oldalak szoktak hamis híreket terjeszteni a háborúról  - 46 ezer olvasó
  3. Újra vlogol Tomcat, több százezren nézik a háborúról szóló videóit - 28 ezer olvasó
  4. Több mint egy órányi lehetőséget hagyott ki az ellenzék, hogy ingyen reklámozhassa magát a közmédiában - 27 ezer olvasó
  5. Nincsenek adatok, nem számítanak a tények, benyomást kell kelteni - 21 ezer olvasó

A Lakmusz a közösségi médiás tábora is növekszik: 

Facebook - 6844 követő (14%-os növekedés az előző negyedévhez képest)

Instagram - 1431 követő (10%- os növekedés az előző negyedévhez képest)

Twitter - 708 (37%-os növekedés az előző negyedévhez képest)

Hírlevél - 488 feliratkozó - (8%-os növekedés az előző negyedévhez képest

A közösségi médiás felületeink lehetőséget adnak arra, hogy - a weboldalunk olvasottságán túlmutatóan - anyagainkkal több embert érjünk el és növeljük a tartalmainkkal kapcsolatos interakciókat. A negyedévben készült podcastjainkkal és az azokról szóló bejegyzésekkel a különböző közösségi médiás felületeken több mint 300 ezer embert értünk el, és több mint 6 ezer különböző reakciót (megosztást, kedvelést, kommentet) eredményeztek.

Gyakran ismételt kérdések

Az elmúlt hónapokban több olyan témával is foglalkoztunk, amelyek az átlagosnál erőteljesebb negatív reakciót váltottak ki az érintettekből és felerősödtek olyan hangok is, amelyek a tényellenőrzés hasznosságát, létjogosultságát kérdőjelezik meg.

Miután két cikkben rámutattunk, hogyan terjeszti Oroszország háborús narratíváját Toroczkai László, a szélsőjobboldali Mi Hazánk elnöke és Tomcat radikális aktivita, mindketten hosszú videót készítettek a Lakmusz újságíróiról, azt üzenve a követőiknek, hogy elfogult módon, globalista hatalmi érdekek alapján támadjuk őket. Később Schiffer András jelentette ki, hogy a tényellenőrök a “szabadság legnagyobb ellenségei a világon”.

Az érintettek a cikkeinkben leírtakat nem cáfolták, azonban a Lakmusz munkájára vonatkozóan több félrevezető, nem alátámasztott állítást is megfogalmaztak. Ezeknek a megjelenését követően korábban sosem tapasztalt mértékben nőtt meg az újságíróinkat érő online zaklatás mértéke, nyilvános kommentekben és személyes, gyűlölködő üzenetekben egyaránt.

A Lakmusz második negyedéve így a cikkek írása mellett arról is szólt, hogy ezt a szituációt megfelelően kezeljük. Jogász segítségével minden fenyegetés esetében megvizsgáljuk, hogy indokolt-e jogi lépéseket tennünk, írásba foglaltuk a Facebook-oldalunkon alkalmazott moderálási alapelveinket, és a kibővítettük a “Rólunk” leírást a honlapunkon: összegyűjtöttük és megválaszoltuk a munkákkal kapcsolatban megfogalmazott leggyakrabban ismételt kérdéseket. Ezzel igyekszünk segíteni a hamis információkról, az újságírásról, a tényellenőrzésről zajló előremutató vitát.

Szerzők: Zöldi Blanka, főszerkesztő és Erdélyi Péter, lapigazgató

A negyedéves riport angol nyelven itt olvasható.

Lakmusz