Az év első hónapjában írtunk még a 16 éve változatlan összegű családi pótlékról, és a DK-ért rajongó újpesti kamuprofilokról is.

Íme, a TOP5 januári cikkünk:

5. helyezett: Szereted Magyarországot? Beszólnál a lipsiknek? – 15 millió forintot költött decemberben a Megafon saját kurzusának hirdetésére

A karácsonyi ünnepek felé közeledve egyre nehezebb volt úgy végiglapozni a Facebook hírfolyamát, hogy ne kerüljön a szemünk elé legalább egy toborzóvideó a kormánypárti üzeneteket a közösségi médiában felerősítő Megafontól.

A központ – legismertebb arcainak közreműködésével – ugyanis december elején összehangolt kampányt indított, amelyben a jövő „profi jobboldali véleményvezéreit”, illetve „digitális szabadságharcosait” keresik.

Ez a felhívás annyiban tért el az egész évben zajló, folyamatos kampányüzemmódtól, hogy 6 véleményvezér és a Megafon hivatalos oldala

közel 20 fizetett posztban, körülbelül 15 millió forintos összegben népszerűsítette a központ jövő évi kurzusait.

A Magyarországon élő, 18 és 45 év közöttiek körében hirdettek, és összesen 8-10 milliószor jelentek meg a hírfolyamban.

4. helyezett: Így kerül titokban Viagra az elvileg „természetes” potencianövelőkbe

A hatóságok ellenőrzésein rendszeresen fennakadnak veszélyes étrend-kiegészítők. A szexuális teljesítményfokozók piaca az egyik legproblémásabb: orvosi recept nélkül kínálnak termékeket, de ezekben gyakran kockázatos hatóanyagok vannak.

Tavaly novemberben figyelemre méltó megkeresést kapott a Budapest XIV. kerületében működő kormányhivatal népegészségügyi osztálya. Baranya megyei kollégáik próbavásárlást végeztek egy férfiaknak készült potencianövelő készítményből, amelyet a hangzatos Green Snake Forte néven árultak különböző magyar nyelvű internetes webáruházakban. A zselatinkapszula formájában fogyasztható termékről a gyártója azt állította, csak gyógynövényeket tartalmaz.

A próbavásárló kormányhivatal azonban laborvizsgálatot végeztetett a terméken, ez a vizsgálat pedig nagyon más képet mutatott.

Cikksorozatunkban azt mutattuk be, hogy melyek a legjellemzőbb visszaélések, és mire érdemes figyelni a vásárláskor.

3. helyezett: Potencianövelőktől a fogyitablettákig: Így ellenőrizd, hogy biztonságos étrend-kiegészítőt vásárolsz-e

Havonta több ezer, akár több tízezer forintot is elköltenek az emberek különböző étrend-kiegészítőkre, többek közt multivitaminokra, immunerősítő termékekre, gyógynövénykivonatokra, stresszcsökkentő tablettákra, fogyasztó hatású kapszulákra. De keresettek a különféle “szépségfokozó” termékek is, amelyek a reklámok szerint enyhítik a hajhullást, erősítik a körmöt vagy épp feszesítik a bőrt.

Magyarországon több mint 27 ezer étrend-kiegészítő került forgalomba, de az ilyen termékeket piacra dobás előtt nem is ellenőrzik. Részletes vizsgálat szinte csak panasz esetén folyik. Pedig nem ritka, hogy olyan összetevőre bukkannak, ami nem is lehetne a készítményben.

Megjelenhetnek olyan termékek, amelyek

• nem rendelkeznek azzal a hatással, amivel a reklámok kecsegtetnek,
• vagy, ami még problémásabb: nem a feltétlenül azt és olyan mennyiségben tartalmazzák, amit a címkén állítanak róluk.

2. helyezett: Valóban a szocialisták emelték utoljára a családi pótlék összegét, az Orbán-kormány inkább adókedvezményt és hitelt ad

A családi pótlék emelése kedvelt témája az ellenzéknek, előszeretettel dörgölik is a kormány orra alá, hogy 16 éve nem emelkedett az összege.

A Magyar Államkincstár (MÁK) honlapja szerint a családi pótlék összege 2009. január elseje óta változatlan. Valójában már egy évvel korábban (a második Gyurcsány-kormány idején), 2008. január 1-jétől emelték az összeget a jelenleg is érvényben lévő szintre: egy gyermek esetén havi 12200 forintra.

A hosszú ideje változatlan összegű családi pótlék - az árak drágulása miatt - mára rengeteget vesztett az értékéből:

2022-re a családi pótlék egy családra jutó átlagos összege már csak 2,36%-a volt a bruttó átlagbérnek.

A kormány a munkaalapú társadalomban és családpolitikában hisz, és abban, hogy a családtámogatásokat is a jövedelemhez kell kötni. Ezzel indokolják azt, miért nem emelik fel a családi pótlék összegét. Cikkünkben annak jártunk utána, hogy valóban működik-e mindez?

1. helyezett: Tényleg bevándorlókat költöztetnének Hollandiában a gazdáktól elvett földekre?

Jeszenszky Zsolt jobboldali véleményvezér a Kontextus Youtube-csatornáján futó, A valóság ezer darabja című műsorában jelentkezett egy tényfeltárónak szánt videóval a 2019 óta tartó holland gazdatüntetések hátteréről. A videóban olyan erős állításokat tesz, hogy

• Mark Rutte korábbi holland miniszterelnök egy több évvel ezelőtti tüntetésen “éles fegyverrel lövetett” a tüntető holland gazdákra,
• vagy hogy a holland kormány a gazdáktól megszerzett termőföldek helyére “új lakónegyedeket tervez, hogy a fejetlen bevándorlás-politikája eredményeként kialakult súlyos lakásválságot így kezelje.”

Ellenőriztük, milyen tények állnak Jeszenszky kijelentései mögött, és arra jutottunk, hogy:

• egy 2022. júliusi hollandiai gazdatüntetésen egy rendőr valóban lövéseket adott le egy traktorra, ez azonban egyedi eset volt, rendőri túlkapás, amely után vizsgálat indult, és azóta az érintett rendőrt bírósági eljárásban el is ítélték annak a lehetőségét,
• a második állítás a termőföldek helyére épített bevándorló-lakónegyedekről pedig nem más, mint egy összeesküvés-elmélet.

Amit ajánlunk még:

Januárban megvizsgáltuk azokat a kamuprofilokat is, amelyek a DK-ért rajonganak Újpesten: a ők azok, akik a helyi Facebook-csoportokban az ellenzéki kerület vezetését támogatják, a kutyapártos kihívóról viszont lejárató cikkeket osztogatnak. Cikkünkben elmagyarázzuk, hogy az AI-gyanús képek és koordinált viselkedésük hogyan buktatja le őket.

Összeszámoltuk továbbá azt is, hogy a Megafon egy hét alatt mennyi pénzt költött el arra a Facebookon, hogy a német kormányt és a „globalistákat” lejárassa: hét videót tettek közzé a témában, és 10,5-11 millió forintot költöttek rájuk.

Megnéztük a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál (BIDF) egyik nyitófilmjét, az Amíg még nézhetjük című indiai dokumentumfilmet is. Ennek kapcsán arról gondolkodtunk, hogy mit kockáztat egy újságíró, aki harcba száll a mindent elárasztó kormánypropagandával; és van-e értelme küzdeni a dezinformáció ellen egy végletekig megosztott társadalomban?

Korábbi toplistáink itt érhetők el.