5. helyezett: Így terjedt el, hogy Gázában csak megjátsszák a halált
Háborús konfliktus idején a hamis és félrevezető tartalmak gyakran elözönlik a tájékozódási felületeket. Ennek nemcsak az az oka, hogy a háborút és a háborús kommunikációt alapvetően nagymértékű bizonytalanság (a “háború köde”) jellemzi, hanem az is, hogy a konfliktusban álló felek saját érdekeik mentén kommunikálnak, információs fronton is háborút vívnak egymással - és gyakran szándékosan terjesztenek hamis tartalmakat.
Az október 7-e óta tartó Hamász-izraeli háborúban nagy mennyiségben, “Pallywood” címszóval válnak virálissá olyan hamis, félrevezető tartalmak, amelyek azt sugallják, hogy a Gázában élő civilek valójában nem áldozatok, csak megjátsszák halálukat vagy meghamisítják sérüléseiket.
Cikkünkben azt mutatjuk be, hogyan terjedt el - évekkel a jelenlegi konfliktus kirobbanása előtt - a Pallywood-elmélet, és konkrét példákon keresztül vesszük sorra, milyen típusú hamis információk terjednek ezzel a címszóval.
4. helyezett: Hamisan reklámozza az új nemzeti konzultáció, hogy „Brüsszel” el akarja törölni a magyar kormány kedvenc intézkedéseit
A legújabb nemzeti konzultáció és Facebook-hirdetések tömegei is azzal riogatnak, hogy az Európai Unió megszüntetné a rezsicsökkentést, a kamatstopot és az extraprofitadót – csakhogy ez nem igaz, derül ki cikkünkből.
A jelenleg futó konzultáció 11 állításról kéri ki az emberek véleményét. Az állítások kivétel nélkül “Brüsszel”-re vonatkoznak, az Európai Bizottság alelnöke szerint azonban hazugságokat tartalmaznak.
Cikkünkben a nemzeti konzultáció első három állításával foglalkozunk részletesen, vagyis ezekkel:
Alaposan megvizsgáltuk az állításokat és arra jutottunk, hogy az igaz ugyan, hogy mindhárom intézkedéssel kapcsolatban fogalmaztak már meg kritikákat uniós szinten, de a vonatkozó uniós ajánlások nem kötelezőek, és azokat a magyar kormány is jóváhagyta.
3. helyezett: A kutatókat is meglepte, milyen sok magyar gondolja, hogy nem létezik objektív valóság
Négyből három magyar erősen szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy tényszerű tudásra tehet szert a mai információs környezetben - derült ki a Political Capital nemrég publikált kutatásából.
Podcastunkban a valóság és a tények megismerhetőségéről, az összeesküvés-elméletek ellentmondásairól, a posztmodern politikai propaganda hatásairól és kínai spindoctorokról is beszélgettünk vendégeinkkel: Krekó Péterrel, a Political Capital igazgatójával és Molnár Csaba kutatásvezetővel.
2. helyezett: „Fejbe csapjuk, aki hülyeségeket mond” – Így trollkodja szét a magyar NAFO az orosz propagandát
A NAFO (North Atlantic Fella Organization) egy önkéntesekből álló nemzetközi mozgalom és nemzetközi mémhadsereg, amely Ukrajna orosz inváziója után alakult a Twitteren. A Shiba Inu profilképes “felláikkal” leginkább azok találkozhattak, akik a közösségi platformokon - különösen a Twitteren/X-en - is követték az utóbbi másfél évben az oroszok ukrajnai háborújának eseményeit.
A mémkutyás mozgalom tavaly májusban terjedt el a Twitteren, miután Kamil Dyszewski lengyel művész és “Twitter mémszter” kitalálta a harcos “doge” karaktert. Különösebb célja akkor még nem volt vele: az alkotó a Vice-nak elmondta, hogy unaloműzésből kezdett kutyafejű-embertestű lényeket gyártani, majd rátette őket különböző háborús képekre.
Tavaly októberben a nemzetközi hálózaton belül egy magyar “különítmény” is alakult NAFO Hungary néven. A közösséghez jelenleg 40-45 felhasználó kapcsolódik, akik közül sokan még sosem találkoztak személyesen, online viszont napi szinten egyeztetnek.
A Lakmusz videójában megszólaló magyar NAFO aktivisták többek között arról beszélgettünk, hogy:
1. helyezett: Tíz állítás, amelyekre jó, ha van mit mondanod a családi ebédlőasztalnál
Az ünnepi ebédlőasztalnál sokféle világnézetű, gondolkodású családtag vagy barát összejöhet, akik ráadásul lehet, hogy teljesen különböző forrásokból tájékozódnak a mindannyiunkat érintő közéleti kérdésekről. Esetleg nem is tájékozódnak, csak az autóban ülve éri őket valamelyik rádióadó hírblokkja, vagy a villamos ablakából kibámulva akad meg a szemük valamilyen óriásplakáton reklámozott politikai szlogenen.
Az ünnepi időszakban sokan inkább igyekeznek kerülni a közéleti témákat, gyakran épp azért, mert meg akarják kímélni magukat a parttalan vitáktól. Arra az esetre, ha mégis ilyen irányt venne a beszélgetés, év végi cikkünkkel szerettünk volna némi muníciót adni: hogy megosztó témákról is tudjunk beszélgetni, és úgy érezhessük, hogy ha nem is meggyőzni, legalább elgondolkodtatni sikerült a beszélgetőtársunkat.
Tíz témát gyűjtöttünk össze, amelyek könnyen szóba jöhetnek bármilyen összejövetelen az ünnepi időszakban, és összeszedtük, mit írtunk róluk 2023-ban a Lakmuszon.
Decemberben több cikkben és több szempontból is foglalkoztunk a szuverenitásvédelmi törvénnyel. Összevetettük például a magyar törvénytervezet szövegét az orosz külföldiügynök-törvénnyel, és számos hasonlóságot találtunk. Emellett megnéztük azt is, hogy a magyar törvénytervezet indoklásában említett uniós példák (az INGE és ING2 bizottság, valamint az uniós „külföldiügynök-törvényként” emlegetett szabályozás) miről szólnak.
Elolvastuk továbbá az Európai Külügyi Szolgálat (EEAS) egy ősszel megjelent tanulmányát is, amely azt elemezte, hogy milyen módszerekkel és eszközökkel támadják az online térben az LMBTQ-közösséget. A jelentés 31 példát elemez, és kiderül belőle, hogy ezek több mint fele orosz beavatkozáshoz köthető.
A szuverenitásvédelmi törvény elfogadása után több független szerkesztőség, köztük a Lakmusz is közös közleményben hangsúlyozta, hogy
„A nemzeti szuverenitás védelméről címet viselő törvény nem részleteiben korrigálandó, hanem alapjaiban elvetendő. Nem szolgálja a társadalom információs biztonságát, éppen ellenkezőleg: a szabad médiát és általában a demokratikus vitákat fenyegeti, célja ezek ellehetetlenítése.”
A Lakmusz csatlakozott a European Fact-Checking Standards Network (EFCSN) közösségéhez, amelynek Európában több mint 30, tényellenőrzéssel foglalkozó szervezet a tagja. A hálózathoz olyan szervezetek csatlakozhatnak, akik vállalják, hogy munkájuk során betartják az EFCSN által megfogalmazott szakmai, etikai és módszertani szabályokat. Az EFCSN úgy ítélte meg, hogy a Lakmusz működése megfelel ezeknek.
Korábbi toplistáink itt érhetők el.
