Hát nem dühítő, hogy már nyugaton is olcsóbb a bevásárlás? Mit erőltetne ránk „Brüsszel”, és mit tartogat a WHO pandémiaszerződése? Tényleg lábon lőttük magunkat a szankciókkal? Válogatás 2023 legnépszerűbb, félrevezető narratíváiból - és pár egyszerű tény, amivel válaszolhatsz rájuk.

Fülöp Zsófia - Neuberger Eszter

Az ünnepi ebédlőasztalnál sokféle világnézetű, gondolkodású családtag vagy barát összejöhet, akik ráadásul lehet, hogy teljesen különböző forrásokból tájékozódnak a mindannyiunkat érintő közéleti kérdésekről. Esetleg nem is tájékozódnak, csak az autóban ülve éri őket valamelyik rádióadó hírblokkja, vagy a villamos ablakából kibámulva akad meg a szemük valamilyen óriásplakáton reklámozott politikai szlogenen.

Az ünnepi időszakban sokan inkább igyekeznek kerülni a közéleti témákat, gyakran épp azért, mert meg akarják kímélni magukat a parttalan vitáktól. Arra az esetre, ha mégis ilyen irányt venne a beszélgetés, szeretnénk némi muníciót adni: hogy megosztó témákról is tudjunk beszélgetni, és úgy érezhessük, hogy ha nem is meggyőzni, legalább elgondolkodtatni sikerült a beszélgetőtársunkat. A következő tíz téma könnyen szóba jöhet bármilyen összejövetelen az ünnepi időszakban, mi pedig összeszedtük, mit írtunk róluk idén a Lakmuszon.

Fotó: Carlos Tischler/Eyepix/NurPhoto via AFP

1. Már Nyugat-Európában is olcsóbb a bevásárlás, mint Magyarországon.

Az tény, hogy Magyarország egy éven keresztül toronymagasan vezette az inflációs listát az Európai Unióban: 2022 novembere és 2023 októbere között a hivatalos statisztikai adatok alapján minden hónapban Magyarországon volt a legmagasabb az infláció (2023 novemberére 7,7%-ot ért el, amely egy hajszállal alacsonyabb adat, mint a cseheknél mért 8%).

A folyamatosan, és egyes termékcsoportok esetében drasztikusan emelkedő árakat mindenki a saját bőrén tapasztalhatta. Ebben a helyzetben érthető reakció azon mérgelődni, hogy Magyarországon már egy tégely vaj is többe kerül, mint a jellemzően drágább Nyugaton, és még sorolhatnánk az egyedi példákat és élményeket. Az ilyen összehasonlításokat érdemes azért óvatosan kezelnünk - például az olyan homályos és leegyszerűsítő állítást, mint amely a Momentum plakátkampányában szerepelt arról, hogy "Nyugaton olcsóbb a bevásárlás".

A Momentum őszi plakátkampányának 5 állítását ellenőrző cikkünkben egy közgazdász segítségével magyaráztuk el, hogy - az egyedi példák felsorolásán túl - milyen módszerrel lenne értelme egy ilyen összehasonlításnak:

• Először is össze kell állítanunk egy fogyasztói kosarat, amelyben ugyanazon termékek árait hasonlítjuk össze. Ennek a kosárnak az összeállítása történhet saját gyűjtés vagy hivatalos statisztikák alapján is.
• Meg kell adnunk a pontos időtartamot, amikor az összehasonlítást végezzük.
• Ahogy azt is meg kell jelölnünk, hogy pontosan mely országok árait hasonlítjuk össze a magyar árakkal.
• Ráadásul korrigálni kell az árakat a jövedelmi adatokkal, hiszen az számít, hogy az átlagjövedelem hány százalékát viszi el a bevásárlás.
• Ezért a végeredményt célszerű százalékban megadni.

Hasonló módszert alkalmaztunk akkor is, amikor Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter azon állítását ellenőriztük, miszerint több országban is többe kerül az üzemanyag, mint Magyarországon. A hivatalos statisztikák átböngészése után kiderült, hogy a miniszter kijelentése nem fedi teljes mértékben a valóságot.

2. A koronavírus elleni védőoltások tömeges halálozáshoz vezettek, a világ minden országában, ahol oltottak, megnövekedett a többlethalálozás.

Bár a Covid-járvány mára már sokkal kevesebb problémát okoz az életünkben, mint 1-2 évvel ezelőtt, a koronavírushoz hasonlóan az oltásellenesség is velünk maradt. A témában a legtöbb munkát szerkesztőségünknek idén két film adta. A nyáron megjelent Gődény György-féle Covid-filmben azt állították például, hogy kimutatható kapcsolat van a COVID-oltás és a többlethalálozás között.

Valójában azonban az Eurostat adataiból kiderül, hogy

a többlethalálozás Európában akkor volt a csúcson (2020 novemberében), amikor COVID-oltás még rendelkezésre sem állt.

Egy másik pszeudo-dokumentumfilm, az amerikai Died Suddenly (Hirtelen halál) szerint pedig „A koronavírus elleni védőoltások tömeges halálozáshoz vezetnek, és ez ráadásul tervezetten, a „globális elit” akaratából és jóváhagyásával történik.” Azonban ezt az állítást sem támasztja alá semmilyen tudományos tény. Az amerikai és az európai gyógyszerügynökségek által is elfogadott klinikai vizsgálatok bizonyítják, hogy a Covid-vakcinák biztonságosak és hatékonyak védelmet nyújtanak a súlyos megbetegedés ellen - írtuk a Mi Hazánk egyik országgyűlési képviselőjét, Dúró Dórát is megszólaltató filmről.

Fotó: Vajda János/MTI

3. A WHO diktatórikus pandémiaszerződést kíván bevezetni.

Ez az állítás a másik nagy, Coviddal kapcsolatos téma, mely könnyen előkerülhet akár privát beszélgetésekben is.

A kijelentés Gődényék filmjében is megjelenik, de bőven foglalkoztak vele a közösségi médiában vagy a parlamentben, a Mi Hazánk szélsőjobboldali párt politikusai is. Azt állítják, hogy a WHO:

• előírná a tagállamoknak, hogyan védekezzenek a járványok ellen,
• kötelező oltást vezetne be,
• és arra kötelezné a kormányokat, hogy jelentsék a szervezet megoldási javaslatait megkérdőjelező állampolgárokat és lépjenek fel ellenük,

Több cikkben is megvizsgáltuk, mit tartalmaznak a készülő pandémiaszerződés szövegváltozatai, de fenti, félelmetesnek tűnő terveknek

semmi nyoma nem található a szövegekben.

4. A migránsbűnözés létezik, elég csak megnézni az emberölés miatt elfogatóparanccsal körözöttek listáját. A nagy többségük külföldi.

A Mi Hazánk-közeli Magyar Jelen hozakodott elő ezzel az érvvel idén szeptemberben, miután vetett egy pillantást a rendőrség hivatalos oldalán található elfogatóparancs alapján körözött személyek nyilvántartására.

Csakhogy ez a lista nem mutatja meg, hogy valójában milyen arányban vannak külföldiek az emberölést elkövetők között. Az elfogatóparanccsal körözött személyek nyilvántartásában azok a gyanúsítottak, vádlottak vagy elítéltek szerepelnek, akiket éppen keresnek a hatóságok. Az azonban, hogy a külföldiek itt felülreprezentáltak, nem azt jelenti, hogy az emberölés elkövetői között is ilyen magas az arányuk. Nem minden elkövető ellen adnak ki elfogatóparancsot, akit pedig elfognak, az kikerül a nyilvános körözési listából.

Ráadásul megkaptuk a Belügyminisztériumtól az emberölés elkövetőinek részletes állampolgársági adatait, amelyből kiderült, hogy a magyarországi emberölések 95 százalékát magyar állampolgárok követik el.

Idén több olyan félretájékoztatásra alkalmas tartalommal találkoztunk is, amelyek a bevándorlókat veszélyesnek tartják, és azt az üzenetet közvetítik, hogy az Európába érkező menekültek rontják a közbiztonságot, és növelik a bűncselekmények számát. Magyar politikusok például a svéd és a francia migrációs helyzettel kapcsolatban tettek olyan állításokat, amelyek beleillenek a kormány bevándorlásellenes retorikájába, és van is némi valóságalapjuk, de csúsztatásokon vagy hamis következtetéseken alapulnak.

5. Brüsszel miatt nincs pénz a tanárok fizetésemelésére.

Ez volt az elmúlt év egyik kormányzati mantrája oktatásügyben, de az állítás csak részben igaz.

A magyar kormány 800 milliárd forintot fordítana a pedagógusok régóta beígért béremelésére, amit nagyrészt valóban uniós pénzből finanszíroznának, a pénzt az EFOP+ keretében igényelte a kormány. Ezt az igényt tavaly decemberben el is fogadta az Európai Bizottság, de feltételeket támasztott a kifizetések megindításához. Májusban átbogarásztuk az elérhető hivatalos dokumentumokat, és arra jutottunk, hogy az EFOP+ operatív program, és benne a tanárbér-emelés uniós finanszírozásnak feltétele:

• a bírói függetlenséggel kapcsolatos problémák megoldása;
• illetve az, hogy a kormány megfelelő oktatási stratégiát fogadjon el, és hogy törvénybe foglalja a tanári fizetések emelésének kereteit.

Ennyiben tehát valóban “Brüsszelen” múlik a tanárok béremelése. A magyar államnak azonban nem csak uniós pénzből lenne lehetősége erre költenie. Valójában nem megszokott, hogy európai uniós kohéziós alapokból bérjellegű kiadásokat fedezhessenek a tagállami kormányok.

Friss fejlemény: arra hivatkozva, hogy Magyarország az igazságügyi reformmal kapcsolatos elvárásokat teljesítette, az Európai Bizottság alig több mint egy hete, december 13-án döntött 10,2 milliárd eurót, forintba átszámolva nagyjából 3900 milliárd forint feloldásáról a Magyarország elől összesen elzárt 30 milliárd eurós uniós forrásból. Elvileg ebben benne van a tanárok béremelésére szánt pénz is, ez azonban csak azután érkezhet meg, hogy a kormány már legalább annak törvénybe iktatásával elindította a béremelést. Egyelőre azonban, ahogyan azt a hvg.hu megírta, olyan mértékű béremelésnek, amekkorát az uniós pénz megérkezése esetén ígért a kormány, a 2024-es költségvetésben még nem látni nyomát.

Fotó: Németh Dániel

6. Nincs semmilyen tanárhiány, az illetékes államtitkár azt mondta, még jobban is állunk tanár-diák arányban, mint az uniós átlag.

Az igaz, hogy a tanár-diák arány Magyarországon nemzetközi viszonylatban alacsony és hosszú távon csökken. Azonban ez az adat nem feltétlenül jelenti azt, hogy nincsen pedagógushiány - derül ki ebből a szeptemberi cikkünkből.

Az alacsony tanár-diák arány jelentheti azt is, hogy a közoktatási rendszer nem megfelelően gazdálkodik az erőforrásokkal. Az Európai Bizottság 2020-as jelentése szerint a tanulói létszám csökkenését nem követte az iskolák számának csökkenése, ezért magas a kihasználatlan iskolai férőhelyek aránya, ami lehúzza a tanár-diák arányt.

Ha elszakadunk a tanár-diák aránytól, akkor könnyen lehet olyan statisztikai mutatókat találni, amelyek inkább megerősítik az elmúlt években súlyosbodó tanárhiányról szóló beszámolókat.

• Az oktatási szektorban határozottan emelkedő trendet mutat az üres, betöltetlen álláshelyek száma, igaz, ebben nem pedagógus állások is lehetnek.
• Míg 2014-ben a tartósan távollévő tanárok közel 90 százaléka helyett alkalmaztak helyettest az iskolák, 2019-re ez az arány 50 százalék közelébe esett.
• 2016 után minden iskolatípusban megugrott a szakos képesítés nélkül tanítók aránya.

Fotó: Kisbenedek Attila/AFP

7. A magyarok 97 százaléka nemet mondott a szankciókra.

Ezzel a mondattal volt teleplakátolva Magyarország 2023 első hónapjaiban, nem csoda, ha sokak fejében megragadt. Pedig nem igaz.

Valójában nem a teljes lakosság, hanem az Oroszországgal szembeni háborús szankciókról szóló, manipulatív kérdésekkel megtűzdelt nemzeti konzultációt kitöltők 97 százaléka “mondott nemet a szankciókra”, azaz válaszolt nemmel a konzultáció kérdéseire a kormány hivatalos tájékoztatása szerint. Ez pedig a “magyarok”, vagyis az összes választókorú állampolgár 16,5 százaléka, nagyjából minden hatodik választó - vezettük le ebben a cikkünkben.

Később közérdekű adatigényléssel azt is kiderítettük, hogy a kormány legalább 5 milliárd forintot költött el ennek a csúsztatásnak a hirdetésére és a háború árán sajnálkozó kampányára a kormányzati kommunikációs megrendelések piacán lényegében monopolhelyzetben lévő Balásy Gyula két cégénél.

8. A szankciók nem működnek: az orosz gazdaság él és virul, Európában meg tombol az infláció.

A kormánypárti médiában és a közösségi médiában is gyakran találkozhattok olyan tartalmakkal, amelyek ezt a narratívát erősítik, azt sugallva, vagy sokszor egyértelműen kimondva, hogy jól teszi az Orbán-kormány, hogy kifarol az Ukrajnát segíteni, Oroszországot gyengíteni próbáló európai uniós kezdeményezésekből. Csakhogy ez az érvelés több sebből vérzik.

Korábban részletesen írtunk róla, hogy a kritizált szankciókat a magyar kormány is megszavazta, az inflációért pedig csak részben tehető felelőssé a háború és az Oroszországra kivetett szankciók. Az árak ugyanis már jóval a háború kezdete előtt emelkedni kezdtek.

Ráadásul megbízható adatok hiányában nagyon nehéz pontos képet kapni arról, hogy az orosz gazdaságot valójában mennyire rázták meg az Ukrajna ellen indított háború miatt vele szemben kivetett szankciók. A Kremlnek érdekében áll, hogy azt kommunikálja: semennyire.

Erről azután írtunk, hogy a TikTokon, a kormánypárti sajtó hathatós segítségével látványosan felfutott egy csatorna, ahol a tartalomkészítő fiatal családanya szórakoztató vásárolgatós-városnézős videóival gúnyolja ezeket a szankciókat. A Moszkvában élő nő legnézettebb videóiban cinikus mosollyal mutogat olyan nyugati márkákat, amelyek elvileg már kivonultak Oroszországból. Bár úgy tűnhet, nem feltétlenül a nyugati cégek képmutatásáról van szó. Valójában az orosz törvényi szabályozás tette lehetővé a kereskedőknek, hogy megkerüljék a nyugati márkatermékek engedély nélküli, párhuzamos importjának tilalmát.

Mióta a platform törölte a csatornát, a kormánypárti média kedvenc moszkvai tiktokkere új csatornán jelentkezik a régi üzenettel.

Fotó: Kisbenedek Attila/AFP

9. Brüsszel el akarja törölni a rezsicsökkentést, a kamatstopot és az extraprofitadót.

A nemzeti konzultáció első három állítása a kormány komoly hagyományokkal bíró EU-ellenes retorikájának fontos eleme. Csakhogy ebben a formában nem igazak.

Bár mindhárom intézkedéssel kapcsolatban fogalmaztak már meg kritikákat uniós szinten, ezek csupán országspecifikus ajánlások, tehát szó sincs arról, hogy „Brüsszel” egy nemzeti kormány feje fölött átnyúlva hozna ezekben a témákban kötelező jellegű döntéseket. Ebben a cikkben részletesen elmagyaráztuk, hogy működik ez a rendszer:

• Bár az országspecifikus ajánlások tervezetét az Európai Bizottság munkatársai készítik, az ajánlások kiadásáról a tagállamok közösen döntenek. A konzultáció állításai tehát olyan ajánlásokra vonatkoznak, amelyeket - ha nem is értett velük egyet - a magyar kormány is jóváhagyott és elfogadott.
• Ráadásul az országspecifikus ajánlások csak javaslatok, végrehajtásuk nem kötelező, és nem jár semmiféle szankcióval, ha egy tagország úgy dönt, nem kíván eleget tenni a benne foglaltaknak.

10. A szuverenitás-védelmi törvény az orosz külföldiügynök-törvény mintájára készült.

A kormánypárt „szuverenitás-védelmi terveit” még a törvényjavaslat megjelenése előtt elkezdték a közbeszédben az orosz külföldiügynök-törvényhez hasonlítani. Ez a törvénytervezet pontos szövegének hiányában még korai volt, ám utólag mégsem bizonyult alaptalannak.

A két törvényt összehasonlítva ugyanis valóban az látszik, hogy bár a 2017-es, később visszavont civil törvénnyel ellentétben egyértelmű szövegszerű egyezést az orosz és a magyar törvények között nem lehet kimutatni, az orosz külföldiügynök-törvény és a magyar szuverenitás-védelmi törvény szellemiségükben mindenképp hasonlítanak egymásra:

• A külföldi támogatásból (is) működő szervezeteket, akik a hazai közéletben valamilyen módon részt vesznek, mindkettő kockázatnak bélyegzi, és különböző mértékben, de bünteti.
• Az erre felhatalmazott állami szerv pedig saját hatáskörében, lényegében önkényesen bélyegezhet meg egyes szereplőket: Oroszországban azt döntheti el, hogy ki a külföldi ügynök, Magyarországon pedig azt, hogy ki ellen indít vizsgálatot az ország szuverenitásának vélelmezett veszélyeztetése miatt.

Ugyanakkor az ehhez használt eszközök csak részben hasonlítanak, az orosz törvény, illetve a magyar törvénytervezet belső logikája pedig szintén lényeges különbségeket mutat. Ebben a cikkben fejtettük ki részletesen, hogy milyeneket.

Címlapon: Családi karácsonyi vacsora Spanyolországban. Fotó: Angeline Desdevises / Hans Lucas via AFP