5. helyezett: Nyolc téma, amivel jó, ha képben vagy, mielőtt megnézed a miniszterelnöki évértékelőt
Február 17-én tartotta Orbán Viktor hagyományos évértékelő beszédét a Várkert Bazárban. Ez volt a miniszterelnök első nyilvános szereplése Novák Katalin köztársasági elnök lemondását követően, akiről a 444 írta meg, hogy 2023 áprilisában kegyelmet adott a bicskei gyermekotthon pedofil exigazgatóját fedező bűntársnak, K. Endrének.
Az évértékelő előtt egy összegző cikkben olyan témákat szedtünk össze, amelyek az elmúlt egy évben meghatározták a kormányzati kommunikációt, és amelyekről azt gondoltuk, hogy a kegyelmi ügy mellett nagy valószínűséggel előkerülnek majd a miniszterelnök beszédében.
Ezek voltak
4. helyezett: Ezer sebből vérzik a kormánypárti mantra a „következmények nélküli baloldalról” és a hibáik miatt azonnal lemondó fideszeskről
Novák Katalin lemondása után a Megafon influenszerei és fideszes politikusok egyfolytában azt harsogták, hogy
„a jobboldalon a hibáknak is van következménye, a baloldalon a bűnöknek sincs”.
Ez a megfogalmazás először a Fidesz-frakcióvezető Kocsis Máté Facebook-oldalán, közvetlenül Novák lemondása után jelent meg, később a Kossuth Rádióban is megismételte, majd a Fidesz hivatalos oldala is átvette. Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet elemzője és Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ vezetője is hasonló következtetésekre jutott.
Kocsis Máté szavai mögé a Megafon digitális „influenszerei” is beálltak, akiknek a témában készült videóira az átláthatatlan finanszírozási háttérrel működő cég február 11 óta a cikk írásának idejéig összesen körülbelül 7 millió forintot költött.
Megvizsgáltuk, hogy mi igaz ebből az üzenetből, és arra jutottunk, hogy:
3. helyezett: Így szállt bele a kormánypropaganda Magyar Péterbe
A 444 által kirobbantott kegyelmi botrány csúcsán - Novák Katalin és Varga Judit lemondását követően - szombat este rakta ki Magyar Péter az első kritikus hangú posztját. Ebben arról írt, hogy nem akar
“olyan rendszer részese lenni, amelyben az igazi felelősök nők szoknyája mögé bújnak, ahol Tónik, Ádámok és Barbarák vígan röhöghetnek a markukba,”
és lemond a két állami vállalatban viselt pozíciójáról.
A nagy visszhangot kiváltó bejegyzés másnapján Magyar arról is posztolt, hogy fel van rá készülve, hogy a döntése miatt támadni kezdi majd a “propagandagépezet”. Magyarnak igaza lett, a kampány hamarosan el is kezdődött.
Cikkünkben összeszedtük, hogy mi történt
A Megafon által fizetett “influenszerek” a kegyelmi botrány kellős közepén főként azzal voltak elfoglalva, hogy több millió forintos hirdetésekben próbáltak pozitív fideszes üzenetet kreálni a lemondásokból. Bohár Dániel volt az első, aki Magyar Péterrel is elkezdett foglalkozni.
2. helyezett: 5 nagy mondás Orbán évértékelőjéből, ami nem teljesen felel meg a valóságnak
Az évértékelő előtt összeszedtük azokat a témákat, amelyek az elmúlt évben meghatározták a kormányzati kommunikációt; ebben a cikkünkben pedig megvizsgáltunk öt olyan állítást, amely szóba került Orbán beszédében, és nem fedi a valóságot.
Megnéztük, hogy miket mondott az alábbi témákról Orbán Viktor, és mit mondanak az adatok és tények:
1. helyezett: Orbán 4 csúsztatása a kegyelmi ügyről
Orbán Viktor február 23-án pénteken a Kossuth Rádióban beszélt a gyermekvédelmi rendszer hiányosságairól, a kegyelmi ügyről és Novák Katalin köztársasági elnök lemondásáról.
Cikkünkben összegyűjtöttünk a rövid interjúban elhangzott csúsztatásokat, amelyek az alábbi témákat érintették:
Írtunk a kormány által „történelmi léptékűnek” nevezett tanári béremelésről, és arról, hogy miért történhetett, hogy a pedagógusok a januári bérpapírjakon nagyon más számokkal találkozhattak, mint amit a kormányzati sikerkommunikációból hallani lehetett. Ráadásul az általunk megszerzett dokumentumokból az is kiderült, hogy miközben a kormány szerint „Brüsszel” akadályozta a tanárok béremelését, az Európai Bizottság kifejezetten támogatta, hogy a tanárok EU-s pénzből kapjanak fizetésemelést.
És ha már Európai Unió, azt is megnéztük, hogy milyen elvárásokat kellene még teljesítenie a magyar kormánynak ahhoz, hogy időben hozzáférhessünk a “nekünk járó” uniós forrásokhoz.
Az orosz-ukrán háború második évfordulójára összeszedtük a Kreml öt legvadabb dezinformációs módszerét. Majd azzal is foglalkoztunk, hogy milyen konteókkal igyekeznek összezavarni Taylor Swift rajongóit.
Elindult a Political Capital, a Mérték Médiaelemző Műhely és a Lakmusz közös választási hirdetésfigyelő oldala, ahol nyomon követjük, elemezzük és ellenőrizzük a 2024-es választási kampány során népszerűsített, fizetett tartalmakat, és feltárjuk, hogy ezeket kik finanszírozzák.
Ezen túlmenően – elsőként Magyarországon – arra is kísérletet teszünk, hogy megmutassuk, mennyi pénzt keresnek az egyes közösségimédia-platformok a hamis és félrevezető információk reklámozásával.
Korábbi toplistáink itt érhetők el.
