Íme a Top5 júliusi cikkünk:
5. helyezett: Ezek voltak a legfeltűnőbb csúsztatások a státusztörvénnyel kapcsolatban
Július 4-én, kedden megszavazta a státusztörvényt a Fidesz-KDNP-s többségű magyar országgyűlés. Ez az a jogszabálytervezet, amit a kormány a várva várt pedagógus-béremelés zálogának szánt, márciusi benyújtása óta mégis tömegesen tiltakoztak ellene pedagógusok, szülők és diákok szervezetei. A státusztörvény két leginkább kritizált pontja az volt, hogy a hatályba lépésével megszűnik a pedagógusok közalkalmazotti státusza, munkakörülményeik pedig több szempontból is szigorodnak. Látva a törvénytervezet és tágabban a közoktatás problémái miatt indult tiltakozási hullámot, a Lakmuszon kiemelten foglalkoztunk oktatási témákkal az elmúlt hónapokban, ezekből gyűjtöttük össze a legfontosabbakat a júliusi szavazás előtt.
4. helyezett: Itt a hőség, itt a klímadezinformáció: Ezen túl nem ehetünk marhahúst és sajtot, New Yorkban pedig betiltják a pizzát?
A júliusi hőséggel együtt megérkeztek a klímaváltozással kapcsolatos félrevezető hírek is. A nálunk főként a kormánypárti influenszerek által terjesztett tartalmakból gyűjtöttünk össze egy csokorra valót. Megnéztük például, hogy valóban betiltaná-e a C40 nevű globális szervezet a marhahús és a sajt fogyasztását. Utánajártunk, hogy tartanunk kell-e attól, hogy New Yorkban betiltják a pizzát és a pizzasütést. Megnéztük, hogy mivel utazott a spanyol környezetvédelmi miniszer egy belföldi klímakonferenciára: magénrepülővel, autóval vagy biciklivel. Megvizsgáltuk, hogy milyen hírek jelentek meg a német klímaaktivistákról, hogy börtönbe megy-e Greta Thunberg, és valóban világvégét jósolt-e a svéd aktivista egy öt évvel ezelőtti tweetjében.
3. helyezett: Románia tényleg a huszadik miniszterelnökét fogyasztja, mióta itthon Orbán kormányoz?
Orbán Viktor július 22-én Tusnádfürdőn megtartotta szokásos éves beszédét. Ennek a beszédnek az elején a magyar miniszterelnök a román politikával foglalkozott, és azt állította, hogy Románia huszadik miniszterelnökét fogyasztja, mióta ő kormányoz Magyarországon. Megvizsgáltuk ezt az első hallásra kiugróan magasnak tűnő számot: Orbán Viktornak igaza volt abban, hogy Romániának tényleg sok kormányfője volt az elmúlt időszakban, a húsztól azonban valamivel elmarad. Orbán Viktor miniszterelnöksége alatt a román kormány hivatalos honlapja szerint 16 miniszterelnöke volt az országnak, ehhez kell hozzáadni a jelenlegi vezetőt, Marcel Ciolacu-t. De a volt román miniszterelnököket listázó Wikipedia-oldalon is csak 19 nevet találtunk, ott ugyanis szerepel két korábbi ügyvezető miniszterelnök is. Utóbbiak azonban jellemzően csak néhány napig kormányoznak.
2. helyezett: Kevés konkrétumban is sok pontatlanság - Ellenőriztük Orbán Viktor tusványosi állításait
Orbán Viktor tusványosi beszédéből nem csak a román miniszterelnökökre vonatkozó állítására figyeltünk fel. Idén, ahogy a korábbi években is, a beszéd nagy részét a miniszterelnök globális politikai megfejtései és víziói tették ki, és leginkább politikai véleményeket és jövőre vonatkozó jóslatokat fogalmazott meg. Ezeket nem ellenőriztük, csak azokkal a kijelentéseivel foglalkoztunk, amelyekben valamilyen tényállítást tett. Ezek főként a beszéd végén hangzottak el, amikor Orbán az “új korszak gazdasági alapjairól” beszélt, és az elmúlt 13 év gazdasági eredményeit ismertette. Így utánajártunk a látványosnak tűnő GDP-növekedésnek és az energiaipari függőség csökkentésének, illetve elmélyedtünk a foglalkoztatási statisztikákban, az egyetemi rangsorokban és a termékenységi mutatókban.
1. helyezett: A stadionok tényleg lepukkantak, az iskolák pedig ultramodernek a Feröer-szigeteken?
Július végén, miután egy feröeri csapat kiverte a Fradit a BL-ből, sokan megosztottak egy fotómontázst, ami azt sugallta, hogy a Feröer-szigeteken a stadionok lepukkantak, az iskolák pedig ultramodernek. Alapos kutatás után azt találtuk, hogy a két fotó valódi, és valóban egy feröer-szigeteki stadiont és egy iskolát ábrázolnak. A stadionról készült kép azonban elég régi, 2006 májusában készült, az interneten talált képek és videók alapján pedig elmondhatjuk, hogy a stadiont azóta felújították. Ehhez képest az iskoláról készült felvételek az épület belsőépítészeti tervezését végző cég hivatalos fotói. Az intézmény a Feröer-szigetek legnagyobb oktatási intézménye, 2018-ban nyitott meg. Cikkünkben azt is végig néztük, hogy a Feröer-szigeteken mennyit költenek oktatásra Magyarországhoz képest, és hogyan teljesítenek a diákjaik a PISA-teszteken.
Olvasói tippek
A júliusi legolvasottabb cikkünkért köszönet illeti olvasónkat, aki e-mailen ajánlotta, hogy ellenőrizhetnénk a feröeri virálisan terjedő posztot. Egy másik júliusi cikkünk is olvasói tipp nyomán született: abban arról írtunk, hogy bár kitartóan terjedt, hogy Böjte Csabát jelölték az idei Nobel-békedíjra, nagyon sok a kérdőjel az állítólagos jelölés körül. Cikkünkben összeszedtük, hogy működik a Nobel-békedíjasok kiválasztási folyamata, ki jelölhet embereket vagy szervezeteket a díjra, és mit jelent a jelölés “elfogadása”.
Továbbra is várjuk olvasóinktól a tippeket a szerk@lakmusz.hu címre.
Ezek mellett foglalkoztunk Gulyás Gergely azon állításával is, miszerint Nyugat-Európában nagyon súlyos demográfiai válság van, és azt találtuk, hogy a miniszter fontos információkat hallgatott el. Például azt, hogy ugyan Európa lakossága valóban fogy és idősödik, de ez nem egyenletesen történik: a kelet-európai régióban, köztük Magyarországon is, súlyosabb a helyzet, mint a kontinens nyugati részén.
A Pride alkalmából összegyűjtöttük LMBTQ-témájú tényellenőrzéseinket és más anyagainkat, amelyek megmutatják, hogyan állítható a dezinformáció a kirekesztő politikai kampányok szolgálatába.
És bemutattuk a Mese Lány Felszabadítási Mozgalmat is, ami egy olyan művészeti projekt, amely visszaköveteli a japán anime műfaját a politikától, és közben felkutatja a köztéri akciók lehetséges elkövetőit is. Az utóbbi három évben ugyanis több plakátkampány is anime karakterekkel szította a gyűlöletet Budapest utcáin. A mozgalom ezzel kíván leszámolni.
Korábbi toplistáink itt érhetők el.
