Ahogy a 2023-as első negyedéves riportunkban már hírt adtunk róla, 2023-ban projektünk új szakaszba lépett: a Lakmusz 2023 eleje óta a kibővített Magyar Digitális Média Obszervatórium (HDMO-Lakmusz) részeként működik.
A 2023-as második negyedévünkben újabb nagy mérföldkőhöz érkeztünk: júniusban a Lakmusz megkapta a Nemzetközi Tényellenőrző Hálózat (International Fact-Checking Network, IFCN) tanúsítványát, miután a szervezet úgy ítélte meg, hogy a Lakmusz működése megfelel az IFCN által előírt etikai és módszertani szabályoknak.
Büszkék vagyunk rá, hogy mostantól az IFCN nemzetközi tényellenőrző közösségének tagjai lehetünk. A munkánkat továbbra is a legjobb szakmai tudásunk szerint, az IFCN standardjainak megfelelően, a honlapunkon részletezett szerkesztőségi módszertan és etikai alapelvek szerint végezzük - az IFCN elismerése pedig ehhez újabb lendületet adott a csapatnak. 
A Lakmusz-HDMO dezinformáció-ellenes projekt 2023-as működésének második negyedévében (2023. május - július) a Lakmuszon 74 cikket publikáltunk (ebből 5-öt konzorciumi partnerünk, az AFP hírügynökség szállított). A megjelent cikkeink közül 36-ban ellenőriztünk konkrét állításokat, míg a többi anyagunk tágabb értelemben foglalkozott a dezinformációs környezettel elemzések, interjúk és podcastok formájában.
Az ellenőrzött állítások forrása 16 esetben volt politikus (13 kormánypárti, 3 ellenzéki), 8 esetben egyéb közéleti szereplő vagy szervezet, 4 esetben pedig valamilyen médium. 8 tényellenőrzésünk foglalkozott olyan állítással, amelynek az eredeti forrása nem ismert, vagy az állítás magánembertől származik.
Tényellenőzéseink közül 24 foglalkozott közélettel és politikai témákkal, ezen belül pedig kiemelten kezeltük az oktatással kapcsolatban terjedő információk vizsgálatát (összesen 9 cikket írtunk oktatási témában). Öt tényellenőrzésünk szólt egészségügyi és tudományos témákról, figyelemmel követtük az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban terjedő híreket, valamint a nyári hónapokban nagyobb lendülettel terjedő klíma-dezinformációs narratívákat is (egy-egy cikk több témát is érinthet, ezeket is beleszámoltuk az összesítésbe).
2023-as működésünk második negyedévében 457 ezer olvasót értünk el, a legolvasottabb anyagaink a következők voltak:
A tényellenőrzéseink mellett igyekszünk egyre nagyobb hangsúlyt fektetni olyan anyagok készítésére, amelyek nemcsak egy-egy állítást vizsgálnak, hanem a dezinformációs környezet működését tárják fel különböző szempontokból - és a cikkeink mellett mindezt több műfajban, videóban és podcastokban mutatjuk be.
1. A Lakmusz első videóinterjúja
Korábban már több nyomozásunkat is publikáltuk arról, hogy kik szerkesztenek - névtelenül - olyan közösségi médiás oldalakat, amelyek hamis információkat, illetve egy közösség tagjai ellen szító tartalmakat terjesztenek (az előző negyedévben például az antifa-tüntetők személyes adatait nyilvánosságra hozó oldalról, és egy titokzatos, valójában orosz származású tiktokkerről írtunk).
Ezt a sorozatunkat folytatva, júliusban egy személyes beszámolón keresztül jutottunk közelebb ahhoz, hogyan működnek az ezekhez hasonló anonim oldalak.
Videóinterjúnkban egy olyan személyt szólaltattunk meg, aki 2018-as választások alatt több kormánypárti mémoldalt kezelt, a 888.hu hírportál egykori újságírójának megbízásából, havi 15 ezer forintért.
A videót már több mint 70 ezren látták, ezen a linken nézhető (angol felirattal is).
2. Közérdekű adatigénylések
A tényellenőrző munka alapja, hogy igyekszünk megtalálni, hogy a közbeszédben terjedő állítások mögött milyen tények, adatok, statisztikák állnak. Újságíróként azonban nagyon gyakran ütközünk akadályba e tekintetben: ha az állami szervek nem teszik nyilvánossá a teljeskörű tájékozódáshoz szükséges adatokat, az újságírói kérdésekre pedig nem válaszolnak.
A törvény lehetőséget ad arra, hogy ilyen esetekben úgynevezett közérdekű adatigénylés formájában kérjünk adatokat, és azokért akár bírósági úton is küzdjünk. Ez sok erőforrást és időt igényel, de a Lakmusznál az elmúlt hónapokban több esetben is ilyen munkának köszönhetően tudtunk egy-egy állítást ellenőrizni, és ezzel együtt új, addig nem ismert információkat tárni a nyilvánosság elé (ezeket pedig örömünkre más sajtótermékek is átveszik tőlünk).
Az elmúlt hónapok legfontosabb adatkérését még áprilisban küldtük el Rogán Antal minisztériumának, hogy megtudjuk, mennyi közpénzből reklámozták azt a csúsztatást, hogy a magyarok 97 százaléka mondott nemet a szankciókra. A megtekintett szerződésekből kiderült, hogy erre legalább 5 milliárd forintot költöttek, de megismertük emellett kisebb megbízások részleteit is: például azt, hogy Orbán nyugdíjasoknak írt levelét 230 ezerért tervezték meg. A megrendeléseket rendszeresen Balásy Gyula cégcsoportja nyeri, a nyugdíjasoknak írt levélről pedig a 444.hu élőben is megkérdezte Balásyt.
3. Oktatás és közösségszervezés
"Hogyan beszélgess olyan emberekkel, akik hamis információkra alapozzák a világképüket?" E kérdés köré szerveztünk a közelmúltban három alkalmat felölelő online képzéssorozatot a Lakmusz olvasóinak.
Az utolsó alkalmon a téma szakértője, Wertán Sára kommunikációs tréner, a Beszélgess jól alapítója volt a segítségünkre, a tőle hallott jó tanácsokat pedig egy cikkben is összefoglaltuk: Hogyan beszélgessünk azzal, aki nem akarja meghallani a tényeket?
Júliusban végre a személyes találkozó is összejött a képzés leglelkesebb résztvevőivel, nyári hangulatban, a Margit-szigeten (képek az Insta-oldalunkon).
Hosszútávú terveink között szerepel ennek a képzéssorozatnak a folytatása is, a részletekről a hírlevelünkben értesítjük majd az olvasókat.
A Lakmusz közösségi médiás tábora tovább növekedett, jelenleg ezeken a felületeken vagyunk elérhetők:
Emellett elindult a HDMO projekt közös oldala is, a hdmo.eu. Ezen az új felületen a projekt keretében készülő dezinformációval kapcsolatos friss kutatások, tudatos médiafogyasztást segítő anyagok és tényellenőrző cikkek fognak megjelenni, és igyekszünk minél több anyagot angol nyelven is elérhetővé tenni.
Elindultak a HDMO közösségi médiás felületei is, amelyeken a konzorcium minden tagjának tevékenységéről beszámolunk. Itt lehet ezeket követni:
