Kamunak tűnő vietnámi lájkok és egy titokban készített hangfelvétel – Ilyen volt a Lakmusz márciusa

Terítékre kerültek még a március 15-i beszédek, a Fidesz kommunikációs gépezete, a műhús és a gyermekvédelem is.

Íme, a Top5 márciusi cikkünk:

5. helyezett: Egy újabb titokban készített hangfelvétel, amivel kezdenünk kell valamit

A NER-ből a kegyelmi botrányt követően kiugrott, majd ellenzéki politikussá átvedlett Magyar Péter március 26-án nyilvánosságra hozott egy titokban készített hangfelvételt, amelyen volt felesége, Varga Judit volt fideszes igazságügyi miniszter arról beszél, hogy Rogán Antalék belenyúltak a Völner-Schadl-ügyként elhíresült korrupciós botrány nyomozati irataiba.

Ha csak a rendszerváltás utáni politikatörténetet nézzük, nem ritka, hogy egyes szereplők különböző hang-és képfelvételek nyilvánosságra hozásával igyekeznek kirobbantani politikai botrányokat.

Az ilyen kép- és hanganyagok eredetiségének, hitelességének a pontos megítélése nem könnyű feladat, sokszor a független sajtót is komoly kihívások elé állítja. Cikkünkben igyekeztünk néhány szempontot adni a hanganyag hitelességének megítéléséhez.

4. helyezett: Így zárt össze a Fidesz kommunikációs gépezete az elmúlt évek legnagyobb botrányában

A február másodikán robbant kegyelmi ügy próbára tette a Fidesz-kormány kommunikációját. Ennek világos bizonyítékául szolgált, hogy a miniszterelnök szokásosan aktív Facebook-oldala előbb látványosan kerülte a témát, majd több mint egy hétre teljesen elnémult a botrány kitörése után.

Cikkünkben közösségi média posztok alapján azt vizsgáltuk meg, hogyan kezelte a Fidesz kampánygépezete az évek óta nem tapasztalt válsághelyzetet, különösképp:

hogyan reagált a közösségi médiában a fideszes világ Novák Katalin köztársasági elnök és Varga Judit volt igazságügyi miniszter lemondására.

Az adatokat a Facebook statisztikai programja, a CrowdTangle szolgáltatta. Az elemzéshez azokat a bejegyzéseket gyűjtöttük össze,

  • amelyeket fideszes politikusok (például országgyűlési és önkormányzati képviselők, polgármesterek, alpolgármesterek, megyei közgyűlésben aktív tagok) és a kormánypárti Megafon tagjai tettek közzé,
  • szövegükben szerepelt Varga Judit vagy Novák Katalin neve, és
  • 2024. február 1. és 28. között kerültek ki a Facebookra.

Ez alapján összesen több mint 450 eredeti posztot és megosztást vizsgáltunk.

3. helyezett: Kamunak tűnő vietnámi lájkok jelentek meg Varga Judit családon belüli erőszakról szóló Facebook-bejegyzése alatt

Varga Judit volt igazságügyi miniszter egy családon belüli erőszakról szóló figyelemfelhívó videót osztott meg a Facebookon, miután volt férje, a politikusi pályára lépő Magyar Péter arról posztolt Facebook-oldalán, hogy rendőrségi jelentés készült egy Varga és közte lezajlott veszekedésről.

A volt igazságügyi miniszter március 17-én közzétett Facebook-posztja alatt inautentikusnak látszó lájkok bukkantak fel, ázsiai, főként vietnámi profiloktól.

A Facebook sajnos nem engedte manuálisan kimásolni az összes lájkoló nevét, az adatok exportálásához használatos szoftver pedig nem működött a poszt esetében, ezért csak 4500 lájk átnézését tudtuk elvégezni a cikk megjelenéséig. Ezalatt

137 kamunak tűnő vietnámi lájkot számoltunk össze a Varga posztjára cikkünk megjelenéséig leadott több mint 11 ezer reakció között.

Cikkünkben azt vettük sorra, milyen lehetséges magyarázatai lehetnek a vietnámi lájkok megjelenésének Varga oldalán, és milyen célokat szolgálhat a jelenlétük.

2. helyezett: A Pesti Srácok szerint Magyar Péter photoshoppal varázsolt ekkora tömeget a március 15-i képén, a bizonyítékaik viszont gyenge lábakon állnak

A kormányközeli portál azt nem vitatta, hogy sokan vettek részt a március 15-i rendezvényen (Magyar állítása szerint 50 ezren, a mi korábbi becslésünk szerint ennél kevesebben, kb. 30-35 ezren), azonban azt állították a Magyar Péter által megosztott képről, hogy:

„Mivel első pillantásra manipuláltnak tűnt, ezért lefuttatunk néhány tesztet, amelyek egyértelműen igazolták, hogy a kép manipulált (...) Az elemzések szerint a tömeg egy kicsit nagyobb lett, az utca egy kicsit szélesebb.”

A cikkben linkelték is azt a három programot, amelyet a kép ellenőrzéséhez használtak. Ezek, az interneten ingyenesen elérhető alkalmazások (Fake Image Detector, snapwonders.com, AI or NOT) azonban korántsem használhatók arra, hogy bármilyen képmanipulációt „egyértelműen” igazoljanak.

Cikkünkben azt mutattuk be, mire képesek a jelenleg elérhető képelemző programok - és mire nem.

1. helyezett: Kinek a március 15-i beszédét hallgatták a legtöbben?

Idén Orbán Viktor, az ellenzéki pártok és az új politikai szereplőként színre lépő Magyar Péter is Budapesten tartott megemlékezést.

A különböző rendezvényeken részt vevő emberek számát sosem könnyű teljes pontossággal meghatározni. Ehhez fontos tudni, hogy pontosan hol és milyen sűrűséggel helyezkednek el a részt vevő emberek: a nemzetközi gyakorlat szerint álló tömeg esetén 3,5 emberrel, míg menetelő tömeg esetén 2,5 emberrel számolhatunk négyzetméterenként.

Az általunk is gyakran használt MapChecking alkalmazás ezen adatok alapján segít megbecsülni a résztvevők számát: ezen a weboldalon területet lehet körbehatárolni, de azt is be lehet állítani, hogy a rendezvényen mennyire volt zsúfolt vagy éppen szellős a tömeg.

Helyszíni tudósítóink beszámolói és a publikált fotók alapján becsültük meg, hol hányan voltak.

Amit ajánlunk még:

Orbán Viktor a februári évértékelőjében arról beszélt, hogy Brüsszel „ránk sózná” a műhúst, ám amikor ennek utánanéztünk, azt találtuk, hogy az unióban egyelőre meg sem próbálták engedélyeztetni a műhús forgalmazását. Ha ez mégis megtörténne, már 12 tagállam jelezte, nem biztos, hogy támogatná a szintetikus húsok bekerülését az európai piacra.

Megnéztük, ki is az a Jevhen Dikij, akivel a Magyar Nemzettől az Origóig mindenki riogatott az elmúlt hetekben; összeszámoltuk, hány millióért hirdette a Megafon, hogy a „háborúpárti balos politikusok” a harmadik világháborúba sodornak bennünket; és utánajártunk, vajon erősebb lett-e a gyermekvédelmi rendszer 2010 óta.

Egyéb híreink:

Miközben a magyar sajtószabadság ünnepén szakmai díjjal ismerték el az Átlátszó szerkesztőségének kivételes munkáját, a hatalom irányította propaganda-szatellitszervezetek a nemrég elfogadott szuverenitásvédelmi törvényre hivatkozva vezényeltek kampányt annak érdekében, hogy külföldi érdekek képviselőjeként állítsák be a szerkesztőséget.

Ahogy közös közleményükben írtuk: „Szolidárisak vagyunk az Átlátszóval, ahogyan azok leszünk minden olyan szerkesztőséggel, amelyet azért támadnak, mert az igazságot, a valóságot mutatja be. Azaz mindenekfelett a magyar érdeket szolgálja.”

Korábbi toplistáink itt érhetők el.

Fülöp Zsófia
A Szegedi Tudományegyetemen filozófiát, az ELTE-n kommunikációt és esztétikát tanult. Újságírással egyetemi tanulmányai alatt kezdett foglalkozni, majd 2013 és 2022 között a Magyar Narancs újságírójaként dolgozott, ahol főként egészségügyről, szociális ügyekről és marginalizált csoportokról írt. 2018 októbere és 2019 májusa között Brüsszelben volt gyakornok, az Európai Parlament webkommunikációs osztályán cikkeket írt és közösségi médiával foglalkozott, majd visszatért az újságíráshoz. 2022 őszétől az Oxfordi Egyetemen működő Reuters Institute ösztöndíjasaként a magyarországi romák médiareprezentációját és a kisebbségi média lehetőségeit kutatta. A Lakmusz csapatához 2023 májusában csatlakozott.