A Lakmusz első éve - beszámoló a 2022-es tevékenységünkről

Kicsit több mint 12 hónappal ezelőtt, 2022 január 11-én jelent meg az első cikk a Lakmuszon Félrevezető statisztikákkal harcol a Fidesz a nyugati “nemátalakító műtétek őrülete” ellen címmel. Több mint 40 ezer ember látogatta meg az oldalt csak azon az első napon, és a Lakmusz berobbant a magyar nyilvánosságba. Az azóta eltelt 12 hónapban közel 2 millió olvasónk volt, felülmúlva legoptimistább várakozásainkat is. 

Hazai és nemzetközi együttműködéseket építettünk, elkezdtük egy önkéntes közösség építését, dolgozunk egy tudatos médiafogyasztást segítő programon, és túl vagyunk pár kemény támadáson is.

A Lakmusz olvasottsága és népszerűsége többféle okkal is magyarázható: hozzájárul a szerkesztőség elhivatott munkája, a 444-gyel való együttműködésünk, de az Ukrajna elleni orosz invázió is növelte az olvasói igényeket. Ezeken a fontos körülményeken túl az is látszik, hogy a magyar nyilvánosságban jelen volt egyfajta elemi várakozás, hogy a közönség jó minőségű, megbízható és ellenőrzött információhoz jusson, miközben az elmúlt évtizedben leginkább a média elfoglalása, a központosítás és a propaganda volt domináns. 

Befogadó közönség nélkül a dezinformáció-ellenes vagy tényellenőrző munkának (akár csak az újságírás más formáinak) egyszerűen nincs értelme. Azért készítünk tartalmat, hogy az információval segítsünk az olvasóknak (nézőknek, hallgatóknak) döntéseket hozni saját életükről, egészségükről, biztonságukról. A Lakmusz bármilyen sikere csak az olvasókkal összefüggésben értelmezhető, hálásak vagyunk bizalmukért és támogatásukért. 

A siker azonban nem csak a nagy számokról szól. Különösen büszkék vagyunk rá, hogy a tartalmaink egy része eljutott kisebb közösségekbe, olyankohoz, akik igazán ki vannak téve a dezinformáció ártalmainak. 

Tavaly év végén a Civil Kollégium Alapítvánnyal együttműködésben elkezdtünk tanodákban beszélgetni a hírek, a média és a közösségi média világáról, és hasonló beszélgetéseket folytattunk diákokkal máshol is. Az orosz invázió megindulása után a TASZ rövid, nyomtatott szórólapot készített a cikkeink alapján arról, hogyan érdemes tájékozódni háborús időkben. 

A munkánkat Magyarországon kívül is elismerték, és Berlintől Tajpejig sokfelé beszéltünk a sajtószabadságról, a dezinformációról és a propagandáról. Sikeres pályázatunknak köszönhetően a Lakmusz 2023 elejétől 30 hónapig a kibővített Magyar Digitális Média Obszervatórium részeként működik tovább. 

Volt néhány nehezebb pillanat is az elmúlt 12 hónapban. A kormányzati irányítás alatt működő média már a Lakmusz közelgő indulásának hírét is ellenségesen fogadta, amikor pedig a magyar szélsőjobb egyes állításai és az orosz propaganda közös pontjait kezdtük elemezni, online támadások indultak ellenünk a digitális térben, feltehetően azzal a céllal, hogy megfélemlítsék munkatársainkat és aláássák a közönség bizalmát.

A következő 30 hónap az előző 12-höz hasonlóan feltehetően tele lesz kihívásokkal - és bízunk benne, hogy sikerekkel is.

Az részletes éves riportunk alább olvasható, 5 fejezetre bontva:

  1. Olvasottság és tartalom
  2. Együttműködéseink
  3. “A szabadság legnagyobb ellenségei”
  4. Nemzetközi megjelenések
  5. A folytatás
 

1. Olvasottság és tartalom 

1.1. Olvasottság: közel 2 millió olvasó

Bár Magyarországon egyes újságírók és civil szervezetek már korábban is foglalkoztak tényellenőrzéssel, a mainstream médiában korábban nem létezett kifejezetten erre a tevékenységre fókuszáló, tényellenőrző (fact-checking) szervezet - amíg 2022 januárjában el nem indítottuk a Lakmuszt

A projektünk eredeti célja az volt, hogy egy év alatt 1 millió olvasót érjünk el. A Lakmusz 2022. január 11-i indulása viszont azt mutatta, hogy a magyar közönségnek nagy igénye volt egy kifejezetten tényellenőrzéssel foglalkozó oldalra: a kitűzött egyéves célunkat kevesebb mint 5 hónap alatt teljesítettük, és a projekt első szakaszának végére összesen 1.9 millió olvasót értünk el. 

1.2. Fő dezinformációs narratívák

Működésünk első hónapjait két fontos esemény határozta meg: a február végén kirobbant orosz-ukrán háború, valamint az április elején megtartott magyar parlamenti választások. A választási kampány egyik fő témája a háború lett, a politikai- és háborús dezinformáció pedig egymással összefonódva terjedt különféle csatornákon, a politikai legfelsőbb szintjétől a mainstream sajtón keresztül a közösségi médiáig. Az áprilisi választás nem hozott számottevő átrendeződést sem a magyar politikai, sem a dezinformációs térben, az elhúzódó orosz-ukrán háború pedig világszerte, mindennapi szinten is egyre inkább éreztette hatásait: azt tapasztaltuk, hogy az év második felében elsősorban a háború belpolitikai és gazdasági vetületeivel kapcsolatban terjedtek hamis információk a magyar nyilvánosságban. Emellett a közösségi médiában továbbra is könnyen virálissá válnak tudományos és egészségügyi témákkal kapcsolatos hamis hírek, ezek egy részét pedig az áprilisban parlamentbe jutó Mi Hazánk párt is felerősíti a magyar közbeszédben. 

1.3. Az ellenőrzött állítások: témák és források

12 hónap alatt (2021. január 11. - 2022 január 11.) összesen 262 cikket publikáltunk a Lakmuszon. Ezek közül 161 cikkben ellenőriztünk konkrét állításokat. 

A tényellenőrzéseink közül 32 az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos dezinformációról szólt, 92 foglalkozott közélettel, politikával és a gazdasággal, 23 pedig egészségügyi témákról szólt, de emellett több cikkeket írtunk az oktatással, a migrációval, a klímaváltozással és az LMBTQ közösséggel kapcsolatban terjedő hamis hírekről is.

Az általunk ellenőrzött információk forrása: 

  • 72 esetben volt magyar politikus: 46 esetben a kormánytól vagy kormánypárti politikustól, 24 esetben pedig ellenzéki politikustól származó állítást ellenőriztünk (2 esetben olyan cikket írtunk, amelyben mind ellenzéki, mind kormánypárti megszólaló állítása szerepelt)
  • 22 esetben volt egyéb közéleti szereplő vagy szervezet, 
  • 15 esetben volt sajtótermék, 
  • 50 esetben pedig a közösségi médiában terjedő, magánembertől vagy ismeretlen forrásból származó információt ellenőriztünk. 



A Lakmuszon megjelent tényellenőrzések közül 34-et az AFP újságírói írtak. 

Cikkeink megírása során a lehető legnagyobb gondossággal járunk el, azonban ha hibázunk, azt transzparens módon jelezzük. A működésünk első évében megjelent 262 cikk közül 15-nek a szövegét módosítottuk vagy pontosítottuk a cikk megjelenését követően, a cikk lényegi állításait nem befolyásoló pontokon. Sajtóhelyreigazítási pert senki sem indított velünk szemben. 

1.4. A tényellenőrzésen túl

A tényellenőrzéseink mellett készítettünk számos olyan anyagot is, amelyekben a dezinformációs környezet működését igyekeztünk feltárni különböző nézőpontokból. Például 

● Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban írtunk arról, hogy hogyan, milyen forrásokból érdemes tájékozódni, amikor mindkét fél dezinformál; frissíthető adatbázisban gyűjtöttük a rendszeresen hamis információkat terjesztő oldalakat; médiaelemzést készítettünk a lengyelországi rakétabecsapódásról szóló hírekről; és egy oroszpárti tüntetésről tudósítva igyekeztünk megérteni, milyen forrásokból tájékozódnak és milyen narratívákban hisznek a résztvevők. 

● A magyar médiát elemezve beszámoltunk arról, különböző mainstream és alternatív platformok hogyan adnak teret a propagandának, hogyan épül ki egy párhuzamos valóság a megyei lapok és az ingyenesen terjesztett Metropol hasábjain; hogyan működik a közmédia fake news figyelője. 

● Bemutattuk, hogy a hamis információk közlésén túl milyen technikákkal manipulálható a közvélemény - mind kormánypárti, mind ellenzéki oldalon. 

● Cikksorozatban nyomoztuk ki, hogy kik állnak egy orbánista-putyinista üzeneteket terjesztő hálózat mögött, és hogyan kapcsolódik a részben közpénzből működő Megafonhoz egy hamis információkkal hergelő, magát mémoldalnak nevező Facebook-oldal. 

● Több cikkben foglalkoztunk azzal, hogyan lehet kiszúrni a pénzügyi átveréseket reklámozó oldalakat és csaló webshopokat. 

● Cikkeinkben több olyan eszközt is bemutattunk (például tömegbecslő programokat, fordított képkeresést és videóelemzést, geolokációs technikákat), amelyekkel az olvasók maguk is tudják ellenőrizni a hamisnak tűnő információkat. 

● Interjúkat készítettünk külföldi szakértőkkel és újságírókkal, beszámoltunk a dezinfomációval kapcsolatos tudományos kutatásokról és konferenciákról, a MUA kutatói saját elemzéseiket közölték az oldalukon, ajánlókat írtunk a témával kapcsolatos friss filmekről és könyvekről. 


Legolvasottabb cikkeink:

1. Egy nyáron át terjesztette megalapozatlanul a kormánypárti média, hogy az Ukrajnának juttatott fegyverszállítmányokat szétlopják - 117 ezer olvasó
2. Békemenet és ellenzéki tüntetés: hol hányan voltak? - 59 ezer olvasó 
3. Több ezren terjesztik, hogy a második világháborúban az ukrán hadsereg szállta meg Magyarországot, de ez nem igaz - 54 ezer olvasó 
4. Békemenet: mindig messze a vágyott 1 millió - 47 ezer olvasó
5. Itt csekkolhatod, melyik oldalak szoktak hamis híreket terjeszteni a háborúról - 46 ezer olvasó
6. Ezekkel a hazugságokkal indult a háború- 43 ezer olvasó
7. 5 bejegyzés Bayer Zsolttól, amelyben orosz háborús propagandát terjeszt - 40 ezer olvasó
8. Valójában hány szavazatból jött össze eddig a Fidesz kétharmada? - 38 ezer olvasó
9. Amiről a kormányzati média hallgat: hányan tüntettek tegnap a közoktatásért? - 36 ezer olvasó
10. Hogyan tudod saját magad kinyomozni, ha egy videó orosz propagandaoldalról származik? - 33 ezer olvasó

1.5. Közösségi média és új formátumok

A Lakmusz megjelent a közösségi médiában is: 

Facebook - több mint 11 ezer követő 

Instagram - több mint 2 ezer követő 

Twitter - közel ezer követő 

Hírlevél - több mint 800 feliratkozó 

TikTok - több mint 300 követő, 1800 like 
 

A közösségi médiás felületeink lehetőséget adnak arra, hogy - a weboldalunk olvasottságán túlmutatóan - anyagainkkal több embert érjünk el és növeljük a tartalmainkkal kapcsolatos interakciókat. A podcastjainkkal és az azokról szóló bejegyzésekkel például a különböző közösségi médiás felületeken több mint 300 ezer embert értünk el, és több mint 6 ezer különböző reakciót (megosztást, kedvelést, kommentet) eredményeztek.
 

Bár túlnyomórészt hagyományos, szöveges cikkeket készítettünk, már röviddel az indulásunk után elkezdtünk kísérletezni más formátumokkal is. 

● Elindítottuk a Lakmusz saját podcast csatornáját. Az év során 8 podcastot készítettünk, amelynek során az újságíróink egy-egy téma szakértőivel beszélgettek. A legtöbb hallgatót az orosz propaganda működéséről készült podcastunkkal értünk el, amelyben Rácz András Oroszország-szakértővel és Krekó Péter dezinformációs szakértővel beszélgettünk röviddel az után, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát. Emellett készítettünk podcastot többek közt a deepfake-ről, a közszolgálat szerepéről a dezinformáció leleplezésében (vagy terjesztésében), a Blinken OSA Archívummal együttűködésben pedig történelmi kontextusban is beszélgettünk a hamis információk terjesztéséről. A beszélgetésünk többségét élőben közvetítettük Facebookon és Youtube-on, valamint a felvételt közzétettük minden nagyobb podcast felületen is. 

● Instagramon és Facebookon vizuális, a közösségi médiára optimalizált információs kártyát készítettünk, amely rövid, könnyen elérhető és megosztható formában foglalja össze a tényellenőrzéseink legfontosabb pontjait. A legnépszerűbb posztunkban például mondatról mondatra ellenőriztük Orbán Viktor konzultációs levelét. 

● Júliusban elindítottuk a Lakmusz TikTok csatornáját is, ahova 13 videót posztoltunk. A legnépszerűbb közel 15 ezer megtekintést ért el, és arról szólt, hogy Svájcban valóban börtön jár-e a túlfűtött lakásokért. 

● A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) a Lakmusz cikkei alapján készített tájékoztatót hátrányos helyzetű településeken élők számára azzal kapcsolatban, hogyan tájékozódjanak az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban. 
 

2. Együttműködéseink 

A hamis és félrevezető információk terjedése ellen küzdő szervezetek, különösképpen a szerkesztőségek egyik legnehezebb feladata a tartalom terjesztése. Akik a saját tudatos médiafogyasztásuk részeként rendszeresen olvassák a tényellenőrző oldalak cikkeit, jellemzően eleve kevésbé fogékonyak a dezinformációra, és fordítva: akik a leginkább ki vannak téve a félrevezető hírekenek, azok a legritkább esetben olvassák az ezzel foglalkozó oldalakat. 

A Lakmusz indulása óta több olyan kezdeményezésbe is bekapcsolódtunk, amelyek erre az ellentmondásra próbálnak válaszokat keresni. A Civil Kollégium Alapítvány projektjében tanodákba látogatunk, hogy az ott tanuló gyerekekkel és szüleikkel beszélgessünk a hamis és félrevezető információk terjedéséről. A szerkesztőség tagjai több workshopot is tartottak középiskolásoknak és egyetemistáknak, civil szervezeteknek és újságíróknak. 

Decemberben egy online workshop sorozatot indítottuk, amelynek során azt járjuk körbe, hogy hogyan beszélgessünk olyanokkal, akik hamis információkra alapozzák a világképüket. A képzés célja, hogy olyan eszközöket adjunk az érdeklődők kezébe, amelyekkel maguk is tudnak tenni a hamis információk terjedése ellen - és ezzel megalapozzuk a Lakmusz önkéntes közösségét. Ezeknek a kísérleteknek nem csak az a célja, hogy növeljük a Lakmusz elérését, hanem az is, hogy minél szélesebb körben erősítsük a kritikus, kiegyensúlyozott médiafogyasztást.

A választásokat megelőzően a Lakmusz lett az egyik magyar partnere a Who Targets Me projektjének. Magyarországon a Lakmusz felhívására több mint 1800 felhasználó töltötte le a böngésző kiegészítőt, amely anonim módon gyűjtött információkat arról, hogy ki és miért célozta meg felhasználókat politikai hirdetésekkel. Az adatokat a Lakmusz a TASZ-szal és a Civil Liberties Union for Europe-pal együttműködve elemezte. A kutatási eredeményekről a Civil Liberties Union készített riportot, amelyre a Human Right Watch magyar választásokról szóló elemzése is hivatkozott. 

A Lakmusz 2022 márciusa óta részt vesz a Reset által szervezett Disinformation Situation Centre nevű együttműködésben. A projekt célja, hogy Európában, Ukrajnában és az Egyesült Államokban tanulmányozza az oroszpárti propaganda terjedését, és felmérje a nagy tech cégek ezzel kapcsolatos válaszreakcióit. 

A Science+ program keretében nagyobb hangsúlyt fektettünk az élő beszélgetések és podcastok készítésére, elindítottuk a Lakmusz saját podcast csatornáját. A “Get the Trolls Out” projekt és az “EDE — Együtt a Dezinformáció Ellen” projekt keretében cikkeket írtunk, a Kinzentől pedig közösségi médiás kutatásért kaptunk támogatást. 
 

3. “A szabadság legnagyobb ellenségei” 

A Lakmusz munkáját kísérő jelentős figyelem elkerülhetetlenül hozta magával a szerkesztőséget célzó támadásokat, amelyek célja munkatársaink megfélemlítése, és az olvasók bizalmának aláásása. (A szerkesztőséggel szembeni támadások nem azonosak az egyes cikkeket érintő helyreigazításokkal, azokról feljebb írtunk.) 

A kormányzati irányítás alatt álló média már a Lakmusz indulása előtt több cikkben foglalkozott velünk, de a leghevesebb érzelmeket az ukrajnai invázióval összefüggő orosz propagandáról szóló anyagaink váltották ki. Különösen, amikor azt mutattuk be, hogy jelennek meg egyes magyar közéleti szereplők megszólalásaiban az orosz dezinformációk. A Mi Hazánk elnökének, Toroczkai Lászlónak Youtube csatornájáról szóló cikkünk után jelentette ki Schiffer András volt országgyűlési képviselő, hogy a tényellenőrök a “szabadság legnagyobb ellenségei a világon”. 

Schiffernek, Toroczkainak és a hozzájuk hasonló szereplőknek jelentős online tábora van, és egy-egy megszólalásuk után ugrásszerűen nő a Lakmusz munkatársai ellen irányuló online zaklatás, személyes, gyűlölködő, fenyegető üzenetek. Ilyen esetekben jogász bevonásával vizsgáljuk milyen lépéseket kell tennünk. 

Hogy minél tanszparensebben működjünk, és ezzel legalább részben elejét vegyük bizonyos támadásoknak, az év során két alkalommal is frissítettük a Lakmuszról szóló leíró és módszertani részt az oldalunkon, ahol mindenki elolvashatja milyen elvek és módszertan mentén zajlik a működés, kik készítik az újságot és milyen forrásokból működünk.
 

4. Nemzetközi megjelenések 

A Lakmusz cikkeit a magyar média rendszeresen szemlézi (anyagainkra hivatkozott többek között a Telex, a HVG, a 24.hu, az RTL, a Blikk). Örömmel látjuk, hogy a Lakmusz mellett egyre több magyar médiumban jelennek meg tényellenőrző írások (például a Telex Ellenőrző rovatában és a HVG-n). 

Nemzetközi téren az indulásunk óta nagy figyelem kíséri a Lakmusz munkáját, a tevékenységünkről beszámolt többek közt az Euractiv, a Euronews, az EU Desinfo Lab, a Politico, a Libération, a Helsinki Times, a Voice of America és a Radio Free Europe. A Lakmusz indulását az Oxfordi Egyetemen működő Reuters Intézet éves Digital News Report című jelentése a magyar médiatér szempontjából pozitív fejleményként említette. 

Meghívtak minket több nemzetközi konferenciára: Erdélyi Péter Prágában a “Future of the Internet” című, az Európai Bizottság által szervezett konferencián adott elő a Lakmuszt képviselve, Neuberger Eszter pedig a Heinrich Böll Stiftung Berlinben szervezett “Press and Media Freedom under Pressure” című konferenciáján vett részt panelistaként. Zöldi Blanka a dezinformáció elleni küzdelemről beszélt többek közt az USA és Svédország nagykövetségeinek rendezvényein, a Political Capital munkatársaival pedig egyhetes tanulmányúton vett részt Tajvanon, ahol miniszteri szintű találkozókon és helyi civil szervezetekkel is megosztották a tapasztalatokat. Német Szilvi ösztöndíjjal vett részt a BIRN Investigetive Summer School és az Amsterdam Winter School programján, ahol egy-egy hetes képzésen mélyítette a dezinformációs kutatásokkal kapcsolatos tudását.
 

5. A folytatás

Sikeres pályázatunknak köszönhetően a Lakmusz 2023 elejétől 30 hónapig a kibővített Magyar Digitális Média Obszervatórium részeként működik tovább. 

Amellett, hogy folytatjuk az eddig megkezdett munkánkat, három új területre is figyelünk majd: tartalmat gyártunk a legkiszolgáltatotabb csoportoknak (így a gyerekeknek és az időseknek), közérdekű adatokat igyekszünk megszerezni, hogy pontosabban tudjunk megerősíteni vagy cáfolni egyes állításokat, és megpróbálunk segíteni az olvasóinknak szót érteni a környezetükben olyan emberekkel, akiknek világnézetét alapvetően határozza meg valamilyen dezinformáció vagy összeesküvés-elmélet.
 


Szerzők: Zöldi Blanka, főszerkesztő és Erdélyi Péter, lapigazgató
Az adatok összegyűjtésében és elemzésében Diószegi-Horváth Nóra és Német Szilvi vett részt.
Címlapi kép: Kiss Bence
Az éves riport angol verziója itt olvasható.

Lakmusz