Az elmúlt néhány hétben kiemelten foglalkoztunk a gázai háborúval, figyelemmel követtük a szlovák és a lengyel választásokat, megnéztük, ki beszél még Orbánon kívül Putyinnal, és utánajártunk annak is, lesz-e Marina Abramovićból Ukrajna nagykövete.

Íme, a Top5 októberi cikkünk:

5. helyezett: Hogyan kerülhetjük el a gázai háborúval kapcsolatos félretájékoztatást?

Az elmúlt évtizedben számos háborús konfliktust követhettünk a telefonunk képernyőjén, azonban azt is tapasztalhattuk, hogy ilyenkor a megfelelő tájékozódás is nehezebb: a konfliktusban álló felek háborúja a közösségi oldalakra is kiterjed, és a hírfogyasztók jelentős mennyiségű félretájékoztatással, dezinformációval találkoznak.

Csakúgy, mint a tavaly február óta tartó orosz-ukrán háború esetében, az október elején kitört gázai-izraeli összecsapással kapcsolatban is sok hamis információ terjed online. Az ilyen, nagy érdeklődést kiváltó eseményeknél erősebb médiatudatossággal és néhány konkrét - újságírók és tényellenőrzők által is használt - módszerrel ellenőrizhetjük egy-egy információ hitelességét.

Alex Mahadevan, az amerikai Poynter Intézet digitális médiatudatossággal foglalkozó kezdeményezésének, a MediaWise-nak az igazgatója egy cikkben gyűjtött össze néhány tippet, ezeket foglaltuk össze.

A háború előrehaladtával több cikkünkben is igyekeztünk tippeket adni a háborúval kapcsolatos tájékozódáshoz: például arról, hogy milyen forrásokat érdemes olvasni és hogy miért szolgálnak a dezinformáció táptalajául a véres, felkavaró felvételek.

• Dühít, nyomaszt, megrémít? Épp ez a célja a háborús dezinformációnak
• Mit olvass, ha érteni akarod, mi történik Gázában?

4. helyezett: Ki beszél még Putyinnal Orbánon kívül?

Orbán Viktor büszke arra, hogy találkozott Putyinnal, és hogy „egyedüliként beszélünk a béke nevében". Politikustársai viszont az október közepi pekingi út után arról beszéltek, hogy más vezetők is „számtalanszor” tárgyaltak az orosz elnökkel. Ezek azonban nagyon más beszélgetések voltak.

Cikkünkben azt gyűjtöttük össze, hogy valójában kikkel és hogyan tárgyal Putyin azóta, hogy 2022. február 24-én teljes inváziót indított Ukrajna ellen. Azt találtuk, hogy:

• Joe Biden elnöksége és alelnöksége idején mindössze kétszer találkozott Putyinnal, a háború megindítása óta nem;
• Olaf Scholz és Emmanuel Macron a háború kitörése után, 2022-ben valóban rendszeresen tárgyaltak Putyinnal, de mindketten csak telefonon, és 2023-ban már ilyen beszélgetésekre sem került sor.

3. helyezett: Hogyan terjedt el, hogy a Hamász 40 csecsemőt fejezett le egy izraeli kibucban?

Az Izrael és Hamász közötti háborúban a civilekkel szembeni támadásokról szóló beszámolók először október 10-én jelentek meg a nemzetközi sajtóban, és végigfutottak szinte a teljes magyar médián is. A híradások különböztek a tekintetben, hogy pontosan mit állítottak az esetről (hány csecsemőt és hogyan öltek meg), viszont a közbeszédben és a közösségi médiában is a „40 lefejezett csecsemőről” szóló rémhírek voltak a legsokkolóbbak, és ezek terjednek azóta is széles körben.

A híradások többsége az izraeli i24 televízió angol nyelvű helyszíni tudósítására alapozott. A csatorna riportere saját szemmel nem látta az áldozatokat, hanem arról számolt be, amit az ott lévő izraeli katonák mondtak neki: hogy addig körülbelül negyven csecsemő és kisgyerek holttestét találták meg, akik között voltak “levágott fejű” babák is. A riporter által megszerzett információt (a kiskorú áldozatok számáról és arról, hogy milyen módon végeztek velük), máig nem sikerült független forrásból megerősíteni.

Cikkünkben bemutattuk,

• hogyan kapta fel a csecsemők kivégzésekről szóló horrorisztikus beszámolót az internet,
• és hogyan ágyazott meg a hír terjedésének, hogy az izraeli és az amerikai politikai vezetés eleinte tényként ismerte el a csecsemők lefejezését, később azonban visszavonta az ezzel kapcsolatos nyilatkozatokat.

2. helyezett: Van olyan ismerősöd, aki rápörgött Gődényék Covid-filmjére? Mutatunk pár adatot, amelyekkel cáfolhatók az állításai

A Médiavadász által jegyzett magyar „dokumentumfilm” azt ígéri, hogy felfedi a Covid-járvány valódi történetét, de valójában sokszor cáfolt információkat ismétel nem működő tesztekről, veszélyes vakcinákról és a Világgazdasági Fórum ördögi terveiről.

Az egyórás filmet a készítője töltötte fel a Facebook oldalára, idén július 5-én. A poszt szerzője azon kesergett, hogy a filmet „azon nyomban be is tiltották! A Youtube tényellenőrei még azelőtt törölték a videót, hogy közzétettük volna.” A Médiavadász YouTube-csatornáján már valóban nincs fent a teljes film, de azóta egy másik YouTube-csatornára is feltöltötték, ahol azóta is elérhető.

Cikkünkben összeszedtük a film néhány könnyen cáfolható állítását.

1. helyezett: Szintet lépett a Karácsonyt támadó kamuprofil-hálózat

HDMO projekt keretében együttműködő partnerünk a Political Capital (PC), és nagy érdeklődéssel figyeljük legújabb, kamuprofilokról szóló kutatássorozatukat - erről októberben adtunk hírt, és ez lett a legolvasottabb cikk a hónapban. A PC korábban 123 kamuprofilt azonosított, amelyek budapesti és agglomerációs Facebook-csoportokba beépülve terjesztik a kormányzati propagandát. Az álprofilok leginkább a Mandiner, a Magyar Nemzet vagy a Bors cikkeit osztják meg, és főként Karácsony Gergely budapesti főpolgármestert támadják. A profil- és borítóképeket pedig szinte kivétel nélkül orosz közösségimédia-oldalakról szerzik be.

Az álprofilok eddig helyi adok-veszek fórumokon, illetve ártalmatlannak tűnő lokálpatrióta csoportokban bukkantak fel. Bár magyar névvel jelentek meg, az URL-jükben egytől egyig idegen nevek szerepeltek (például a Novák Ábel profilhoz egy bizonyos Iulechka Elfimova név tartozott).

A PC egy újabb cikkben arról számolt be, hogy az álprofilok tevékenysége nyár óta már az egész országra és a határon túlra is kiterjed, számuk gyorsan növekszik, valamint egyaránt megjelentek kormánypárti és ellenzéki, kormánykritikus csoportokban is.

Amit ajánlunk még:

Figyelemmel követtük a szlovák és a lengyel választásokat: előbbinél arról írtunk, hogy a „békepárti” Smer politikusai USA- és NATO-ellenes retorikával kampányoltak, üzeneteiket csak erősítette az orosz dezinformáció. Utóbbival kapcsolatban a lengyel Demagog tényellenőrző portál főszerkesztőjével beszélgettünk a választási kampány legforróbb témáiról és a lengyel szélsőjobb ukránellenes retorikájáról, amit az orosz propagandagépezet táplál háborús dezinformációval.

Emellett megvizsgáltuk az Origo cikkét is, amelyben azzal riogattak, hogy egy sátánista művészt neveztek ki Ukrajna nagykövetének. Megállapítottuk, hogy Marina Abramović legjobb esetben is csak „jószolgálati nagykövetként” támogatja az ukrán ügyet. És különben sem sátánista.

Egyéb híreink:

Igazi örömhír, hogy az online dezinformáció kutatására kapott támogatást a Lakmusz, a Political Capital és a Mérték. A projekt keretében a Lakmusz tényellenőrzéseket fog készíteni, ehhez pedig továbbra is várjuk az olvasóink támajavaslatait: szerinted mely dezinformációs narratívák fognak nagy eséllyel előkerülni a választási kampányban?

Ott voltunk a Budapest Fórumon is, ahol Zöldi Blanka, a Lakmusz főszerkesztője a legfrissebb dezinformációs trendekről, a nagy platformok felelősségéről a hamis információk terjesztésében és a médiatudatosság fejlesztésének lehetőségeiről vezetett egy kerekasztal-beszélgetést.

Korábbi toplistáink itt érhetők el.