Szombaton délután 3 órakor kezdődik Orbán Viktor miniszterelnök hagyományos évértékelője a Várkert Bazárban. A beszédet a köztévén biztosan, de nagy valószínűséggel a kormány hivatalos közösségi média csatornáin is közvetítik majd. Ez lesz a miniszterelnök első nyilvános szereplése, mióta lemondott Novák Katalin köztársasági elnök, akiről a 444 írta meg, hogy 2023 áprilisában kegyelmet adott a bicskei gyermekotthon pedofil exigazgatóját fedező bűntársnak, K. Endrének. A kegyelmi botrány különböző részleteivel a Lakmuszon több cikk is foglalkozott a héten.

• Bemutattuk, hogy vannak azért olyan országok, ahol többet lehet tudni a kegyelmi döntésekről, mint nálunk.
• Megírtuk, hogy Novák Katalin elnöki tanácsadói testületének nyilvánosan még semmi nyoma nem volt akkor, amikor Balog Zoltán püspök a kegyelmet javasolta Nováknak Katalinnak.
• És három cikkben is foglalkoztunk azzal, hogyan reagált az ügyre a kormánymédia és a Fidesz közösségi médiás szócsöveként működő Megafon.

Ebben a cikkünkben pedig olyan témákat szedtünk össze, amelyek az elmúlt egy évben meghatározták a kormányzati kommunikációt, és a kegyelmi ügy mellett nagy valószínűséggel szintén előkerülnek majd a miniszterelnök beszédében.

A Nemzeti Konzultáció

A “szuverenitásunk védelméről” szóló, a sorban immár tizenharmadik Nemzeti Konzultáció részletes eredményeit január 25-én tette közzé a kormány. Eszerint összesen 1 545 628 érvényesen kitöltött kérdőív érkezett vissza, szokás szerint nagyon egybehangzó válaszokkal. Két cikkben is ellenőriztük a konzultációs kérdőív egyes állításait.

Fotó: Kristóf Balázs/444

• A konzultáció első három, gazdasági témákat érintő kérdése azzal riogatott, hogy “Brüsszel” el akarja törölni a kormány kedvenc intézkedéseit, a rezsicsökkentést, a kamatstopot és az extraprofitadót. Igaz, írtuk, hogy mindhárom intézkedéssel kapcsolatban fogalmaztak már meg kritikákat uniós szinten, de a vonatkozó uniós ajánlások nem kötelezik semmire a magyar kormányt. Nem jár semmiféle szankcióval, ha egy tagország úgy dönt, nem kíván eleget tenni a benne foglaltaknak. Az úgynevezett “országspecifikus ajánlások” tervezetét a Bizottság munkatársai készítik, az ajánlások kiadásáról a tagállamok közösen döntenek,a magyar kormány is jóváhagyta őket.
• Egy másik kérdésben az EU és az Izraellel háborúzó Hamász kapcsolatáról fogalmaztak meg erős állításokat, tényként kezelve, hogy az EU támogatásainak egy része a Hamászhoz jutott. Ebben a cikkben megnéztük, igazolta-e ezt a palesztin területeken futó támogatási programok részletes átvizsgálása. Amit találtunk: az Európai Bizottság vizsgálata mindent rendben talált, de azóta súlyos vádak láttak napvilágot az ENSZ palesztin ügynökségével kapcsolatban, amelynek az EU is fontos donorja.

Fontos megemlíteni, hogy a “szuverenitásvédelemről” szóló Nemzeti Konzultáció sikerkommunikációja szintén erős csúsztatásra épül, azt sugallva, hogy másfélmillió válaszadó a “magyar emberek elsöprő többségét” jelenti, miközben a választásra jogosult állampolgárok mindössze 18,9 százaléka fejezte ki ebben a formában, hogy egyetért a kormány álláspontjával a konzultációban felvetett kérdésekben.

Családpolitika

Az évértékelőkön a miniszterelnök gyakran dicsekszik a kormány családpolitikai sikereivel. A témával mi is rendszeresen foglalkozunk, legutóbb például Jordan Peterson kanadai sztárpszichológus áradozó X-posztja kapcsán, aki egyértelműen az orbáni családpolitika eredményének tekinti, hogy Magyarországon csökkent a válások és az abortuszok száma, és megállt a születésszám csökkenése.

Cikkünkben utánajártunk az adatoknak és arra jutottunk, hogy:

• Az abortuszok számának csökkenése nem hungarikum, hanem a világ számos országában megfigyelhető trend. Ráadásul Magyarországon már a rendszerváltás óta meredeken csökkent a terhességmegszakítások száma, vagyis ezek a folyamatok már jóval azelőtt beindultak, hogy 2010-ben Orbán és a Fidesz-kormány hatalomra került.
• A válások száma 2010 óta összességében valóan csökkent, 2021-ben azonban ismét emelkedett, azóta stagnál, de továbbra is a 2010-es szint alatt marad.
• Ami pedig a születésszám megállítását illeti, Petersonnak olyannyira nincs igaza, hogy a 2023-as év az az előtti év negatív rekordját is alulmúlta: míg 2021-ben 93 ezer gyerek született, 2022-ben már csak 88 ezer, 2023-ban pedig 85 ezer.

Rövid távon ráadásul nehezen bizonyítható, hogy egy-egy családpolitikai intézkedés mennyiben befolyásolja a gyermekvállalást. Erről, és a magyar kormány munkaalapú társadalomba és családpolitikába vetett hitéről, amely korántsem olyan univerzális, mint ahogy elsőre hangzik, ebben a cikkben írtunk.

Infláció

A tavalyi év kormányzati “sikereiről” szólva meg kell említeni a konszolidált gazdaságok között is rekordnak számító inflációt és a gazdaság tartós recesszióját. A rekordmértékű árdrágulás tényét nem lehetett eltagadni, de a kormányzati kommunikáció igyekezett magyarázatokkal szolgálni. A független szakértők egybehangzó véleménye mellett a Magyar Nemzeti Bank tanulmánya is azt bizonyítja, hogy a kormány a válságkezelés során hozott döntéseivel (az árstopok bevezetése), valamint a választások előtti pénzosztogatással jelentős mértékben hozzájárult a rekord mértékű árdráguláshoz.

A kormány ehhez képest 2021 óta több kommunikációs panelt is kitalált, hogy az inflációt tőle független, külső tényezőkkel magyarázhassa. Korábban részletesen bemutattuk, hogy a „háborús infláció”, „az elhibázott brüsszeli szankciók okozta infláció”, illettve a „nyersanyagkitettség”, vagy „energiaáraknak való kitettség” okozta infláció miért félrevezető és leegyszerűsítő magyarázatok egy összetett jelenségre.

“Történelmi” tanári béremelés

Orbán Viktor miniszterelnök 2023 decemberében közölte, hogy 2024. január elsejétől átlagosan 32,2 százalékkal emelkedik a pedagógusok bére. Az öröm nagy volt, egészen január végéig, amikor is a tanárok kézhez kapták a bérpapírjaikat, és sokan nem azokkal a számokkal találkoztak, amelyeket a január 18-i kormányrendelet rögzített.

Azt meg kell jegyeznünk, hogy azt sosem állította a kormány, hogy minden pedagógus 32,2 százalékos béremelésben részesül majd, kezdettől fogva átlagos béremelésről beszéltek. Arról viszont, hogy a kormány tervezeteiben lefektetett keretekhez képest a béremelések hogyan valósultak meg a gyakorlatban, kik és milyen szempontokat vettek figyelembe a béremelésről való döntésnél, igen keveset tudunk.

Fotó: Németh Dániel/444

Ahogy magyarázó cikkünkben is írtuk, a 32,2 százalékos átlagos béremelés nem feltétlenül jelenti azt, hogy a béremeléssel érintett pedagógusok fizetése átlagosan 32,2 százalékkal emelkedne. Nem egyéni bérszínvonal-emelésről van ugyanis szó, hanem 32,2 százalékos bértömegemelésről, a fenntartónak a béremelésre kapott plusz pénzből a bruttó béreken kívül a munkáltatói járulékot is ki kell gazdálkodnia. Az egyik legaktívabb pedagógus-szakszervezet, a PDSZ viszont közölte, csak akkor tekintik megvalósultnak a 32,2 százalékos béremelést, ha átlagban valóban emelkedik ennyivel a tanárok bére.

Orosz-ukrán háború

A orosz-ukrán háborúval kapcsolatban a magyar kormány szinte a kezdetektől a kimaradás politikáját támogatta, január óta azonban már közvélemény-kutatásokra támaszkodva állítják, hogy a tágabb európai közvéleménynek is elege van mind Ukrajna finanszírozásából, mind az elhúzódó háborúból. Az általuk hivatkozott kutatások szerint 10 európaiból 7 a konfliktus azonnali lezárását várja el a vezetőktől, és arra a következtetésre jutnak, hogy a “többség” véleményét az uniós döntéshozók nem akarják meghallani. A számokat idéző megszólalók azonban kormányközeli intézetek (Nézőpont és Századvég) vonatkozó kutatásait veszik alapul. Ugyanebben az időszakban azonban több olyan közvélemény-kutatás is készült, amely más eredményre jutott.

• Az Eurobarometer tavaly októberi-novemberi felmérése szerint az európaiak 89 százaléka egyetért azzal, hogy Ukrajnának humanitárius segítséget kell nyújtani és 72 százalékuk szerint szükség van a pénzügyi támogatásra is.
• egy 52 ország (köztük 15 uniós tagállam) részvételével készült felmérés szerint pedig a megkérdezettek 35 százaléka szerint kevés az Ukrajnának nyújtott segítség, míg 48 százaléka szerint az EU, az USA és a NATO eleget tett már Ukrajna megsegítéséért.

Ukrajna uniós tagjelölti státuszát szintén elsöprő többség támogatja az EU 25 tagállamában, erre jutott az Eurobarometer tavaly őszi és tavaszi felmérése is. (A magyarok ugyanakkor megosztottak ebben a kérdésben: 49 százalékuk elégedett a csatlakozási tárgyalások megkezdésével, míg 45 százalékuk nem).

A “békepárti álláspontot”, azaz az azonnali békét akár Ukrajna területi veszteségei árán is, az Európai Tanács kül-és biztonságpolitikai think-tankjének mérése szerint pedig elsősorban Oroszország, Kína és India támogatja. Egy, kizárólag 9 uniós tagállamban végzett felmérés szerint a németek és osztrákok 60 százaléka számára lenne ez a forgatókönyv elfogadható, míg a lengyelek, hollandok és portugálok több mint fele ellenezné a lépést.

Szuverenitás

December közepén szavazta meg a parlament a több ponton is szabadon értelmezhető szuverenitásvédelmi törvényt, amely büntetőjogi eszközökkel szabályozza a választásokon induló jelöltek és civil szervezetek külföldi támogatását. Ezzel egy időben felállt a Szuverenitásvédelmi Hivatal is Lánczi Tamás vezetésével, amely bárkivel szemben vizsgálatot folytathat, amennyiben felmerül, hogy Magyarország szuverenitását veszélyezteti.

A magyar szabályozással kapcsolatban felmerült, hogy az Oroszországban évek óta működő külföldiügynök-törvény mintájára készült. Ezzel kapcsolatban azt találtuk, hogy bár a logikájuk más, a két szabályozás annyiban mindenképp hasonlít egymásra, hogy az állami szervek saját hatáskörükben, lényegében önkényesen bélyegezhetnek meg egyes szereplőket.

Oroszországban a külföldi ügynöknek minősített személyek és szervezetekre számos kötelezettség vonatkozik, utóbbiakat pedig fel is számolhatja a bíróság, amennyiben ezeket nem tartják be. Magyarországon viszont kizárólag a választásokon indulókra vonatkozik szigorú büntetés: akár 3 év börtönre is számíthat az, aki külföldi támogatás felhasználásával igyekszik a választói akaratot befolyásolni.

A kormány a törvénycsomag bevezetése kapcsán az Európai Unió hasonló szabályozására mutogat, amelyet szintén tavaly decemberben vezettek be a külföldi beavatkozás veszélyének minimalizálására. A szuverenitásvédelminek nevezett és az EU-s (demokráciavádelmi) csomag között azonban fontos különbségek vannak: míg a hazai, február 1-től felálló hivatal gyakorlatilag bárkit ellenőrizhet, addig az uniós javaslat csak azokat vizsgálná, akik harmadik országok nevében végeznek tevékenységet, céljuk pedig az uniós közélet és a demokratikus folyamatok befolyásolása.

A magyar gazdaság teljesítménye

Habár a kormánymédiában az utóbbi időben leginkább a német gazdaság összeomlásáról volt szó, a KSH friss statisztikai adatai azt mutatják, nemcsak ott vannak problémák. A legfrissebb adatok szerint Magyarországon a GDP az utolsó negyedévben az előző negyedévhez képest stagnált, és az előző év utolsó negyedévéhez képest is csak a kiigazított adatok szerint emelkedett, ami azt jelenti, hogy 2023-at recesszióban zárta a magyar gazdaság.

Az elemzők arra számítottak, hogy az utolsó negyedévben nőni fog a magyar gazdaság, mivel a harmadik negyedévben 0,9 százalékos volt a bővülés, ami akkor a negyedik legjobb európai teljesítményt jelentette. Decemberben azonban hatalmas, a rendszerváltozás utáni egyik legnagyobb visszaesését szenvedte el a magyar ipar - mutattak rá laptársunk, a 444 gazdasági elemzései.

Gyermekvédelem

Miután kiderült, hogy Novák Katalin köztársasági elnök tavaly áprilisban kegyelmet adott a bicskei gyermekotthon pedofil exigazgatóját fedező bűntársnak, K. Endrének, és Novák (illetve a kérvényt ellenjegyző egykori igazságügyi miniszter, Varga Judit is) lemondott, a Megafon nagy erőkkel igyekezett a Fidesz szájíze szerint tálalni a kényes témát.

Tüntetés a pedofiltörvény homofób elemei ellen 2021 június 14-én. Fotó: Szász Zsófia/444

Beszélő fejeik (majd Gulyás Gergely is, a kegyelmi ügy kirobbanása után először megtartott kormányinfón) arról értekeztek, hogy valójában a baloldal jelenti a legnagyobb veszélyt a gyermekekre, hiszen nem szavazták meg a „pedofilellenes gyermekvédelmi törvényt”, és egyébként sem tettek semmit a gyermekvédelemért és a gyermekekért.

Cikkünkben azonban rávilágítunk, hogy a törvény eredeti, többnyire valóban a pedofíliáról szóló verzióját még támogatták a baloldali pártok, sőt, korábban több párt maga is nyújtott be hasonló javaslatokat. Az ellenzéknek azzal volt problémája, hogy a törvény parlamenti vitája után a Fidesz olyan módosítókat nyújtott be a törvényhez, amelyek összemossák a pedofíliát a homoszexualitással, és súlyosan korlátozzák az LMBTQI-jogokat. Ezért nem szavazták meg végső formájában a törvényt.

A Megafon állításaival szemben a befagyasztott 20 milliárd euró sem csupán az LMBTQI-jogok miatt marad zárolva: a Helsinki Bizottság számon tartja, hogy pontosan milyen uniós forrásokat tart jelenleg is zárolva az EU, és ezt milyen indokokkal teszi. A szexuális kisebbségek jogaival, az akadémiai szabadsággal és a menedékjoggal kapcsolatos aggályok valójában a 11 kohéziós alapból összesen néggyel hozhatók kapcsolatba, és összesen 2,7 milliárd euró uniós forrást zárolnak.

Kifejezetten a szexuális kisebbségekhez tartozó jogok visszaállításáig, azaz a “gyermekvédelmi” törvény visszavonásáig a Helsinki Bizottság elemzése szerint összesen 700 millió euró marad zárolva, amely a befagyasztott 20 milliárd eurónak csupán a 3,5 százaléka.